BIKÁCS.
(BYCHA. BYKAZ. BYKACH.)

     Van-e valami összefüggés e község s az Árpádok korában virágzott Bikács nemzetség*WENZEL. G: Árpádkori uj okmánytár. X. 363. 1. – vagy a Szent-Lászlóval egykoru, hűtlen Bikács főur között?*THUROCZI J: Chronica Hung. I. 52. fej. elegendő történeti adatok hiányában el nem dönthető. 1374-ben említtetik először mint a váradi székeskáptalan birtoka.

     A XIII-ik század végén ismeretlen nevü lelkészétől még nem telt több, mint egy unczia szeretetadomány, de a következő félszázad alatt Bikács annyira gyarapodott, hogy a nagyobb községek s tekintélyesebb egyházi javadalmak közé emelkedett. A pápai tizedszedés egész ideje alatt (1332–1337.) egy lelkésze volt mindig, János, ki évenként 25–26 garast fizetett, tehát oly összeget, minőt vidéki lelkésztársai közől csak kevesen.

     Maga a község nem mostani helyén állt, hanem emellett délkeletre a Haraszti patak balpartján emelkedő halmokon, hol középkori kőegyházának alapjai s némi romjai néhány év előtt még látszottak. BÖLCSI.

     Ma puszta Zsadány és Okány között, de egykor falu, s egyháza, mely Szent-Márton tiszteletére volt szentelve,*Ifj. BÖLÖNI S. levéltára némi romjaiban még emberi emlékezetre állt, s helyét az országut közelében ma is mutatják.