| UJLAK. (VYLOK. UYLOK.) | TARTALOM | VASAND. (VOSAND. HASAND. VASAND.) |
ÜRÖGD.
(IRUGD.)
Ürög vagy régiesen Irög hajdan személynév volt,* s abból lett az Ürögd helynév.
Lodomér váradi püspök 1273-iki levele három Ürögdöt említ,* s Biharmegyében csakugyan három volt, melyek egyike Ugra mellett állt,* de már elpusztult; a másik kettő Kis és Nagy előnévvel Várad alatt ma is áll, s az első a váradi székeskáptalan prépostjának,* a másik pedig a püspöknek birtoka.*
A bécsi codex, valamint a pápai tizedjegyzék is csak egy Ürögdről szól, és ez Nagy-Ürögd lesz, mert Kis-Ürögd egyházáról nincs tudósitásunk, amazé ellenben, bár roskadozva, még emelkedik, s ugy fel-, mint alaprajzát a mellékelt képek tüntetik elő (XX. tábla és 39. szám).
39. sz. – A nagy-örögdi egyház alaprajza.
Ez egyház a Sebes-Körös egy régi szakadékának magas partján épült, s szentélyével, mely a nyolczszög három oldalával záródik, az ugynevezett átmeneti korra vall, de tornya még románkori idomokat {397.} tüntet fel. Kérdés azonban, hogy e torony valóban románkori-e? porlatag s idomtalan téglái legalább egészen elütők a többi románkori épületeink anyagától, s szabálytalan, mondhatni hanyag alakítása is gyanura ad okot. Ez egyház most, miután a község mellőle távolabb, az országut közelébe vonult, egészen elhagyatva, pusztulóban áll.
Első említés a XIII-ik század végén van róla, midőn ismeretlen nevű lelkésze Várad püspökének egy unczia szeretetadományt vitt; majd ismét 1332–1337-ben, midőn lelkésze, Pál évenként tizennyolcz garas pápai tizedet fizetett. Ez Ürögd tehát akkor megérdemelte Nagy előnevét; derék volt ő maga is, mint egyháza. Régi lakosai közől Vajna, Bartha, Bertalan, Rostás, Buza, Jancsó nevüek említtetnek,* s még most is hivei régi egyházoknak: haló poraik ott nyugszanak a pusztuló falak tövében, bedőlt sirok alatt.
| UJLAK. (VYLOK. UYLOK.) | TARTALOM | VASAND. (VOSAND. HASAND. VASAND.) |