BESENYŐ.
(BESENEU.)

Biharmegyében hajdan két Besenyő község létezett, mindkettő Váradon alul, egyik a Sebes-Körös jobb, másik balpartján.*Budai orsz. levéltár kincst. oszt: Dical. Conscript. VIII. Ez utóbbi Böszörmény mellett esett s nemesi birtok volt, s valószinüleg ugyanaz, mely 1314-ben mint Dees comes fiainak s köztök László aradi prépostnak birtoka emlittetik;*Zichy-okmánytár: I. 148. és II. 53. 1. később Markusi István,*Zichy-okmánytár: I. 148. és II. 53. 1. s még később a Csákyak jószága.*Budai orsz. levéltár kincst. oszt: Dical. Conscript. VIII. A másik Besenyő, mely, mint amaz, szintén elpusztult, már 1273-ban mint a váradi püspök és káptalan közös-, 1374-ben pedig mint ez utóbbi külön birtoka fordul elő.*E munka II. kötete 247. 1. 2. és 275. 1.

A pápai tizedjegyzékek egy Besenyőt sem említnek, a bécsi codex említ egyet a homorogi főesperesi kerületben, mely tizenhárom kepe püspöki tizedet fizetett, mely tehát az utóbbi, a káptalani {361.} Besenyő, minthogy a másik, helyzeténél fogva, a bihari főesperességhez tartozott. De hogy e két Besenyő egyike vagy másika összefügg-e ama Besenyővel, melynek egyháza már a XIII-ik század elején s Szent-László sirjának felnyitójával, Dénes mesterrel együtt emlittetik?*E munka I. kötete 149. 1. oly kérdés, melynek megoldására elégtelenek az adatok.

BESENYŐ.(BESENEU.)

BESENYŐ.
(BESENEU.)