BAJ.
(BOY. KYSDEDBOY. NOGBOY.)

     A Zoard nemzetség, s az ebből kiágazott Izsákai nemesek birtoka.*Lásd fentebb: AKA és ZSÁKA. A XIII-ik században iker község Kisded és Nagy előnevekkel. Egyháza, mely már 1283-ban emlittetik, ez utóbbiban állt.*WENZEL G: Árpádkori uj okmánytár. IX. 364. 1.

     {449.} Lelkészei 1332-ben Pál; a következő három évben János; 1336-ban Péter. Pápai tizedök többnyire nyolcz garas volt.

     A XVI-ik században a két község már egygyé olvadt, s egyszerüen Bajnak neveztetik.*Budai országos levéltár kincst. oszt: Dicalis Conscript. VIII. – FÉNYES E: Magyarország statistikai stb. szempontból. I. 289. 1. s valószinűleg Fényes után ENZEL S: Helynevek magyarázója. II. füz. említi, hogy Baj déli részén a Homorod ér partján egy kolostornak s kéttornyu templomnak romjai szemlélhetők. Jelenleg azonban ily romokra a bajiak nem emlékeznek, s egész Baj határán csakis a temetőben láthatók némi csekély épület-maradványok, hihetőleg hajdani egyházának romjai.