I. IMRE. 1297–1317. | TARTALOM | BÁTHORI I. ANDRÁS. 1329–1345. |
ATYJA S TESTVÉREI. – VÁRADI KANONOKSÁGA. – MINT PÜSPÖK A KALOCSAI ZSINATON, A KIRÁLYNÁL, A SZÉKESFEJÉRVÁRI ORSZÁGGYÜLÉSEN, SZEBENBEN, TEMESVÁRTT ÉS VÁRADON. – BEATRIX KIRÁLYNÉ SIRJA. – A SZÉKESEGYHÁZ OLTÁRAI. – IVÁNKA SIRJA S FENMARADT PECSÉTJE.
Hazánk száz éves, II. Endre óta tartó hányatásai Imre püspökkel egy időben nyugodtak el. E kedvező korban emelkedett Várad főpapi székére János, e néven püspökeink másodika, kit kortársai az akkor szokásos Ivánka néven ismertek.* Püspökeink között az első, kinek családi viszonyairól is közelebbi tudósitásaink vannak. Atyja szintén Ivánka, testvérei: Imre, Miklós és András, kiknek számos, Biharban is birtokos maradéka ismeretes.* Rokona volt Péter mester, szőlősi plebános is Ugocsamegyében.* Mindemellett nemzetségének neve határozottan meg nem {167.} állapitható. Némelyek szerént az Aba nemzetségből származott,* ami ha valónak bizonyulna, érdekes következtetésekre vezetne a szintén Aba nemzetségbeli Amade nádor s tragikus sorsu fiainak e korában. Hogy az Abákkal csakugyan volt némi öszszeköttetése, arra mutat mintegy ama körülmény is, hogy e nemzetségtagjait épen e korban látjuk a váradi székesegyházba temetkezni s egyikök, Demeter tárnokmester ez egyházat nevezetes földbirtokkal is gazdagitja.* Családja mindenesetre előkelő vala: atyja, Ivánka mint Károly király „komája” szerepel.
Különben Ivánka elseje azon püspökeinknek is, kik a váradi káptalan tagjai közől léptek az egyházmegye kormányára. Már a XIII-ik század végével tagja a váradi káptalannak: 1291-ben éneklő,* 1294-ben olvasó-kanonok,* 1306-ban pedig prépost.* Előlépéseivel fokról-fokra utat nyita a nagynevü Thelegdi Chanádnak, ki mindenütt nyomában haladt, s utódja lőn a préposti méltóságban is, midőn Ivánkát a káptalan bizalma 1317 végével vagy a következő év legelején a váradi püspökség kormányára emelte.*
Oklevelileg 1318. január 13-án fordul elő először, mint váradi püspök.*
{168.} Püspökségének nyomait azonban inkább találjuk hazánk általános, mint egyházmegyénk házi történetének lapjain. Nincs zsinat, vagy országgyülés e korban, melynek tagjai között nevét ne olvasnók.
Igy mingyárt püspöksége kezdetén jelen van a kalocsai zsinaton* s egyike azon kéttagu küldöttségnek, melyet a zsinati atyák Károly királyhoz küldenek azon kérelemmel, hogy a haza bajainak orvoslása végett tartson országgyülést, mit eddig mellőze.* A kényes kérést alig lehetett volna szerencsésebb tolmácsra bizni, mint épen Ivánka püspök, kit okleveleink szintén a király komájának neveznek, s kit a király azzal is kitüntetett, hogy később, midőn fia Kálmán az egyházi pályára lépett, az ifju herczeget Ivánka gondjai alá, a váradi megye papjai közé adá.*
S midőn a király 1320-ban Székesfejérváron csakugyan tart országgyülést, Ivánka püspök nem marad onnat távol,* valamint a következő évben elmegy Erdélybe, hogy ott a szebeni prépost* s a gyulafejérvári káptalan ügyeit rendezze,* s 1323. január közepén jelen van Temesváron, hol egykori kanonoktársát, Thelegdi Chanádot Benedek csanádi s Miklós győri püspökökkel egri püspökké szenteli.*
Székvárosa s egyházmegyéje érdekében végbevitt tettei közől csak egyet ismerünk, azon erélyes fellépését, melylyel a debreczeni parochialis egyházat az ottani Szent-Domokos-rendüek tulkapásai ellen védelmezé.* A többire nézve rneg kell elégednünk a dicséretei osztogatásában épen nem pazar Chartularium azon nyilatkozatával, hogy „sok jeles dolgot cselekedett”* Kétségkivül érezték az ő befolyását mindazon kiválóbb mozzanatok, melyek egyházmegyéje történetében az á püspöksége alatt felmerültek, mint például a váradi várban a bold. Szüz kisebb káptalanárak alapitása, vagy Várad közelében a pálosok Szent-Jeromosról czimzett klastromának keletkezése.
{169.} És azon kegyeletes viszony, mely a királyi udvar s az ősz püspök között fennállott, szintén csak előnyös lehetett a váradi egyházra. Történeti emlékeink, különösen Nagy Lajos levele ugy tüntetik fel Károly királyt mint a váradi püspökség jótevőinek Imre, Béla, V. István, IV. László királyoknak méltó társát.* Róbert Károly Ivánka püspök idejében csakugyan többször megfordult Váradon;* s midőn második neje Beatrix elköltözött az élők közől, a drága hamvakat Szent-László váradi székesegyházában temette el azon oltár alá, melyet az ellene lázadt Kopasz nádor Szent-Vincze tiszteletére emeltetett. Károly király az oltár védszentjét megváltoztatá, Szent-Lajos tiszteletére szentelvén azt, s szolgálatára külön papot s ennek részére külön javadalmat rendele.
A változtatás kétségkivül nem áll összefüggésben a volt nádor politikai szerepével; hihetőbb, hogy egyszerüen azért történt, mert a székesegyház kitünőbb helyei már mind el valának foglalva, s Kopasz nádor oltára csakugyan előkelő helyen, a székesegyház déli oldalán állt.*
Amint az imént emlitett Borsák, Abák, ugy kétségkivül a többi előkelő nemzetségek tagjai is Szent-László hamvainak közelébe ohajtának temetkezni; itt késziték előre sirjaikat, azok fölé oltárokat emeltek és azok szolgálata s fentartására gazdag alapitványokat tevének.
Igy tőn maga Várad püspöke, Ivánka is, ki temetőhelyét a székesegyház sekrestyéjében választá s ott, Szent-Erzsébet tiszteletére oltárt is emeltete.* Chanád prépost pedig egymaga három oltárt {170.} állittatott a székesegyházban Szent-Domokos, Szent-Anna és Szent-Ilona tiszteletére.*
Mindez kétségtelen jele ama kor vallásos, kegyeletes érzületének, de egyszersmind Várad iparának s képzőmüvészetének virágzását is igazolja. Az oltárok és sirokhoz szükséges faragott kövek szobrok, festmények valamennyiét kétségkivül nem hozták más helyről vagy épen külföldről; mesteremberek, müvészek, mint a felhozott gyakori példákból láthatjuk, elég foglalkozást találhattak Váradon: ennélfogva azon Arnold váradi kőfaragó vagy szobrász, kit épen e korból emlitenek történeti forrásaink,* nem állott társak nélkül püspökeink székvárosában.
A sirbolt, melyet Ivánka püspök Szent-Erzsébet oltára alatt készittete, nem sokáig várakozott csendes lakójára. Szent-László egyházmegyéje 1329-ben ismét árván maradt; atyja: Ivánka püspök elköltözött elődeihez s földi maradványait az emlitett oltár alá takariták el.*
Sajnos, hogy pecsétjének lenyomata, mely a püspök alakját is feltünteté, csak töredékesen jutott el hozzánk.* A pecsét nagy, tojásdad alaku, mezejének felső részén csucsives fülkében a bold. Szűz alakja látható; mellette jobbról-balról két szent, valószinüleg szent királyaink; legalul pedig a püspök alakja s czimere, de elmosódva s töredezetten. Körirata a mennyire még kibetüzhető:
S: . . . . . NIS+ DEI + . RA . . + EPI . . . . . . . . . ADIEN +
(† Sigillum Joannis Dei Gratia Episcopi Waradiensis.)
I. IMRE. 1297–1317. | TARTALOM | BÁTHORI I. ANDRÁS. 1329–1345. |