UJLAK.
(WYLAK. VYLOK. VYLAK.)

     Főesperesi kerületünk két ily nevü községet zárt magába. Egyik Berettyó-Szent-Márton közelében állt, s minthogy 1552-ben Pázmán Péter és Gáspár birtoka volt,*Budai orsz. levéltár kincst. oszt: Dicalis Conscript. VIII. kétségkivül ugyanaz az Ujlak, mely mint biharmegyei község és szintén a Pázmán nemzetség birtoka már 1334-ben említtetik.*FEJÉR GY: Codex dipl. VIII. 3. 749. 1. – Érdekes tudnunk, hogy a Váradi regestrum 270. oklevele szintén említ egy Ujlakot, mely minden valószinüség szerént a Berettyó-Ujfalu melléki, s mely eszerént a XIII-ik század elején Sámson ur birtoka volt. A másik Ujlak, mely Hegyköz előnevet visel, {334.} Várad felett, Csatár közelében esik s már a XIV-ik században mint a váradi székeskáptalan birtoka tünik fel.*E munka II. kötete 282. 1.

     A bécsi codex tizedjegyzéke szintén két Ujlakot emlit a bihari főesperesi kerületben, melyek egyike hét, majd tizenhét, másika pedig husz, majd negy kepe püspöki tizedet adott; de hogy közőlök melyik az egyik, s melyik a másik Ujlak? meg nem jelöli. A pápai tizedjegyzékek ellenben már egy Ujlakot sem emlitenek a bihari főesperességben, pedig hogy legalább a mai Hegyköz-Ujlak egyházas község volt, azt bizonyitja középkori egyháza, mely ma is áll.

     Ez egyház, mint mellékelt alaprajzán első tekintetre szembe ötlik (34. szám), oly épitészeti sajátságokat tüntet fel, melyek középkori egyházainknál nem szoktak rendszerént előfordulni. Nyugati oldalán a torony nemcsak szervi összeköttetésben áll a kis egyházzal, hanem annak testébe egészen be is van építve, s a torony alsó falainak áttörése által az egyház belvilága még nagyobb terjedelmet nyer továbbá a szentély nem keskenyebb, mint rendesen, a hajónál, hanem evvel egyenlő szélességü s mig a hajónak falai szabadon állanak, a hossz-szentélyt már kéttagu támok erősitik, végre a hajó éjszaki oldalához kis kápolna járul két ablakkal, melyek közől a keletinek csúcsives kőbéllete még megvan. Mindez eltérések onnat származnak, hogy itt eredetileg egy kis románkori egyház állott, mely a torony kezdetétől a hajó első támjáig terjedett; később ez egyházat bővíteni kellett, de a tér, a hegy oldalában egy kis magaslat, az egyház testének szokott kinyujtására nem volt alkalmas, igy folyamodtak tehát az emlitett több oldali, s az egyház testébe mintegy beékelt bővítésekhez.