OROD.
(URAD. VREUD. IRUGD. ORROD. OROD.)

Mint a Zoard nemzetség birtoka 1322-ben említtetik először.*E munka II. köt. 426.1. 2.). – Fentebb: Bihari főesperesi kerület – ZSÁKA. E nemzetség egyik sarjadéka, Izsákai Miklós birja 1472-ben is, midőn másik birtokát, Szerepet a hozzája tartozó Gathaal, Kemeneghaz és Porosd pusztákkal együtt Bajony Istvánnak s fiainak ezer magyar arany forintért eladja, mely alkalommal feljogosítá a Bajonyakat, hogy ha őket a vett birtokban meg nem tudná védeni, akkor Orodot s az abban szedetni szokott vámot szabadon elfoglalhassák tőle. Orod ekkor Biharmegyéhez tartozott s ugy látszik, hogy Szereppel együtt csak nem rég szakíttatott el Békésmegyétől.*Budai orsz. levéltár kincst. oszt: N. R. 856. 13. – Szerepről levén szó, felhasználom ez alkalmat s megjegyzem, hogy az e munka II. kötetének 427. lapján érintett bucsai apátság helyes neve «de Bulch» és a ma is létező Bulcs egykor arad-, most krassómegyei községben létezett.

Orod ismeretes lelkészei: 1332-ben Péter s 1334–1335-ben István, kik hat garas pápai tizedet fizettek évenként. Ismeretes egyik egyházi gondnoka is, Bodó Balás, aki Szepesi Istvánt bizonyos női hozomány s jegyruhák miatt, melyek az orodi és zsákai egyházaknak hagyományoztattak, perbe fogta, de mert a tárgyalás kitüzött napjára meg nem jelent, se nem küldött, végre is ő, a felperes marasztaltatott el hat márka birságban.*Nos Johannes de Sarlo decretorum doctor Canonicus et Vicarius Ecclesiæ Waradiensis in spiritualibus et causarum auditor generalis damus pro memoria, quod cum tenore continentiarum aliarum litterarum nostrarum prorogatoriarum sabbatto proximo ante festum beati Barnabæ apostoli emanatarum providi Blasius Bodo dictus de Orod et Jacobus Bartholomei de Isaka de earundem Orod et Isaka ecclesiarum vitrici actores existentes contra egregium Stephanum de Sepes personaliter adhærentes, in facto dotis et rerum parafernalium prædictis ecclesiis, ut dicitur, legatarum et earundem occasionum coram nobis Waradini comparere debuissent: ipso termino adveniente, non venerunt, neque aliquem pro se mittere curaverunt legitimum responsalem, per dictum Stephanum legitime exspectati. Unde Nos eosdem Blasium et Jacobum actores contra annotatum Stephanum in iudiciis puta sex marcarum commisimus fore convictos, si se rationabiliter non poterint excusare. Datum Waradini in die scilicet termini prænotati, anno domini millesimo cccc L secundo.» Eredeti, papir Sarlai zöld viaszba nyomott kis gyürüpecsétjének nyomaival. Budai országos levéltár kincst. oszt: N. R. 1673. 8. D. L. 14563. – LAKATOS O: Arad története. 40. 1. a fentebb említett Orod községet, a puszta névhasonlatosság után indulva, Arad városára magyarázza, de hogy tévesen, már csak abból is kitűnik, hogy a kérdéses Orod társbirtoka Zsákának s ez utóbbi közelében hasonnevű puszta ma is létezik.

OROD.(URAD. VREUD. IRUGD. ORROD. OROD.)

OROD.
(URAD. VREUD. IRUGD. ORROD. OROD.)