{411.} ZABARDY MÁTYÁS.
1553–1556.

AZ 1552-IKI ADÓKÖNYVEK. – WARKOCS TAMÁS. – A HARCZIAS ZABARDY MÁTYÁS VÁRADI PÜSPÖK LESZ. – HADMÜVELETEI S NYERS SZIGORA. – SZENT-LÁSZLÓ SZÉKESEGYHÁZÁNAK UTOLSÓ PÜSPÖKI HALOTTJA.

Fráter György állása s tehetségei hatalmával tiz éven át vissza tudta tartani a törököt hóditásainak nagyobb mérvü folytatása s az ország pusztitásától. Az ő halálával ismét nehéz napok jöttek az országra, nemcsak a török, hanem Izabella pártjának részéről is, mely párt Castaldo s kormányának gyülöletes dolgai miatt napról-napra erősbödött.

Ezért az 1552. év február havában tartott pozsonyi országgyülés igyekezett jóelőre gondoskodni a védelemről, s a nemesség fejenként való felkelésén kívül elrendelé, hogy minden jobbágytelek után három forint adó fizettessék.

A királyi adószedők azonnal megjelentek Biharmegyében is, s már Szent-György-nap táján széltében szedték az adót. Ez adószedés iratai reánk maradtak s a váradi püspökségre nézve felette fontosak, mert az említett adófizetés az egyházi birtokokra is kiterjesztetvén, e birtokok egytől-egyig benfoglaltatnak amaz iratokban, és így azok birtokkérdésekben püspökségünk elveszett alapitó levelének rangjára s jogerejére emelkedtek.*Ez adókönyvekről bővebben lesz szó alább: PÜSPÖKI ÉS KÁPTALANI BIRTOKOK.

Eközben a váradi székeskáptalan azonnal, amint főpásztora {412.} halálának hírét vette, saját kebeléből Ilosvai István felszentelt püspököt s olvasó-kanonokot, ki már Fráter György püspöknek helynöke vala, káptalani helynökül választá,*Ilosvai István váradi vicarius, s Varkocs Tamás bihari főispán s a királyi felség kapitánya 1552. „feria quinta proxima post festum Pentecostes” [junius 9.] már szerepelnek Váradon, mint Telegdi Miklós gyámjai. Ifj. Bölöni S. levéltára. hogy mig Ferdinánd uj püspököt nevez ki, kormányozza az egyházmegyét. A király azonban ideiglenes rendszabályhoz nyult: püspök helyett főispánt nevezett ki Váradra, s kinevezettje, Varkocs Tamás már 1552. elején átvette a váradi várat s a püspökség jövedelmeinek kezelését.*Ilosvai István váradi vicarius, s Varkocs Tamás bihari főispán s a királyi felség kapitánya 1552. „feria quinta proxima post festum Pentecostes” [junius 9.] már szerepelnek Váradon, mint Telegdi Miklós gyámjai. Ifj. Bölöni S. levéltára.

Ferdinánd ez intézkedése kétségkívül Castaldo javaslatára történt, ki szivesebben látott maga mellett egy egészen alája rendelt „kapitányt”, mint egy független főpapot: E feltevés jogosultságát támogatja ama körülmény, hogy a király mihelyt Castaldot a következő 1553. év tavaszán Erdélyből visszahívta, azonnal nevezett ki váradi püspököt, olyat, kiben a főpapi kellékekkel katonai képességek is egyesültek.

Ez uj püspök Zabardy Mátyás volt,*Latin történetíróinknál neve rendszerént: Zaberdinus, de az egykoru Magochy Gáspár, tornai főispán Zabardy-nak írja: „szegény Zabardy Matias püspök uram, hogy élt, annak az Békésvármegyének ... dézsmáját az ő jóakaratjából adta énnekem.” Budai orsz. levéltár kincst. oszt: Ecclesiastica. 15. 8. A fentebb említett Horváth János magyar szövegben is „Zaberdini”nek iratik ugyan, de ez csak a latin Zaberdinus magyarítása, s ha püspökünk a körösmegyei Zaberdje falutól vette nevét, mi nagyon valószinü, akkor Mágochy elnevezése jogosultabb. sarja azon horvátországi nemes családnak, melyből származott Zaberdini Horváth János, a püspök testvére vagy rokona, kinek gyermekei: Mátyás és Kata, Károlyi Mihályné 1579-ben osztakoztak.*BR. RADVÁNSZKY B: Magyar családélet és háztartás. II. 33. l.

Mátyás püspök életének nagyrészét még homály fedi: mikor először feltünik, már zágrábi kanonok s knini (tinnini) püspök.*KERCSELICH B. A: Historia eccl. Zagrabiensis. 236. I. Mint azon kori főpapjaink legtöbbje, kítünt a katonai pályán is s {413.} egykoru irók nem feledik kiemelni harczias szellemét s a haditudományokban jártasságát.*„Vir bonus et militaris” OLÁH M. BÉL M: Adparatus ad historiam Hungariae. 41. l. – „Mathias Zaberdinus militaris disciplinae scientia clarus.” ISTVÁNFI M: Historia. XIX. 370. l.

Várad napról-napra jobban veszélyeztetett pont vala egyrészt Izabella hívei s a török által, ki egyre hangosabban követelte vissza János király birodalmát, másrészt a hitujitók által, kik már tömegesen közeledtek a püspökség hátáraihoz, 1545-ben Erdődön, 1552-ben Beregszászon tartván gyülésöket.

Eszerént Váradnak régi hármas fontossága: az egyházi, politikai s katonai ismét kiemelkedett és Zabardy Mátyás volt hivatva, hogy ama hármas feladat nehézségeivel sikeresen megmérkőzzék.

Ferdinánd 1553. május 10-én kinevezte őt váradi püspökké, bihari főispánná s alsó Magyarország kapitányává. Ugyanekkor megosztá vele legfelsőbb kegyuri jogait is, felhatalmazván az uj püspököt, hogy egyházmegyéjében a nagyprépostságon és őr-kanonokságon kívül minden javadalomra nevezhessen ki alkalmas férfiakat.*„annuentes, ut ipse ad omnia beneficia ecclesiastica, excepta Praepositura majori et Custodia ... quae posthac in praedicta Varadiensi et Collegiatis ecclesiis ad eandem pertinentibus ... vacare contigerint, dicti Jurispatronatus nostri Regii auctoritate personas idoneas ... eligere, nominare ... valeat et possit. Datum Sopronii, 10-a maji 1553.” Ferdinánd király kinevező levele. Budai országos levéltár kincstári oszt: Királyi könyvek. I. 30. l. A római megerősítést, elég későn, csak a jövő 1554. év aug. 3-án nyerte el.*PRAY GY: Hierarchia Hung. II. 188. l a.) jegyz.

Zabardy Mátyás Váradra jöttével püspökeink székhelye, a vár egészen harczias jelleget ölte, melynek zajába csak csendesen vegyült az ős székesegyház éneke s imája.

Első teendője volt a püspöknek mingyárt 1553. nyarán, hogy dandárait szaporitsa,*SZILÁGYI S: Erdélyi országgyülési emlékek. I. 454. l. ami a gyakori hadjáratok, pestisek stb. következtében megfogyott népesség miatt nem könnyű feladat {414.} vala.*„Nec etiam, si praesens pecunia esset, in his partibus milites inveniri possent.” Panaszkodik maga a püspök Váradról 1556. marcz: 28-án Ferdinándhoz intézett levelében. Rendesen 850 embert tartott fegyverben, kik közől 200 lovast és 300 gyalogot a püspökség jobbágyai szolgáltatának s kik havonként ezer háromszáz forintjába kerültek.*„ad proprium ordinem meum habeo 150 equites, item sunt penes me duo S. Majestatis V. capitanei cum 100, equitibus; de bonis episcopatus mei 200. equites, insuper pedites 300 ... Insuper illos 100. pedites, quos dominus Andreas de Bathor huc miserat, servare cogor ... . Ordini meo equestri ... et peditibus ... singulo mense de proprio aere mille et trecentos florenos pendere cogor, exceptis aliis necessitatibus mensae et curiolae meae.” Imént idézett levele.

Emellett gondoskodott arról is, hogy Várad, Gyula s a hatalma alatt levő többi várak kellőleg meg legyenek erősítve,*KOVACHICH M GY: Furmulae solennes styli. LIX. 9. s az olyan kastélyok, favárak, melyek a felkelők- vagy a törököknek menedéket nyujthatnának, mielőbb elpusztuljanak.*„Nos Mathias Zaberdinus, Episcopus ecclesiae Varadiensis, Comes perpetuus Comitatus Bihoriensis, Sacrae Regiae Maiestatis Consiliarius ac partium inferiorum Regni Hungariae Capitaneus supremus etc ... cum factiosi in Comitatu Beregh tumultuari et conventicutas quasdam celebrare coepissent ac Castellum egregii Joannis de Lonya in dicto Comitatu Beregh existentem ac Lonya vocatum subintrare et pro se occupare voluissent ... Nos vero cum intellexissemus dictum Castellum omnimode vile et immunitum ac praefatum Joannern de Lonya ad muniendum et custodiendum illud insufficientem ... esse ... mandavimus praefato Petro de Lonya (János testvére) . . ut saepenominatum Castellum Lonya, ex ligno factum; incendio ignis conflagraret ... Datis ex arce nostra Waradiensi Dominica die Oculi. Anno domini millesimo quingentesimo quinquagesirno sexto. Mathias Zaherdinus episcopus Waradiensis manu propria.” Eredeti papir, veres viaszba nyomott pecsét helye, a püspük sajátkezű aláírásával. Gyulafejérvári Batthyány-könyvtár. – A gyulai őrségnek 1555. január 19-én meghagyja, hogy azon erősséget, melyet a török az aradi templom környékén kezde építeni, ne engedje befejezni. KERESZTURI J: Descript. Epp. et Capit. Várad. II. 217–8. ll.

Azonban a káptalan, jobban ismerve a körülményeket és {415.} számítva a jövő esélyeire is, nem osztozott a püspök harczias hevében;*„ignoro domine clementissime, quid isti Capitulares Waradienses sibi velint, qui in instanti et pernecessario hoc disturbiorum tempore circa huius arcis munitiones ad saepissimas meas requisitiones nullo penitus auxilio esse student, nec unicum peditem ad custodiam arcis tenent et non ab re exinde eos suspectos [hogy Izabellához szítanak, amint ilyet említ a gyulafejérvári káptalanról] putare ausim, qui si omnino adeo temere perrexerint, uargente rerum necessitate, manus in eorum possessiones immittere cogor.” A püspök idézett levele Ferdinándhoz. a vidék urai közől csak ritkán akadt egy-egy Ártándy Kelemen, vagy Báthory István, ki önkényt felajánlotta volna hűségét Ferdinánd iránt;*Ártándy Kelemenről Zabardy 1555. decz. 26-án Váradon kelt levelében írja Nádasdy Tamás nádornak, hogy feleségül vevén Jaxich Márk leányát, Kereki kastélyában lakik [Biharmegye] s hűséges szolgálatait felajánlá. Eredeti. Budai országos levéltár. – Hasonlót emlit Báthory Kristóf és Istvánról Ferdinándhoz irt levelében. hadnagyai hűtlenek, megbizhatatlanok voltak, kik a legelső alkalommal elpártolának tőle.*„neo habeo [pecunias] quibus loco Stephani Henyey et Gasparis Perusith novos Capitaneos ... conducam.” Idézett, Ferdinándhoz irt levele.

Ilyen és hasonló nehézségek némi ingerültséget szültek ugyan nála, melynek nyoma későbbi tettein is meglátszék, de el nem csüggeszték. Petrovics, Kendi Antal s a többiek ellenében, kik Izabellát visszahíni akarák, napról-napra fenyegetőbb állást vőn s mihelyt Ferdinánd vezére, Tahy Ferencz átjött a Tiszán, Mátyás püspök eléje sietett, Derecske táján egyesült vele s 1553. október 3-án Petrovicsot megverték és seregével együtt átnyomták a Tiszán.*Zabardy 1553. „ex castris iuxta Derecske positis 5-a die octrobris”; Nádasdy Tamáshoz intézett levelében írja: „nudius-tertius [Deus] concesserit fugare hostes et inimicos;” de a csata helyét nem említi. Budai orsz. levéltár.

Ezután a fölkelők maradványainak szétszórásához s megfenyítéséhez fogtak.

Biharmegyének legdélibb részén, a Fekete-Körös jobb partján állt a történeti nevű Toldy nemzetség fekete-bátori vára. A vár ura Toldy Miklós, ki mivel még ifju vala s hasonnevű nagybátyja {416.} élt; Kis Toldynak nevezteték. – előbb Ferdinándnak esküdött hüséget, később azonban Petrovicshoz s ennek általa Izabellához állt.

Mátyás püspök és Tahy tehát Fekete-Bátor alá menének, s mert zárt kapukra találtanak; a várat lövetni kezdék. Kis-Toldy várnagya, Porkoláb Dénes viszonzá a lövéseket, s midőn a püspök rohamra küldé embereit, vitézül védte a várat; de a tulnyomó erő végre is győzött: a vár elesett. Zabardy Porkolábot ott mingyárt lefejezteté, Kis-Toldyt pedig magával hozá Váradra és – itt fejeztette le.*FORGÁCH F: Magyar históriája. [1866.] 90. l. – ISTVÁNFI M: Historia. XIX. 871. 1. – Forgách Simon, a történetíró testvérbátyja, Kis Toldy halálánál megjegyzé: „Eleibe sem hatta vinni [Zabardy Toldyt], hanem azt is levágatta. – E várat Forgách Ferencz és utána Istvánfi Talpas várának „castellum Talpas” nevezik. Csakugyan Talpas és Fekete-Bátor oly közel esnek egymáshoz, hogy a kettőt csak a Körös választja el, de Talpas Telegdy birtok volt ekkor is, Bátor ellenben a Toldyaké; továbbá Talpason, mint arról személyesen meggyőződtem, várnak semmi nyoma, ilyenről a hagyomány sem tud, de a bátori vár vastag alapfalai ma is láthatók a faluban. Oláh Miklós, Szentiványi stb. szintén csak bátori várat emlitnek ama vidéken.

A példa, mint Zabardy maga is akará, megdöbbentőleg hatott. Azért midőn most a püspök és Tahy a Berettyó völgyére fordultanak, hogy ott Csáky Pál várát, Adorjánt elfoglalják: a vár ura, mihelyt látta érkezésöket, azonnal alkut ajánla s rövid szóváltás után meghódolt Ferdinándnak.*ISTVÁNFI M: Historia. XIX. 371. l. És meghódoltak egyenként a többi urak s várak is; a fegyverek zaját csend, némaság váltotta fel. Ki mert volna ellenszegülni oly férfiunak, mint Zabardy Mátyás, ki annyira minden tekintet nélkül tör czélja felé?

A hitujitók szintén nem mertek életjelt adni magukról ameddig Zabardy kardjának hatalma elért. 1554-ben ismét zsinatra gyűltek ugyan, de még mindig csak a váradi püspökség határain kivűl, a szatmármegyei Ováriban, a hatalmas Drágfy Gáspár özvegyének, Báthory Annának birtokán s oltalma alatt.*BORBIS J: Die evangelisch-lutherische Kirche Ungarns. 18. l.

De Mátyás püspök csak a fegyvert csavarta ki a felkelők kezéből, {417.} csak nagyobb óvatosságra tanitá a hitujitókat. A szíveket karddal meghóditani nem lehet, s nekie nem volt egyebe kardjánál, még az is kellőnél élesebb. Féltek és elfordultak tőle, valamint az ügytől is, melyet ő képvisele.*„Ex cuius [Toldy] caede tantam invidiam concitavit, ut ceteros quoque, qui adhuc Ferdinando faverent, abalienaret.”•` FORGÁCH F: Magyar históriája. 90. l. – „eius simplicis iuvenis crudeli caede multos ab se alienaret.” ISTVÁNFI M: i. h.

Az ifju Toldy kivégeztetése óta nem volt valami népszerütlenebb, mint Ferdinánd-pártinak s katholikusnak lenni. Azért a csend, melyet Zabardy kardjával teremtett, csak a vihart megelőzni szokott csend vala. És e vihar korán kitört, mert Mátyás püspök, ki talán azt még egy ideig feltartóztathatta volna, 1556. augusztus 12-én megszünt élni.*OLÁH M: Chronicon. BÉL M: Adparatus. 41. 1. – „partim senio partim ob saevam inflammationem virulenti in utroque crure herpetis oppressus.” ISTVÁNFI M: Historia. XIX. 372. l.

Midőn koporsaját a székesegyház sirboltjába átvivék, Várad büszke vára utoljára látott – püspöki temetést. Az ős palota, hol félezred éven át szakadatlan sorban székeltek Szent-László magas törekvéseinek örökösei, a váradi püspökök, – üresen maradt, és hiába fogja várni uj püspökét.

Zabardy Mátyásnak mint püspöknek tettei ismeretlenek; mint a püspökségi birtokok földesurának is csak azon egy tette ismeretes, hogy megerősité Belényes városának összes, annyiszor említett szabadalom-leveleit.*Váradi káptalani országos levéltár. 14. 21. Pár év mulva a kis város bölcs birái ujra kérték a megerősitést, de már nem Váradon, s nem is a váradi püspök teljesité kérésöket.*Izabella királyné Gyulafejérvártt, april 24. 1558.

Zabardy eléggé számos leveleinek némelyikén olvasható sajátkezü nevealáirása. Vonásai határozottak, mondhatni kemények, amilyen volt ő maga is. Egy 1554. november 20-án, Váradon kelt levelének zárlatán még megvan nyolczszögletü gyürüpecsétje is, {418.} papirral fedett veres viaszba nyomva.*Budai országos levéltár kincst. oszt. A lenyomat nem tökéletes, annyi mégis meghatározható, hogy a paizs felett püspöksüveg áll s ettől jobbra M balra Z betük; a paizsban pedig egy Anjou-liliom jobbján E balján W betükkel. (Mathias Zaberdinus Episcopus Waradiensis.*Meghatározta dr. Czobor Béla.

Belső emberei közől csak Pesti Ferencz deákot ismerjük, ki váradi udvarbirája s kényes természetű ügyekben bizott követe volt.*Budai országos levéltár kíncst. osztály. Talán épen azon Pesti Ferencz volt ez, ki mint a váczi püspökség gondviselője, Váczot kardcsapás nélkül feladta a németeknek s ezért Izabella őt jószágaitól megfosztá 1540-ben Budai országos levéltár kincst. oszt: 860. 33. De hogy azon Zaberdini Boldizsár, ki 1554-ben mint a Stenychny-ak várának udvarbirája szerepel,*Budai országos levéltár kíncst. osztály. Talán épen azon Pesti Ferencz volt ez, ki mint a váczi püspökség gondviselője, Váczot kardcsapás nélkül feladta a németeknek s ezért Izabella őt jószágaitól megfosztá 1540-ben Budai országos levéltár kincst. oszt: 860. 33. rokona volt-e s mennyiben? adatok hiányában meg nem határozható.*Miskolczy I. 1609-iki naplójában említi a székesegyházról: „Ioannis Síberdini, quem alias Janó püspöknek híttanac ossa ibidem visuntur, qui obiit XI. April 1407.” [KERESZTURI J: Descript. Epp. et Capit. Varad. II. 232. l.] E naplóban több hiba van, de az idézett tudósítás épen érthetetlen. Akinek népies nevét „Janó püspök” még 1609-ben is tudták, az nem halhatott meg kétszáz év előtt, 1447-ben; valószínű, hogy itt nem váradi- s talán nemis püspökről van szó, hanem Zabardy Mátyás valamely rokonáról, kit csak czélzatosan, valamely mellékkörülmény miatt hítták püspöknek.

{411.} ZABARDY MÁTYÁS.1553–1556.

{411.} ZABARDY MÁTYÁS.
1553–1556.