ŐSI.
(CUSI. EVSY. EUSI. CYSI.)

     Egyházmegyénk leggyakoribb helyneve, mely magában a homorogi főesperességben háromszor fordul elő. Ezek kőzől kettő Várad alatt a Sebes-Körös bal partján állt, egyik Egyházas, másik Chyr (Csir) előnévvel; a harmadik a Fekete-Körös jobb partján esett s Pata-Ősinek hivatott.

     A bécsi codex főesperesi kerületünkben csak egy Ősit emlit azon megjegyzéssel, hogy papjának szeretetadománya egy unczia s a váradi {377.} püspök birtoka, ez tehát Pata-Ősi. A pápai tizedjegyzék már három Ősit sorol fel, de csak egynél emlit előnevet, s az is érthetetlen.*«Avalensi», melyből az utolsó négy betü kétségkivül «eusi» = ősi, s az első négy vagy Avas, vagy talán még inkább Pata. Igy tehát, hogy a pápai tizedjegyzékekben előszámlált lelkészek melyik Ősinek voltak lelkészei? meg nem határozható.

     Ma mind a három Ősi puszta. Egyházas-Ősi, a Káta nemzetség birtoka volt,*FEJÉR GY: Codex dipl. VIII. 7. 328–331. II. – Zichy-codex: I. 11. és 55. – IV. 90. 11. s innét jutott a váradi székeskáptalan birtokába; egyházának némi téglamaradványai még láthatók.