RADVÁNY. (RODVAN.) | TARTALOM | ROJT. (RUHD. RUCHD. MOCH. RAHD.) |
Nevében legrégibb történetének első nyoma rejlik, de e nyom egyéb adatok hijában még bizonytalan, és csak valószinü, hogy e kis község s a már emlitett Papmező s az alább következő Szent-Benedek történetei egy közös pontból indultak ki, amint e községek különben {381.} is közel állottak egymáshoz. Remetét sem a bécsi codex, sem a pápai tizedjegyzékek nem emlitik, és igy egyházi multjának egyedüli emléke egyháza, mely a község közepén kis patak partján emelkedik, s melynek felrajzát (XVIII. tábla) és alaptervezetét (36. szám) mellékeljük.
Ez egyház keletelve van s a mellette folyó patak medréből szedett, gömbölyded kövekből épült. Szentélye belül még kerek, mint a románkori apsisok, de kivül már szögletes, nevezetesen a nyolczszög három oldalával záródik s eredetileg támok erősiték, de már csak helyeik látszanak. A szentély tehát már határozottan csúcsives, de a körülmény, hogy a hajóval egyenlő szélességü, és hogy a hajó oldalain támoknak nyoma sincs, arra vall, hogy itt a szentélyt s a tornyot később épitették egy románkori hajóhoz. E mellett szól ez egyház jegyzőkönyve is, mely említi, hogy a hajó ablakai átalakításuk előtt «igen-igen keskenyek, amellett hosszuk» voltak. Nyugati oldalának két diagonal támja, melyből már csak az éjszaki van meg szintén későbbi, a toronynyal egykoru.
E torony, melyből csúcsives ajtó nyilik a hajóba, egyike a legszebbeknek, s egyházmegyénkben épen páratlanul áll, mert mig román-, vagy átmenetkori tornyaink vannak, csúcsives egyházaink közől egy nagyonis egyszerünek kivételével,* csak azok maradtak ránk, melyek eredetileg torony nélkül álltak. E torony két emelet magas, csinos, kőbélletü ablakokkal, melyek közől a második emeletiek diszesebbek, kivált a nyugati, mely, mint mellékelt rajza mutatja (37. szám), hármas levelü csúcsivvel záródik; a keleti ablak kerek, de kőtagozatai már kitörtek. A torony oldalain falszalagok futnak fel, s legfelsőbb emeletét csinos, csúcsives pártázat szegélyezi. Ez idomok mind korai csúcsivesek, s igy tornyunk keletkezése a XIV-ik század elejére tehető.
Bent a kis egyház egészen át van alakítva, diadalivét lebonták, szentélyének oldalfalait a hajó magasságáig kiépítették s régi kőboltozatát egyszerű famennyezettel pótolták. De a falak egyhangu mészrétege, {382.} mint személyesen is meggyőződtem, régi festményeket takar, melyek – állítólag – a szentélyben Szűz-Mária s az apostolok, a hajó éjszaki falán pedig, hol ablakok most sincsenek, Szent-László király életének jeleneteit tüntetik fel.* Talán lesz még e kis egyháznak is oly husvétje, midőn falainak mészrétege lepattan, s belsejének szép titka százados sirjából uj életre támad.
Különben Remete egyike volt a Belényes városa kerületébe tartozott községeknek, s azzal-együtt a váradi püspök birtokát képezte,* hol a püspökségnek jószágos nemesei is laktak.*
RADVÁNY. (RODVAN.) | TARTALOM | ROJT. (RUHD. RUCHD. MOCH. RAHD.) |