VAJDA.
(WOYVODA. VOYDA. VOYODA. WAUIUADA.)

     Már a XIII-ik század végén mint a váradi püspök birtoka emlittetik, s ugyanakkor püspöki tized fejében egy évben negyven, más évben pedig tizenhárom kepét fizetett, és papja egy fertó szeretetadományt szolgáltatott be.

     


34. sz. – A hegyköz-ujlaki egyház alaprajza.

     {336.} Első ismeretes lelkésze, Illés, ki 1185. körül mint a váradi székeskáptalan kiküldött bizonysága vizsgálatot tartott ama hatalmaskodásban, melyet Albert, Szalók fia kun hadaival a Gutkeled nembeli Kozma birtokán, Kágyán elkövetett.*Hazai okmánytár: VII. 199. 1. Másik papja Péter 1332–1337-ben hét garas pápai tizedet fizetett évenként.

     Ezután csak hosszu két század mulva, 1546-ban találkozunk ismét Vajda lelkészével, és ez, mint az okirat mondja, Imre mester, áldozár, plebános, ki midőn a váradi székeskáptalan bizonysága, Demeter áldozár s oltárigazgató tanukat vallatott afelől, hogy a Félegyháza mellett eső Kisrét nevü föld Tahy Ferencz vagy Bocskay György birtoka-e? Imre plebános Ugrai Fodor György biharmegyei szolgabiróval együtt azt vallotta, hogy a dolgot nem tudják; ellenben Butka Antal, Tót Mihály, Balog Mihály, Biró Demeter vajdai lakosok s a püspök jobbágyai letett hitök szerént vallották, hogy a peres rét nem Bocskay, hanem Tahy birtoka.*Budai orsz. levéltár kincst. oszt: N. R. 522. 38.

     Középkori tornyos, szentélyes kőegyháza a mult század elején még állt,*Váradi székeskáptalani levéltár: 41. c. s csak az ujabb időben épitették át.