SÜVEGD.
(SYVEGD.)

     Legrégibb ismeretes birtokosa András az Osl nemből, I. Benedek váradi püspöknek egyik későbbi rokona, de aki e birtokát 1307-ben tizenöt márkáért Teletlen Péter, Pál s György testvéreknek eladta.*Budai országos levéltár kincst. oszt: N. R. 1860. 68. §. 109. Ezek fimaradék nélkül haltak el, csak Péternek maradt egy leánya Ilona, ki Tarjáni Miklóshoz, majd Gyaraky Fekete Jánoshoz ment férjhez, s ki Süvegdből kikapván leányi negyedét, azt, hogy – mint maga mondja – három fiát s egy leányát neveltethesse, 1341-ben Báthori Lászlónak s Apay unokájának, Nadányi Jánosnak eladta tizenkét márkáért.*«ut filios et filiam suam (Simon, Péter, János, Annus) inopia rerum laborantes educare valeat et conservare.» Gyulafejérvári orsz. levéltár: Bihar, 3. 31. – 2. 18. Ezek a vételre annál inkább hajlandók voltak, mert már ekkor az egész Süvegd birtokára Károly királytól adománylevelet nyertek, de annak egy más részét, mely Tisza Jakab fiainál volt elzálogositva, még ki is kellett váltaniok.*«ut filios et filiam suam (Simon, Péter, János, Annus) inopia rerum laborantes educare valeat et conservare.» Gyulafejérvári orsz. levéltár: Bihar, 3. 31. – 2. 18. 1357-ben felerészét már a váradi püspök birta.*E munka II. kötete 255. 1.

{300.} A bécsi codex, valamint a pápai tizedjegyzékek is hallgatnak Süvegdről, de az imént idézett 1357-iki oklevél emliti egyházát, mely Szent-György vértanu tiszteletére volt szentelve.

     Ma már mind az egyháznak, mind a községnek csak puszta helye van meg Kovácsi, Hodos és Szalárd között.