TAMÁSI.
(TAMASY: THAMASI.)

     A várad-előhegyi premontrei prépostság, utóbb a Szent-István-káptalan birtoka, s nyomai, mint láttuk, már korán előtünnek történeti emlékeinkben.*     E munka II. kötete 392. 1. – Az 1552-iki adókönyvből kimaradt.

     Papjának szeretetadománya a XIII-ik század végével egy unczia, s pápai tizede évenként tizennégy garas, tehát épen annyi, mint birtoktársáé, {393.} a már emlitett Szent-Mártoné. Lelkészei közől kettő ismeretes: Bálint 1333-ból s Péter 1335–1337-ből.

     Puszta helyére Rojt és Ácsi közt akadhatunk, hol hajdani egyházának egy darab téglafala még ott szomorkodik. Minden csonkasága mellett is felismerhető, hogy az egyház éjszaki oldalát képezte s csúcsives épület volt.

     Középkori lakosai közől az Ugrai, Török, Jó, Madarász, Biró, Gyaraki, Nemes, Deres nevűek ismeretesek.*Budai orsz. levéltár kincst. oszt: Urbar. et Consoript. 36. 34. – Jesuit. Varad. 1. 1. – N. R. 957. 45. §. 13.