BÉL.
(BELY.)

     Várad püspökeinek birtoka. Eredetileg nem mostani helyén, hanem a Tőz vize mellett állt, hol házhelyei még e században is meglátszottak. Lelkészei közől csak egyet ismerünk, Ábrahámot, ki 1332–1335-ben husz garas tizedet fizetett. Eszerént a tekintélyesebb községek közé tartozott.

     Pázmány Péter emliti, hogy a váradi egyházmegyében egykor Aiska vagy Ochka mellett prépostság létezett,*PÉTERFFY K: S. Concilia. II. 276. 1. melyet korunkban a Bél vidéki Olcsa faluba szokás helyezni. Fényes Elek már azt is állitja, hogy e prépostság alapkövei Olcsán most is láthatók.*Magyarország statistikai stb. szempontból. I. 249. 1. De ez tévedés, valamint Pázmánynál is akár a prépostság, akár az egyházmegye nevében kétségkivül hiba van, mert Aiska vagy Ochka váradegyházmegyei helynévről történeti emlékeink nem tudnak semmit, s mert Aiska vagy Ochka végre nem is Olcsa, ahol különben is sem folyó, sem patak, de még ivóviz sincs, ily helyen pedig szerzetesrendeink nem szoktak megtelepedni. Ennélfogva igazok lesz azoknak, kik Fuxhoffer Czinár szerént e prépostságot a pestmegyei Ócsán, vagy még inkább a szatmármegyei Olcsva-Apátiban keresik.*«Sunt, qui hanc (praeposituram de Aiska) ab ea, de Ócsa solo nomine differre putent.» Monasteriologia. II. 5. l.