NADÁNY.
(NADAN.)

     Középkori neve a mai Körös-Ladánynak, s névadó ős birtoka a ma is virágzó Nadányi nemzetségnek.

     Lelkészei közől már a XIII-ik század első éveiben feltünik Benjamin, ki a szeghalmi főesperesi kerületnek egyszersmind alesperese volt s mint ilyent bizonyos női hozomány miatt indított perben mint ügyvivő szerepelt.*Váradi regestrum: 247. okl. A következő század elejéről három lelkésze ismeretes, {496.} nevezetesen 1331-ből Gergely, a következő két évből Imre s 1335–1337-ből Miklós, kik többnyire tiz garas pápai tizedet fizettek évenként.