PAPMEZŐ.

Belényes közelében, a Hollód patak völgyén hatalmas épület romjai állanak, mely hossznégyszögü alakjával s szegletein a kerek kiszökellésekkel élénken emlékeztet a szomszéd békésmegyei Gyula várára. Csakugyan vár volt ez is, melyről a XVI-ik századi irott emlékek, mint a Telegdy nemzetség birtokáról többször szólanak.*Nevezetesen 1558-ban Telegdy Mihály és Miklós birtoka; ekkor jelenté a váradi Szent-István káptalan is Izabella királynénak, hogy parancsára Babolchay György kanonok «ad possessionem Papmezew nuncupatam, consequenterque ad castrum lapideum ibidem habitum ... accessisset, ibique egregrium Michaelem de Thelegd ... personaliter repertum ... ammonuisset.» Budai országos levéltár kincst. oszt: Gyulafejérvári: Bihar. 3. 15. – Váradi káptalani levéltár: 14. 3. – KERESZTURI J: Descript. Epp. et Capit. Varad. II. 223. 352. 11. Déli kapujával szemben egy más kőépület maradványai is láthatók, mely keleti oldalán félkörrel záródik, mint a románkori egyházak apsisa, s a hagyomány azt tartja róla, hogy ez utóbbi romok egyháznak romjai. Hogy ily váras hely nem állt egyház nélkül, az kétségtelen; sőt a község Papmező neve egyenesen arra vall, hogy itt valamely régi egyházi rendnek birtokán vagyunk s talán épen annak, melyre az e tájon létezett Szent-Benedek falu emlékeztet. Lehetséges, hogy e vár is, mint annyi más, egy ismeretlenül elenyészett monostor alapjain emelkedett fel; de e régibb multnak egyedüli, s az is ingatag emléke már csak a községnek neve, mert a XVI-ik századnál régibb emlékek Papmezőről nem szólanak.