SÁRÁND.
(SARANG. SARAND.)

     Első nyoma a XIII-ik század elején tünik fel, mikor lakosai közől hatan, mint vádlottak, Váradon az isten-itéleti törvényszék előtt állanak.*Váradi regestrum: 70. okl. Ekkor Márton ur volt birtokosa, de valószinüleg többed magával, mert később is mindig mint részbirtok tünik fel s egyes részei, mint Hosszupályinál láttuk, birtokosaik után neveztettek el. Igy neveztetett egyik része Bakó-Sarangjának földesuráról Bakóról, más része Saranghi Lászlónak, Erne unokájának volt birtokában, de Zsigmond király, mint egy 1411-iki oklevél emliti, hűtlensége miatt elvette tőle.*Leleszi országos levéltár: Metal. Bihar. 4. Ez is egyike volt a király ellen szőtt összeesküvés tagjainak.*E munka 1. kötete 220. s köv. 11. – 293. 1. Egy másik részbirtokosa Bárán Mihály, kinek elvesztett részbirtokát Vitéz János váradi püspök s bihari főispán alispánjának, Nagymihályi Andrásnak szerezte meg a királytól.*E munka 1. kötete 220. s köv. 11. – 293. 1.

     {295.} De egészben véve is szerény falucska volt, gyenge egyházi javadalommal: püspöki tizede a XIII-ik század végén harminczegy kepe s papjának szeretetadománya csak egy uncia. Lelkészei közöl csak egyet ismerünk, Miklóst, ki 1333-ban hat garas pápai tizedet fizetett.