| SZÉKELYHID. (ZEKULHID. ZARULHID.) | TARTALOM | SZIGETI. (ZYGETI.) |
Ily nevü község ma is kettő létezik Biharmegyében, egyik a Fekete-Körös, másik a Berettyó völgyén, a volt Krasznamegye közelében. Itt ez utóbbiról van szó. Ez a hagyomány (?) szerént hajdan királyi vadászok lakhelye volt, de ez állitólagos hagyomány aligha nem csak azóta keletkezett, mióta a Széplakkal szomszédos Ippről tudva van, hogy ott a XIII-ik század elején királyi bölényvadászok laktak.* Széplak legalább az idézett század végével a Turul nemzetség birtoka volt, melynek egyik tagja, Lőrincz épen e birtokáról Széplakinak irta magát.* Később is nemesi jószág mindig, de annyira szétdarabolva, hogy 1553-ben már nyolcz birtokost uralt.*
Egyházi története szintén a XIII-ik század végén kezdődik, midőn püspöki tized fejében husz kepét fizetett, lelkésze pedig egy fertő szeretetadományt szolgált be. Eszerént a jelentékenyebb egyházi javadalmakhoz tartozott, de a következő félszázad alatt nagy veszteségek érhették, mert egyetlen ismeretes lelkésze Pál a pápai tizedszedés alkalmával csak egy évben, 1332-ben fizetett s akkor is csak három garast.
Régi egyházát, mely a völgy közepén emelkedő gyönyörü magaslaton állt, 1869-ben alakították át, midőn szentélyét és tornyát lebontották. Különösen kár a toronyért, mely henger alakulag emelkedett, s mely állitólag bölényvadász-kastély volt egykor, de tudjuk, hogy ily alaku egyháztornyok, bár ritkán, de léteztek, kivált a román építészet első korszakában.* Két kis harang is volt e toronyban, mint mondják, nagyon régi, de az 1858-iki tüzvészkor elolvadtak. A régi torony ablakáról még megvan egy vasrostély, melynek magassága csak 1.75 mtr s szélessége 38 cmtr s fent félkörivel záródásu, tehát csakugyan románkori ablakot jelez.
| SZÉKELYHID. (ZEKULHID. ZARULHID.) | TARTALOM | SZIGETI. (ZYGETI.) |