| GYÉRES. (GERES. IRAZ. GURAS.) | TARTALOM | HIDAS. (HYDUS. HUDUS.) |
Története felér egész a XIII-ik század elejéig, midőn egyik lakója, mint tolvaj állott a váradi istenitéleti szék előtt.* Bővebben szól róla II. Endre királynak 1234-iki oklevele, melylyel e birtokot az Aba nemzetségbeli Demeter mesternek, a megkoronázott királyfi, Kálmán étekfogójának adja, s mely levélben Harsánynak már határai is megjelöltetnek. Érdekes a határok közt bizonyos Lodomer nevü föld, mely mint a váradi egyház birtoka szerepel, s mely talán nem más, mint a mai Libárdi puszta.*
Nem egészen félszázad mulva már a váradi székeskáptalan birtoka Nagy- és Kis-Harsány név alatt, s Egyházas előneve is azt mutatja, hogy több Harsánynak kellett lennie. Mikor, ki által jutott a váradi káptalan birtokába? arra közvetlen tudósitásunk nincs; de miután tudjuk, hogy a nevezett Demeternek nemzetsége a váradi székesegyházba temetkezett:* alig kételkedhetünk, hogy koporsójukkal szállt e {368.} birtok is a nevezett egyházra, amint csakugyan Lodomér püspök 1273-iki levele megjegyzi róla, hogy «hagyaték».*
Lelkészei közől ismerjük: 1332-ből Pált; 1334-ből Jánost; s 1335–6-ból Istvánt, kik rendesen évi hét garas tizedet fizettek.
| GYÉRES. (GERES. IRAZ. GURAS.) | TARTALOM | HIDAS. (HYDUS. HUDUS.) |