FEL-KÉR.
(FELKER. FELKEER. FELKOR.)

     Hogy már 1241 előtt állt, igazolja a Váradi regestrum, mely emliti ikertestvérét, Al-Kér falut;*311. oklevél. ha volt Al-, mindenesetre létezett Fel-Kér is. Ma Kis előnévvel jelölik meg.

     Különben e községhez szegődött a váradi káptalani Chartularium hitelességének egyik legerősebb bizonyítéka. A Chartularium ugyanis említi, hogy e községet egyéb falvakkal egyetemben Miklós vajdának, {410.} Pál fiának birtokaiból nyerte birói itélet utján a váradi egyház kárpótlásul azon nagy veszteségekért, miket a nevezett Miklós vajda okozott a váradi egyháznak. És csakugyan Kér előfordul azon birtokok között, melyeket Pál országbirája, Miklós vajdának atyja 1249-ben Béla királytól nyert;*WENZEL G: Árpádkori uj okmánytár. II. 208. és VII. 284. 11. Zsigmond királynak meg egy 1390-ben, Váradon kelt levele említi, hogy a váradi püspök és káptalan felmutatták előtte IV. Lászlónak egy levelét, arról szólót, hogy a nevezett király egyéb falvak közt Fel-Kért is a váradi püspökségnek itélte oda azon károkért, melyeket némely hatalmaskodóktól szenvedett.*E munka I. kötele 13. 1.

     E károknak valóban tetemeseknek kellett lenniök, mert maga Fel-Kér, a kárpótlásoknak csak egyike is akkor derék község lehetett. Lelkésze, Péter ugyanis az 13327. években nem kevesebb, mint tizenhat garast fizetett évenként pápai tizedek fejében. Többi lelkészeinek, valamint középkori egyházának ma már semmi nyoma.