| BESENYŐ. (BESENEU.) | TARTALOM | CSÉFA. (CHEPHA.) |
Van-e valami összefüggés e község s az Árpádok korában virágzott Bikács nemzetség* – vagy a Szent-Lászlóval egykoru, hűtlen Bikács főur között?* elegendő történeti adatok hiányában el nem dönthető. 1374-ben említtetik először mint a váradi székeskáptalan birtoka.
A XIII-ik század végén ismeretlen nevü lelkészétől még nem telt több, mint egy unczia szeretetadomány, de a következő félszázad alatt Bikács annyira gyarapodott, hogy a nagyobb községek s tekintélyesebb egyházi javadalmak közé emelkedett. A pápai tizedszedés egész ideje alatt (1332–1337.) egy lelkésze volt mindig, János, ki évenként 25–26 garast fizetett, tehát oly összeget, minőt vidéki lelkésztársai közől csak kevesen.
Maga a község nem mostani helyén állt, hanem emellett délkeletre a Haraszti patak balpartján emelkedő halmokon, hol középkori kőegyházának alapjai s némi romjai néhány év előtt még látszottak. BÖLCSI.
Ma puszta Zsadány és Okány között, de egykor falu, s egyháza, mely Szent-Márton tiszteletére volt szentelve,* némi romjaiban még emberi emlékezetre állt, s helyét az országut közelében ma is mutatják.
| BESENYŐ. (BESENEU.) | TARTALOM | CSÉFA. (CHEPHA.) |