SZENT-PÉTER-SZEGE.
(SCENTPETURZEGY. ZENTHPETHERZEGE.)

A XIII- s XIV-ik században, mint Gáborján tartozéka, annak birtokosait uralja. 1450-ben Hunyadi János György rácz despotától – saját szavai szerént – az országon elkövetett árulása miatt elveszi s Odwardi Mamny florenczi olasznak, különben marmarosi főispán és sókamarásnak és általa Papa s Bardy Angelo rokonainak adja pallosjoggal együtt.*Budai országos levéltár kincst. oszt: N. R. 914. 7 és 8. Angelo 1459-ben már e birtokáról Szentpéterszeginek irta magát.*GÉRESI K: Károlyi oklevéltár. I. 323. 1.

Sorsa azonban ugy hozta magával, hogy egymásután sürün cserélje birtokosait. A nevezett olasz kezéből csakhamar Szilágyi Mihályra, ennek magvaszakadtával Mátyás királyra, mint az elhaltnak különben is rokonára szállt, s a király 1461-ben Rozgonyi János tárnokmesternek és Rozgonyi Rajnald temesi főispánnak adományozá, kiket Váczi Antal budai kanonok és Tarkövi Rikolff György király embere annak birtokába be is iktatának.*Budai orsz. levélt. kincst. oszt: N. R. 577. 3. 4. – 276. 17. Ez utóbbi csak egyszerű másolat. Később Szent-Péter-szeg a váradi káptalan birtokába jutott.

A község egyházi életéről sokkalta kevesebbet tudhatunk, mindössze annyit, hogy egyháza Szent-Péter tiszteletére állt.*Zichy-okmánytár: I. 63. 1. Lelkészeinek {313.} fizetése későbbi (1621-iki) feljegyzés szerént: 28 forint készpénz; 40 félvéka buza; 25 félvéka al-gabona; két hold őszi vetés a lelkész magvával, de a nép aratta s hordta be; ugyanannnyi tavaszi vetés, de ezt le nem aratják, csak behordják; minden háztól egy-egy boglya széna; elegendő fa, s a falunak minden fejős marháját: tehenét, juhát egyszer egy évben megfejeti.*RÉVÉSZ I: Magyar prot. figyelmező. (1872.) 143. 1. Ez utóbbi fizetést pásztoremberek néhutt ma is kapják.

SZENT-PÉTER-SZEGE.(SCENTPETURZEGY. ZENTHPETHERZEGE.)

SZENT-PÉTER-SZEGE.
(SCENTPETURZEGY. ZENTHPETHERZEGE.)