| ÉLESD. (ELUSD. ELESD.) | TARTALOM | FEL-KÉR. (FELKER. FELKEER. FELKOR.) |
FARNOS.
(FURNAS.)
Ama szép völgyben, hol Almás apátsága emelkedett, ennek tőszomszédságában áll szerényen, még az országuttól is félrevonulva, {407.} Farnos. Jelentéktelen kis község volt hajdanta is: míg Almás a XIV-ik században huszonhét kepe tizedet adott a váradi püspöknek, Farnostól nem telt több tiz kepénél.
Középkori lelkészeiről nemis hallunk semmit, még a pápai tizedjegyzékekben sem; de régi katholikus egyháza, megfogyva, megtörve bár, áll ma is. Rája vonatkozik a mellékelt alap- és felrajz. (41. szám és XXII. tábla.) A falu legvégén, patak partjára építék ezt is. Mint középkori egyházaink kivétel nélkül, keletelve van, de tornya nincs. Ajtaja kettő, a déli s nyugati oldalon; diadalive kifejlett csúcsives egy horonyos kőbéllettel; hajója famennyezetes; szentélye, mely a nyolczszög három oldalával záródik, szintén az, de hogy eredetileg boltozott vala, igazolják a szögleteiben még meglevő gyámkövek. Ablakai, kettő a szentélyen, ugyanannyi a hajó déli oldalán, egykor csúcsivesek valának, de felső részeik már átalakítvák. Falait kivül kéttagu, kőpárkányos támok erősitik. Anyaga faragott, s tört állapotu terméskő. Eszerént kétségtelen, hogy e kis egyház csúcsives-kori mű, s ennélfogva téves jegyzőkönyvének azon állitása, hogy 1750-ben építék. Ekkor csak hosszas pusztulásából vehették ki s pótolhatták beszakadt bolthajtását famennyezettel.
Az egyház mellett magas harangláb emelkedik, mely ujabb keletű, de igen érdekes régi emléket rejteget. Ez egy harang. Kép nincs rajta, de koronája alatt kettős kötél-disz között e köriratot viseli:
(ad honorem spiritus sancti anno domini 1475.)
Volt egy más, kisebb csaknem gyüszü alaku harangja is felirat nélkül, de ezelőtt két évvel ujra öntették: Ez amannál még régibb volt. Ki öntette ama harangot? ki épitteté az egyházat? egyenes adatunk rája nincs; de benn az egyházban a diadaliv alatt egy sirkő fekszik a földön (rajza XXIII. táblán), melynek elkoptatott, renaissance betüi e feliratot adják:
(Hćc est tumba egregii viri Johannis Veres cuius anima residet in cślis. 1500.)
A felirás közti hosszas négyszögü tér három mezőre van osztva, melyek közől a felsőt mesterművekből alakított, egyenkaru keresztidom {408.} foglalja el, a legalsót nyolczlevelü rózsa, a középsőn pedig pajzs látható, mely felett dárdahegy vagy pallosmarkolat emelkedik. (?)
41. sz. – A kalotaszeg-farnosi egyház alaprajza.
Hasonló czimer áll a déli bejárás mindakét ajtófelének alján. Tehát a Mátyás király ellen 1467-ben indított erdélyi lázadás egyik feje {409.} Farnosi Veres János e Farnosra való volt s itt fejezte be több, mint harmincz év mulva hányatott életét; de hol van Jánosnak testvére s a lázadásban vezértársa, Benedek? A kis egyház szentélyének éjszaki oldalába állitólag egy másik sírkő is van befalazva, talán épen a nevezett Benedek sírköve.* Annyi bizonyos, hogy a középkorban csak az egyház épitőit, kegyurait s azok családját temeték az egyházba vagy épen annak szentélyébe. Veres János hamvainak is kétségkivül azért jutott oly előkelő hely a kis egyházban, mert annak épitője vagy legalább is kegyura volt.
Benedek, mint legidősebb testvér, öcscsével Jánossal s hajadon nővérével, Annával már 1448-ban említtetik, midőn mindhárman a bodrogmegyei Barthan, Paris és Warasd birtokokra vonatkozó jogigényeiket törekedtek érvényesiteni. Atyjok Dénes volt, ki már e Farnosról irta magát,* s Benedek neje: Ilona, ki elmenekült férje birtokainak eladományozása miatt Mátyás király ellen 1475-ben tiltakozott.*
A kis egyház tájékán található mérműves faragott kövek, mint láttuk,* valamely régi egyház tagjait képezték, de oly nagynak és fényesnek, amilyen nehezen állhatott oly szerény helyen, mint Farnos, hanem inkább a szomszéd apátságos Almásmonostorán.
| ÉLESD. (ELUSD. ELESD.) | TARTALOM | FEL-KÉR. (FELKER. FELKEER. FELKOR.) |