ÜRÖGD.
(IRUGD.)

     Ürög vagy régiesen Irög hajdan személynév volt,*KNAUZ N: Monumenta eccl. Strig. I. 91. 1. – Zichy okmánytár: I. 57. 1. Váradi regestrum: 341. okl. s abból lett az Ürögd helynév.

     Lodomér váradi püspök 1273-iki levele három Ürögdöt említ,*E munka II. kötete 247–248. 11. idézet. s Biharmegyében csakugyan három volt, melyek egyike Ugra mellett állt,*Budai orsz. levéltár kincst. oszt. N. R. 689. 23. de már elpusztult; a másik kettő Kis és Nagy előnévvel Várad alatt ma is áll, s az első a váradi székeskáptalan prépostjának,*E munka II. kötete 286. és 257. 11. a másik pedig a püspöknek birtoka.*E munka II. kötete 286. és 257. 11.

     A bécsi codex, valamint a pápai tizedjegyzék is csak egy Ürögdről szól, és ez Nagy-Ürögd lesz, mert Kis-Ürögd egyházáról nincs tudósitásunk, amazé ellenben, bár roskadozva, még emelkedik, s ugy fel-, mint alaprajzát a mellékelt képek tüntetik elő (XX. tábla és 39. szám).

     


39. sz. – A nagy-örögdi egyház alaprajza.

     Ez egyház a Sebes-Körös egy régi szakadékának magas partján épült, s szentélyével, mely a nyolczszög három oldalával záródik, az ugynevezett átmeneti korra vall, de tornya még románkori idomokat {397.} tüntet fel. Kérdés azonban, hogy e torony valóban románkori-e? porlatag s idomtalan téglái legalább egészen elütők a többi románkori épületeink anyagától, s szabálytalan, mondhatni hanyag alakítása is gyanura ad okot. Ez egyház most, miután a község mellőle távolabb, az országut közelébe vonult, egészen elhagyatva, pusztulóban áll.

     Első említés a XIII-ik század végén van róla, midőn ismeretlen nevű lelkésze Várad püspökének egy unczia szeretetadományt vitt; majd ismét 13321337-ben, midőn lelkésze, Pál évenként tizennyolcz garas pápai tizedet fizetett. Ez Ürögd tehát akkor megérdemelte Nagy előnevét; derék volt ő maga is, mint egyháza. Régi lakosai közől Vajna, Bartha, Bertalan, Rostás, Buza, Jancsó nevüek említtetnek,*Budai orsz. levéltár kincst. oszt. Urbar. et Conscript. 36. 34. s még most is hivei régi egyházoknak: haló poraik ott nyugszanak a pusztuló falak tövében, bedőlt sirok alatt.