7. Adóügye.

A mezővárosok a nemzeti fejedelmek korában mint Zilah, adót nem kapuszám szerint fizettek, mint a nép, hanem bizonyos rájuk vetett mennyiséget, honnan taksásoknak is neveztettek; joguk volt az országgyűlésre követeket küldeni.*Kővári László: A magyar családi s közéleti viseletek és szokások a nemzeti fejedelmek korából. 174. l.

{497.} Tudjuk már, hogy III. Béla neje Anna, majd IV. Béla neje, Mária, azután Erzsébet királyné a meszesi monostornak adta a zilahi adó ötödét s a XIV. század elején a váradi káptalan vámbeli jövedelmei közt van Zilah vámjának is egy harmada, vagyis Zilah és Szeged városok vámjövedelme két részben a váradi püspököt, egy részben pedig a káptalant illette.*V. ö. I. k. 583. l., Fejér, V. 3. 94–95., Bunyitai: Váradi Püspökség. II. 264., 289.

Földesura, az erdélyi püspök. 1475 körül 169 frt adót fizet utána. 1543-ban 90 kapuszámnyi adóval rótták meg az erdélyi püspök jobbágyait.

1549-ben 75 kapuszámnyi adóval rótták meg a kincstárnok jobbágyait, a kiken kívül feljegyeztek még 5 nemesi kuriát, 7 papi házat, 118 szegényt, 9 leégett és 37 új házat. 1553-ban a helység neve Zylaa-nak irva) ugyanazon adatokat jegyeztek fel.

1554-ben 62 kapu után fizettek adót az erdélyi püspök jobbágyai. Ezeken kívül feljegyeztek 7 nemesi háztelket, 4 birót, 90 szegényt, 15 leégett, 20 puszta és 20 új házat.

1566-ban 71 kapu után adóztatták meg a Balassa Menyhért jobbágyait, a kiken kívül feljegyeztek még 229 szegényt, 78 zsellért, 1 servitort, 70 leégett és 9 új házat.

1570-ben 66 kapuszámnyi adót fizettek a császár jobbágyai.

1571 nov. 9-dikén a Kolozsvárt hozott törvényczikk értelmében Zilah harminczadszedő hely.

1595 április 16–május 2-diki fehérvári az 1596 április 21–26-diki kolozsvári országgyűlésen határozták, hogy Zilah a praesidiumra a meglevő rovása szerint fizessen adót.*Szilágyi Sándor: Erd. országgyűlési emlékek. III. k. 479. l.

1604-ben 6 rótt ház után 12 forintnyi adót fizettek Dengelegi Miklós részéről.

1690 okt. 30-dikán Szigyártó István, zilahi főbiró, Gergely Márton, János deák és Perecseni István tudatják, hogy Zilah {498.} «közönséges megmaradására» 600 magyar forintot kértek Olasz Ferencz, somlyói főkapitánytól.

Az 1754–55. évben adó alatt volt nemes 78, nemesi özvegy 6, civis 319, özvegy 19, jobbágy 6, zsellér 58, zsellérözvegy 8, változó*Vagi, változók, kóborlók. Nem állandó lakosság. 32, ezek özvegyei 4, czigány 8. Fizettek a nemesek 301 frtot; nemesi özvegyek 8 frt 29 krt; a civisek 1037 frt 36 krt; ezek özvegyei 20 frt 29 kfrt; jobbágyok 8 frt 42 krt; zsellérek 122 frt 20 krt; özvegyeik 4 frt 10 krt; vállalkozók 48 frt 57 krt; ezek özvegyei 48 krt; czigányok 2 frt 45 krt; a határban lakók 3 frt 5 krt; összes adó 1558 frt 21 kr.

1759–60. évben nemes 59, új házas 2, nemesi özvegy 8, civis 379, újházas 4, özvegy 44, jobbágy 6, változó 19, czigány 9. Nemesek adója 479 frt 25 kr.; nemesi özvegy 7 frt 1 kr.; civis 1663 frt 30 kr.; özvegy 46 frt 59 kr.; jobbágy 9 frt 1 kr.; civis 1663 frt 30 kr.; özvegy 46 frt 59 kr.; jobbágy 9 frt 24 kr.; változók 32 frt 23 kr.; czigány 6 frt 26 kr.; a határban lakók 6 frt 24 kr.; összesen 2250 frt 12 krt.

1792 május 1-sején a gubernium elrendeli Közép-Szolnok vármegyének, hogy a zilahi civis telkekre a nemesek által épített házak is viseljék a közterheket.

1792 junius 6-dikán a B. Wesselényi Miklós panaszára azt parancsolja meg, hogy Zilah város közönségét szorítsa rá az uraságnak tartozó mult esztendei taksahátraléknak kifizetésére, a méhkosarakból járó dézma megadására, az urak szőlőjének megmívelésére s általában urbarialis kötelességének pontos teljesítésére.

Húsfogyasztási adóból 1854-ben 1000 frt, 1857-ben már 1700 frt, borfogyasztási adóból ezekben az években 800, illetve 1800 frt folyt be.*Sárga könyv, 380. lap.

1869-ben 28,330 frt 27 kr. volt a majorsági pénztárban.*U. o. 33. l.

A községnek 1900-ban 2,508990 K 28 fillér becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 52,592 K 76 fillér.

{499.}