{289.} POKLOSTELEK.
(PUKLUSTELUC. PUKLUSTELEK. PUCHUSTEKEL.)

Mint községről korán, már a XIII-ik század elején történik emlités, midőn lakosai közől hárman: Bocsor, Léka és Izsó Váradon az isten-itéleti törvényszék előtt perelnek.*Váradi regestrum: 149. oklevél. Ugyanazon század végén ismét találkozunk vele, midőn püspöki tized fejében tizennyolcz kepét fizetett, papja pedig szeretetadományképen egy fertót.

     Kezdetben a szomszéd Micskével ugyanazon birtokosokat uralta; 1489-ben már a Csáky-aknak, nevezetesen Csáki Benedeknek, Ferencz fiának is volt némi részbirtoka benne. Ugyanekkor szó van a községben szedetni szokott vámról is.*Leleszi országos levéltár: Protocoll. II. 41. 1.

     Középkori egyházának többé semmi nyoma, de valószinü, hogy a mai helv. vall. egyház, mely a község közepén a középkori egyházak módjára keletelve áll, a réginek alapjaira épült.

Lelkészei közől kettőt ismerünk: Lászlót 1332–1333-ból, és Mihályt 1334–1337-ből, kik évenként rendesen tizenhat garas pápai tizedet fizettek, mely összeg nyilván arra mutat, hogy Poklostelek a püspökség sok községének, magának Székelyhidnak is egykor előtte állott.