| 7. Adóügye. | TARTALOM | 9. 1848–1849. |
Zilaht az 1847–48. VI. t.-czikk értelmében egy bizottság 1848 május havában kapcsolta vissza az anyaországhoz. Rendszerint Közép-Szolnok sorsában osztozott abban a hányattatásban, mely a mohácsi vész után a partiumi vármegyéknek osztályrészeül jutott. Az eljárás a visszakapcsolás ügyében a május 17-diki gyűlésen történt.
Az ekkor Éltető Péter főbiró elnöklete alatt tartott ülésen jelen voltak: Lugosi Ferencz, Ábrahám Gábor, Debreczeni Miklós főjegyző, Deáki Samu, Gergely Sándor, Zoványi Samu aljegyző, id. Hanke János, Lugosi Károly jegyző és az egész város összes népessége. Felolvasták báró Wesselényi Miklósnak, mint a visszacsatolásra kinevezett királyi biztosnak azon hivatalos értesítését, mely szerint a várost ünnepélyesen magyarországi hatóságnak nyiltakoztatandja. A királyi biztosok br. Wesselényi Miklós, Bay Ferencz és Asztalos Pál, az egész közönség lelkesedéssel ömlő örömnyilatkozásai között megjelenvén, br. Wesselényi Miklós, mint a kinevezett királyi bizottmány elnöke székét elfoglalta s a következő beszédet mondotta:
«Szabad királyi Zilah város polgárai!
A legrégibb őskorbeli e város eredete. Az idők viharai között századok hosszú során keresztül tartotta fenn magát, de fejlődése lassú, s csak alig haladhatott; mert hol nyomasztó gyámság, hol külső körülmények akadályozták. Birtokviszonyait s tulajdonát korunkig nagy teher s fejlődését gátló bilincsek nyomták s nyűgözték. Ezeknek előbb vagy később többi részétől – habár áldozattal – menekedett. A szabadságnak e derülte óta több lelkes polgárai működése s a keblében mindinkább emelkedő s öregbedő népet iskolának hatása s közremunkálása által is többet haladt elő kötelmi s értéki gyarapodása, mint azelőtt századokon át s ez idő készítette arra, hogy e nagy napot elérhesse s arra megéretten – {500.} érhesse el. Nagy és dicsőséges lépéseket tett e város a jobblét felé, de hogy rá nézve a szabadság dicső napja azon délpontjára lépjen, melyen állva, mindenkire egyenlően s legkevesebb árnyat vetve hathat fénye melege; hogy a törvény előtti egyenlőség a szabadság tenyésztő ereje által az ész és örök igazság földében meggyökereztetett s szilárdra nevelt fája árnya alatt biztosan lehessen, nyugodhasson és hogy e fának tápláló, értelmiségi és erkölcs által mindig megújuló s megérlelendő gyümölcsei között a legédesebbet, a testvériességet most és folytonosan élvezhesse; mindezen áldás e városra nézve a nagy Magyarhonnal való egyesülésre, mind csak az által eszközölhetésre volt fenn hagyva.
Hálát adhassunk s adjunk az égnek, hogy megtörtént és hogy a törvénynek oly sokáig törvény által bitangolt hatalma helyreállításával történt meg az, minek fenn volt tartva e városra a föntebb mondott áldásokat árasztani, t. i. a Magyar-honhoz való visszakapcsolás.
Rég kell vala ennek megtörténnie; mert törvény, királyi név s szó által szentesített törvény parancsolta. De elfogultság, szennyes érdekek, szolgaiság működött s magasan állók s parányiak fondorkodásaik s ármányaik mertek daczolni királynak s törvénynek, de annak és ennek hatalma, habár a bűnös játékot kárt okozó hosszúságra engedte is nyúlni, megtörte a bűnös és nevetséges daczot s a daczolók, nagyok és parányiak összeroskadtak.
Szerencsésnek tartom magamat, hogy a királyi akarat s törvény parancsa e diadalának én lehetek hirdetője; s végrehajtója az 1836-diki 21. t.-czikknek.
A felséges urunk királyunk akaratából folyt rendeletet hallották, minthogy az felolvastatott. Ezen rendelet szerint tehát mi királyi bizottmányul, annak nevében én, mint királyi biztos, legelőbb is e nemes várost szabad kir. városnak nyilatkoztatom, s mint olyant üdvözlöm.
{501.} Nyilvánítom továbbá ünnepélyesen, miszerint e szabad királyi Zilah városa ez órától fogva Magyarhon kiegészítő része, attól soha el nem válhatólag, azzal egy test, egy vér. Végre kijelentem ünnepélyesen s marandólag s törvény s király nevében rendelem, hogy Erdélynek sem kormány, sem itélőszékeitől e vármegye s annak lakosai többé nem függenek s ne is függjenek. És hogy mind adói, mind törvénykezési, mind minden más viszonyaiban egyenesen a magyar felelős kormány s a magyar törvények alatt állanak.
Ezen ünnepélyes és teljes összecsatolás részletes alkalmazását a kir. bizottmány illő fontolás s minden érdek tekintetbe vétele mellett a ministeriumtól kapott utasítás értelmében fogja eszközözlni s e munkálatai eredményét haladék nélkül köztudás s ahhoz való alkalmazás végett kihirdetendi».
Harsogó éljenzések és örömnyilatkozások után – a mint a jegyzőkönyv mondja – a város rendes főbirája Éltető Péter, a következő beszéddel üdvözölte a m. kir. biztosságot:
Örömmel várt, mélyen tisztelt kir. Biztos Úr, s tisztelt biztossági tagok! Midőn 5000, tiszta magyar ajkú Zilah városi szabad nép polgártársaim képekben – a mélyen tisztelt kir. biztosságot üdvözlendő – e nagy pillanattól meglepetve, rebegő ajakkal felszólalok, keblemben felrajzott érzelmek tömegén áthatott hangon köszöntöm önöket, Isten hozta! Isten áldja meg! Isten áldásdús sikert áraszszon e nagy fontosságú küldetésökre! Eljöttek önök, hogy a részek visszacsatolása végrehajtása iránt hozott s legjobb királyunk által szentesített új törvény értelmében Zilah városát is a szép, a szabad Magyarhonban örökre visszacsatolják s bennünket, kik mihelyt az édes anyahon szabad szavát, független parancsolatát megértettük, azonnal szívben, lélekkel s intézkedési, készségünkben önkéntesen visszacsatlakozottaknak találának.
E kisded városban vett egykor a hatalmas Martinuzzi György a szerencsétlen Izabella királynétól búcsut, sok vész vonúlt el azóta e város felett és sok nyomor-napokat is élt {502.} azóta e város szegény népe, s bár magára hagyatva és a napi élet terheivel küzködve a kisebb városok sorából kivergődni nem tudott is, mégis az isteni gondviselés által kiszabott eddigi helyzetéhez képest szigorúan megőrzötte kebelében a magyarnak legdrágább kincsét, nemzetiségét; mert a kebelében megtelepdett idegen ajkuakhoz is türelemmel viseltetvén, azokat időről-időre maga között felolvasztotta, úgy, hogy jelenleg is tiszta magyarajkú néppel dicsekedhetik. A szelidebb erkölcsök és tudományok művelésére maga gyermekeinek s a vidéki növendékeknek több mint 200 évekkel ezelőtt iskolát nyitott s arra terhes idők viszontagságai között is századokon át kitartott buzgósággal ápolta. A társadalmi élet állandó alapjait – az igazság és emberiség szavát megértve – már ezelőtt szinte egy századdal az újabbkor mulhatatlan követelései közűl többeket önkénytesen életbe léptetett, s így önállóságra, szabadsága jogos élvezeteiért nem csak kiváltságai holt betüire, de erkölcsi és polgári kötelességének körülményeihez és erejéhez képest való hív betöltésére hivatkozhatik.
Európa nagycsaládú nemzetei sok millió népet számlálnak, azon sok millió számhoz képest az 5000 szám kicsinységnek tetszik ugyan, de ha a népek Istene úgy akarta, hogy épen azon nagy számú népeknek, a keresztyén világ védpajzsául szolgáló magyar nép folytonos küzdelmei s azt követett ezer inségek között megfogyott, óh akkor kis városunknak tiszta és őszinte öröme lehet, hogy az anyai tűzhelyhez a megdicsőülendő, megdicsőülni kellető Magyarhonhoz 5000 tiszta magyarajkú fiait csatolhatja vissza ezen m. kir. bizottmány. Épen ezért leborulva a magyarok jó Istene előtt, szent imára nyílnak meg ajkaink, hogy a magyar nemzet újjászületése nagy napját nemcsak megérnünk engedte, hanem a szép és szabad Magyarhonhoz lett visszacsatoltatásunkat legottan megengedte.
Nemzeti hála s örökös tisztelet árad azokra, kik a testvéreket egymásra ismerni, s egymásnak testvéri kezeket nyújtva {503.} az anyai tűzhelyhez összegyűjteni kitartó erénynyel törekedtek és törekednek.
Ezerszer üdvözlöttek legyenek tehát önök, mélyen tisztelt kir. biztos urak közöttünk: ismeretes bölcsességük, hazafi ernyedetlen buzgóságuk és ezeken alapuló a néppel együtt való bizodalmunk önök iránt kezeskednek arról, hogy a visszacsatolás nagyfontosságú munkáját a nemzet érdekében városunk szebb jövendője alapjainak lerakásával oldandják meg.
Innen visszatértökkel vigyék meg önök a mi legjobb, legkegyelmesebb királyunk ő felségének örökös mély hálánkat, tántoríthatatlan hív hódolatunkat; vigyék meg a nádor kir. helytartó ő fenségének hálás ragaszkodásunkat, vigyék meg a közbizodalom kiszemelte magyar ministeriumnak ernyedetlen hazafi buzgóságukért s kitartásukért e városi közönség osztatlan bizodalmát. Valamint feledhetetlen lesz e nagy és örvendetes nap a jövendőkor előtt is, úgy az önök neve s hazafi érdemök m. kir. biztos urak késő maradékaink hálás keblében, jó emlékében felejthetetlenül élni fog. Városunkat, annak jobb és szebb jövendőjét s egyenként minden lakosait önök kegyébe s hazafi szíves jóindulatjukba tisztelettel ajánljuk.
És most már Isten hozzáad, szép Erdélyhon! Isten hozzátok jóban-rosszban annyi századokon keresztül hiv bajtársaink, erdélyi testvéreink! Legyetek meggyőződve, hogy a tőletek való válás, bár az anyai kebelre, a szép Magyarhonhoz örökre visszavitt légyen is, s a szebb jövendő reménye magasztos örömöket keltett is fel keblünkben, de ha tökéletes, tiszta meggyőződésünk az nem lenne, hogy a ti s mindnyájan buzgó imáját a magyarok jó Istene meghallgatva, tiszta szándékokotokat sikerrel koronázva, nemsokára veletek együtt egy és osztatlan magyar nép s magyarhoni testvérek leszünk, úgy őszinte higyjétek meg a határtalan édes örömünk közibe búcsunkban feljajduló keserű fájdalmakat is éreznünk! Óh jöjjetek-jöjjetek mentől előbb féktelen bizodalommal az anyahon {504.} megifjuló karjai közé; hogy így nemzetünk egy tűzhelyénél örökre egygyé léve, az újjászületés nagy munkáját együtt végezve, együtt foglalhassunk helyet Európa műveltebb nemzetei sorában, együtt kiálthassuk feldicsőülve: éljen az egységes Magyarhon! Éljen V. Ferdinánd, a magyar legjobb királya!*
S ezzel a gyűlés ő felségét s kir. biztosait sűrűn éljenezve eloszlott.
Az 1848 junius 27-diki közgyűlésen, melyen Kiss Károly, polgármester elnöklete alatt jelen voltak: Deáki Samu főbiró, Ábrahám Gábor kapitány, Zoványi Samu és Péli József tanácsosok, Debreczeni Miklós fő- és Lugosi Károly aljegyzők, Hiri Ferencz, Lőrinczi György, Kapus István, Demes Márton, Pap József, Gergely László, Gergely József, Éltető Péter, Deáki Lajos, Verestói Sándor, Orbán Sándor, Récsei László, Orbán Károly, Mák Ferencz, Nagy Ferencz, Gergely Sándor, Pap Pál, Kis Lőrincz, Zerif Jakab, Polgári Lajos, Tarpai Samu, Asztalos Sándor, Czell Benjamin képviselők, az elnök polgármester tőle adta, hogy a Magyarhonhoz való visszacsatolást véghez vitt kir. biztosság Zilah várost illetőleg utasításul és mintegy a városok leendő országos rendeztetéséig törvényül megtartandó szabályokat dolgozván ki és azokat a kir. bizottmány egyik tagja, Bay Ferencz által ünnepélyesen e város közönségével tudatni kivánván: a kir. biztost e végre az ülésbe egy bizottmány által meghivandónak véli. Erre Deáki Samu főbiró, Debreczeni Miklós főjegyző, Híri Ferencz és Czell Benjamin képviselők biztosokul kineveztetvén, a teremből távoztak s pár percz mulva Bay Ferencz kir. biztos – az írt biztosok kiséretében – megjelenvén többszörös éljenzések közt, az elnöki széket elfoglalta és a kir. biztosság munkálatát, mely szóról-szóra a következő, felolvasta.
{505.} Az 1848-dik VI. törvényczikk értelmében a kir. bizottmány szabad kir. Zilah városa viszonyainak részleteit ideiglenesen a törvényhozás további rendeléseig a belügyminiszter által kiadott utasításában foglalt alapelvek nyomán következőkben szabályozza:
I. czikkely. A közadóról. Minthogy az 1848. évi VIII. t.-cz. értelmében a közteherviselés csak folyó esztendő november 1-ső napján lép életbe:
§. A jelenleg kivetve lévő közadónak felelet terhe alatti pontos behajtása sz. kir. Zilah városának úgy tétetik kötelességül, hogy a mennyiben külön kivetett adóját eddig is csak az országos pénztárba szállitásnak könnyebbítése miatt fizette Közép-Szolnok vármegye pénztárába; mint külön törvényhatóság ezentúl a pénzügyminiszterium rendeletéhez képest közvetlen maga fogja adóját az illető helyre szállitani. És azért a folyó évre a mely összeget már Közép-Szolnok vármegye pénztárába befizetett, ugyanazon összegnek visszafizetése iránt azért tétetett rendelet, hogy sz. kir. Zilah város adójáról való számadását könnyebben vezethesse.
1. §. Mivel a hadi adótól a házi, vagyis a beligazgatási adó, úgy miként a magyarországi rendszer kívánja, elkülönítve nincs, tehát
a) sz. kir. Zilah városának beligazgatására megkívántató költségek az ide mellékelt kimutatás szerint meghatároztatnak.
b) Ezen kimutatásban kijelölt hivatalos fizetések szabályképen folyó év november 1-sején úgy állapíttatnak meg, hogy ezentúl Zilah város a közteherviselés életbeléptével változandó adópénztári erejéhez képest netalán szükséges változtatásokat a törvényhozás intézkedéséig is a magyar miniszteriummal egyetértőleg elhatároztassa, vagy ha még a most kivetett adóból azon összegen felül, mi ezen bizottmány által beligazgatási költségei fedezésére rendeltetett, még valami mulhatatlan szükségei volnának: azoknak fedezése iránt is a miniszteriumhoz folyamodhasson.
{506.} c) Minthogy a beligazgatásra megállapított költségeknek, úgy az idei adóból s lehető hátralévőkből (restáncia) a beligazgatási költségek levonásával fenn maradandó összegnek kimutatását a pénzügyminiszteriumhoz a végett terjesztette fel ezen bizottmány, hogy az országos pénztárt illető összeg hová fordítása iránt intézkedhessék, tehát erre nézve a pénzügyminiszterium rendeleteit várja el sz. kir. Zilah városa, az ideig pedig az adó szorgos behajtásán igyekezzék.
II. czikkely. A katonaság ellátásáról. A katonaság élelmezésére és szállásolására nézve a magyarországi szokás elvképen megállíttatik, ideiglenesen pedig rendeltetik:
1. §. Hogy e város a gyalogkatonaságnak kenyérrel, a lovasoknak pedig kenyéren kívűl lovaik számára szénával, szalmával és zabbal való ellátását árcsökkentés útján vállalkozók által eszközölje. Az ekkép kiszolgáltatott élelmi szerekért a hadi adóba betudandó regulamentáris ár a hadipénztár által, vagyis az összegből, melynek hovafordítása iránt az 1-ső czikkely 1. §-ának c) pontja szerint a pénzügyminiszterium fog rendelkezni, a regulamentáris árt meghaladó vállalkozási összeg pedig a házipénztár által leend a szállítással, szállásbérrel, hálópénzzel s egyéb már említettekkel együtt viselendő: Ezen felül:
2. §. Az előfogati díjak, a szökevény katonák fogdíjai és lovaglóiskola költségei a hadipénztár, a szállás vagy szállásbér, hálópénz, tüzifa, gyertya, kórház és istálló költségei pedig a házipénztár kiadásai közé tartoznak.
3. §. Minthogy pedig a katonatiszti szállásoknak a visszatolás előtti időről megfizetetlen bére a visszacsatolás előtti viszonyok közt a provincziális pénztárból lett volna fizetendő. Zilah város felhatalmaztatik, hogy azon pénzekből, melyek régibb adóbeli tartozásaik lefaragására lesznek behajtandók, így polgárainak katonatiszti szállások bére fejében fizetetlen lévő igazságos követeléseiket fizettesse ki.
III. czikkely. Zilah városa beligazgatásáról. Zilah város {507.} külön önálló törvényhatósággal bíró szabad királyi városnak kijelentetik és mint ilyen beligazgatását, úgy az igazság kiszolgáltatását mindenekben azon formák szerint fogja kezelni, mint a többi magyarországi királyi városok. Váltótörvények tekintetéből a debreczeni váltótörvényszékhez tartozik, feljebbvitt pereit a m. kir. itélőtábla ellátása alá terjeszti.
IV. czikkely. A függőben levő perek folytatásáról.
1. §. Az erdélyi törvényszék előtt bevégzett pörökbeli végrehajtatlan itéletek végrehajtása azok által fog eszközöltetni, kiket a végrehajtási hatóság magyarországi törvények szerint illet, de mindenekben az erdélyi törvényszékeken megállapított elvek és irányeszmék értelmében.
2. §. A felebbezés mellett már folyt, de még be nem végzett perek a m. kir. főtörvényszéknél oly módon fognak tovább folytattatni, hogy azon felelkezések, menedékek és törvényes kedvezések használásától, melyekkel valamelyik peres fél az erdélyi kir. táblánál s illetőleg kir. kormányszéknél már élt, a másik fél se legyen a magyarországi kir. táblánál, illetőleg hétszemélyes táblánál elrekesztve és ily esetben a m. kir. főtörvényszékhez erdélyi törvényekben gyakorlott egyének is lesznek esetenként legalább 3 számmal alkalmazva.
3. §. Az előbbeni pontban érdeklett viszonosság a peres felek között, a városi bíróságoknál folyamatban lévő perekre nézve is megtartatik: azután folyamuk azonban egészen a magyarországi perfolyam szerint intéztessék. Mihez képest menedékek és felebbezés is csak magyarországi perfolyam szerint lesznek alkalmazhatók.
V. czikkely. Hivatalos iratokról, szerződésekről és levéltárukról.
1. §. Mind a polgári, mind az egyházi minden hivatalos iratok és jegyzőkönyvek a magyarországban való törvényes érvénynyel bíró formák szerint szerkesztessenek.
2. §. Ezen ideiglenes szabályok kihirdetéséig az erdélyi törvények formaságai szerint készült szerződvények, ok- és kötlevelek, {508.} esketések, itéletek, hivatalos iratok és bizonyítványok törvényes érvénye, valamint azon pörökben, melyek reájuk alapítva jelenleg folyamatban vannak, úgy az ezután indítandókban is, az erdélyi polgári magánjog elveiből fog elitéltetni.
3. §. Az ügykezelés magyar rendszere hozatván be, a levéltárak is a szerint szerkesztessenek. Mire nézve meghagyatik, hogy a visszakapcsolás ünnepélyes teljesítésétől jegyzőkönyveiknek új számot kezdvén, ettől fogva levéltáraikat levéltárnok, mint rendszeres hivatalnok által lajstromoztassák és a magyarországi kir. városokban levő formák szerint rendeztessék. Egyébiránt levéltárának eddig már lajstromozott s rendezett iratai magokállásában hagyatnak s ezen rendelkezés csak a még lajstromozatlan és rendeztelenül lévő irományokra értetik.
1. §. A só ára jelenlegi állapotjában továbbra is megmarad.
1. §. A visszakapcsolt részekben való reformátusok, evangelikusok, unitáriusok folyamatban levő válóperei az erdélyi egyházi itélőszékek előtt végeztessenek be, de végrehajtani azon hatóság fogja, melyet a magyar törvények szerint a végrehajtás illet.
Jövendőben minden pör magyarországi eljárás szerint fog tárgyaltatni.
2. §. A vegyesházasságból már született gyermekek közűl a fiak követik atyjok, a leányok anyjok vallását; az ezután származandók pedig általában mindenkor atyjoknak vallásában lesznek nevelendők.
Zilah városa házi költségeire nézve Zilah város adója 2823 frt 8 krt tett.
Ez az összeg, bár Közép-Szolnok vármegye adójától külön Zilah város által vettetett ki és szedetett be, mint tudjuk, a vármegyei pénztárnok kezelése alatt állott, most a {509.} középszolnokvármegyei pénztári állapot kimutatásában felhozott okok miatt elkülöníttetvén, Zilah várostól volt számbaveendő.
Zilah város beligazgatási költsége, a visszacsatolás következtében új hivatalok felállítása szükségeltetvén, tetemesen megszaporodott. Az erdélyi kormány a beligazgatási szükségekre csak 360 frtot engedélyezett. Az új rendezés következtében a hivatalos személyzet fizetése egy évre 4082 forint. Május 17-től november 1-ig 1780 frt 55 kr. Ennek fedezésére a város adójából azon arányban, mely szerint Közép-Szolnok vármegye adójából a kiadás fedezésére a szükséghez képest intézkedés tétetett, 790 frtot utalványoztak. Betudták ebbe az összegbe azt a 360 frtot is, melyet eddigelé a kormányszék szokott utalványozni.
Ezt az összeget az összes adóból levonva, a pénzügyminiszter rendelkezése alá esett 2033 frt 8 kr.
Zilah város részére a hivatalok rendszeresítésénél a hivatalnokok fizetése fölemelésének oka az volt, hogy a fölemelés nem a kincstárnak terhére esett, Zilah városnak saját jövedelme lévén, melyből ezeket a fizetéseket fedezte, holott a megyénél ez nem így állt; ott, ha a hivatalnokok fizetését a magyar vármegyék szerint emelik, ez az adót csaknem egészen fölemésztette volna.
| 7. Adóügye. | TARTALOM | 9. 1848–1849. |