SZENT-MIKLÓS.
(VILLA SANCTI NICOLAI. ZENTHMYKLOS.)

     Az 1332–1337-iki pápai tizedjegyzékek a bihari főesperes kerületben Mikola hitközségen kivül Szent-Miklóst is emlitenek. Amazt fentebb a Szent-Jobb melléki Szent-Miklósban kerestük, emez lehet a {312.} Derecske melléki, hol, nevezetesen Derecske és Szent-Kozma közt, a Kékkálló ér mentén ily nevű község egykor létezett.*«venissent ad unam viam publicam, quæ ducit de possessione Erpal ad possessionem Zenthmyklos, directe veniendo, pervenissent ad fluvium Kykallo.» 1465-iki határjárt levél. Budai orsz. levéltár kincst. oszt: D. L. 16151. 1311-ben Dósának, a későbbi nádornak birtoka.

     Nevét középkori szokás szerént egyháza védszentjéről vette, mely Szent-Miklós tiszteletére volt szentelve. De csekély község lehetett: egyetlen ismeretes lelkésze, István a pápai tizedszedés egész ideje alatt csak egyszer, 1335-ben fizetett s akkor is csupán hét garast.