| SZENT-KIRÁLY. (SENKRAL. ZEMTELUK.) | TARTALOM | TELEGD. (TELEK. THELEGD.) |
Legrégibb történeti emlékét nevében birja, mely egyenesen arra vall, hogy első lakosait a királyi szőlők művelése végett telepíték e helyre, a váradi szőlőhegyek lábaihoz. Mint község a XIII-ik század elején tűnik fel történelmi forrásaink lapjain,* s még e század folyamán értesülünk arról is, hogy csakugyan királyi birtok volt, lakosai királyi udvarnokok, olykor királyainknak szállásadó helye, hol IV. László is időzött kedves kunjaival, kik épen egy ilyen alkalommal gyujtották fel Zoloch, szőlősi lakos malmát, mely a Hévjó vizén, a község közepén állt.* Ugyancsak IV. László király 1276-ban, váradi látogatása alkalmával Szőlőst Szent-László váradi egyházának adományozta,* egyedül a vámot tartván meg királyi birtoknak, mig végre az utolsó Árpádházi király neje, Fenena azt is átruházta a nevezett egyházra.*
Uj birtokosánál Szőlős szintén nem maradt közönséges jobbágy falu; lakosai tovább is belső emberek: egy részök a püspök fegyveresei, más részök Szent-László egyházának harangozói valának, harmadik részök pedig a székesegyház kivilágítására viaszt szolgáltatott be, és igy méhészetre utasíttatott. Körülményeiben csupán annyi változás történt, hogy vámját áthelyezték Váradra,* s hogy birtoka két földesur közt oszlott meg: egyik volt Várad püspöke, ki kétségkivül azon részt tartotta meg, melyben fegyveresei laktak; a másik része pedig a székesegyház őr-kanonokjának birtokába jutott, aki, mint láttuk, a székesegyház harangozóinak főnöke s a kivilágításnak gondjaviselője volt.* Csakugyan Szőlős már a XIII-ik század végétől kezdve, mint a váradi püspök s az őr-kanonok, vagy régiesen custos = kusztosz birtoka s kettős birtokosa szerént kettős nevével, mint Nagy- és Kis-Szőlős {428.} emlittetik,* mely utóbbi később, a XV–XVI-ik században már csak Kusztoszfalva név alatt volt ismeretes.*
Egyházi történetéből kevesebb emlék kerülte el az enyészetet. 1332-ben tünik fel első ismeretes lelkésze, Ábrahám, kit a következő évben már Péter váltott fel és szőlősi lelkész volt 1347-ben is. Pápai tizedök évenként egyenlően huszonnyolcz garas, amennyit a kalotai kerület egy lelkésze sem fizetett, és igy világos, hogy a szőlősi lelkészi javadalom az egész kerületben az első, az egyházmegyében pedig az elsők közt foglalt helyet. Elsőségét nagyban elősegitette az a körülmény, hogy lelkészei a váradi székesegyháznál is birtak valamely oltárigazgatói javadalmat, s ennek révén, mint karbeli papok, részt vettek a káptalan hiteles-helyi működésében is, osztozván annak ugy terhei, mint előnyeiben. Igy már Ábrahám plebános is birt ily igazgatóságot,* s hogy ez a székesegyháznál lehetett inkább, mint Szőlősön, mutatja ama körülmény, hogy midőn egy század mulva, 1416-ban még egy szőlősi plebánossal találkozunk, – neve, sajnos, nincs megemlítve – az csakugyan karbeli pap is, s mint a káptalan kiküldötte a király emberével Szatmármegyében jár, hogy ott a Dománhidaiak hatalmaskodása ügyét megvizsgálja.*
Mai egyháza a középkorinak alapjain, vagy legalább helyén emelkedik.
| SZENT-KIRÁLY. (SENKRAL. ZEMTELUK.) | TARTALOM | TELEGD. (TELEK. THELEGD.) |