{620.} Kecskésfalva.

Kecskefalva, Kecskésfalva, Kechkefalwa 1424, Keczkesfalwa 1475, Kechkesfalwa 1543, Kecskésfalwa 1549, Kechkesffalwa 1570, Keczkes 1642, románul Szelistye (szláv: telep) 1733.

Rendszerint középszolnokvármegyei helység. 1470-ben Szatmár vármegyéhez számítottak Kechkefalwat.

Drágfi-birtok. Egyik Drágfi Keczkesfalwáról 4 frt 6 dr adóval szerepel az 1475 körüli adólajstromban.*E mű I. k. 179. l. 1543-ban (a középszolnoki Kechkesfalwán) 1 kapu után adóztatták meg a Vajda Boldizsár jobbágyait. Fölmentvék az adózás alól 1 biró, 1 szabados, 2 szegény és 2 új ház.*Dical. 1549-ben (Kecskesfalwán) szintén 1 kapu után adóztak ugyancsak a Vajda Boldizsár jobbágyai, ellenben fölmentésnek örvendett 3 szegény.*U. o. 1570-ben (Kechkesffalwán) 1 kapu után rótták meg adóval a Nagy Benedek jobbágyait.*U. o.

Innen Vajda Boldizsár jobbágyai azok között voltak, a kiket kihallgattak az 1548-ban Mutos és Cseh birtokok határvonalának megállapitása végett tartott tanúvallatásnál.*Lelesz, Metalium C. Kraszn. nr. 5.

1579 szeptember 3-dikán Báthori Kristóf, erdélyi fejedelem meghagyja, hogy a középszolnoki Kechkesfalwa birtokba, a mely atyai örökségkép Kraczmer Tamásné Vajda Katalint, Nagybányai Ötvös Pálné Porkoláb Annát és Sámsoni Veres Gergelyné Vajda Annát illeti, iktassák be ezek örökvalló levele alapján Kraczmer Tamás leányát, Annát és általa férjét, Baksai Lőrinczet.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. B. nr. 12.

1598 május 9-dikén Ippi Borsolo János itélőmester adományul kapta S. Báthori Zs., erdélyi vajdától e birtokot, a mely Benedekfalvi Vajda Gáspár magvaszakadtával szállott a kincstárra.*GKG. A. fasc. I. III. De már jóval előbb értesülünk, hogy a birtokba be akarják iktatni (1586-ban) Borsoló János itélőmestert, a {621.} mikor ellentmondanak,*A váradi káptalan jelentése 1587 február 19-dikén Báthori Zsigmond 1586 május 9-diki iktató parancsára. – U. o. A. fasc. II. még pedig 1587-ben Gyulafi László és mások, a miért ezeket törvénybe idézik, de a pert elhalasztották.*Báthori Zsigmondnak 1587 május 3-dikán kelt levele. – U. o.

A középszolnoki Keczkes faluból elhajtották Gyulafi Sámuelné Bethlen Anna 11 fias disznóját malaczaival együtt. Ez ügyben 1642 február 16-dikán tanúvallatást tartanak Égerhaton. Az egyik jobbágy azt hallotta, hogy Asztalos Gergely hajtotta el Kecskésfalváról a disznókat.*U. o. Ramocsa István kecskésfalvi jobbágyai is tanuskodnak e tanuvallatásnál.*U. o.

1670 május 5-dikén Nagydobai Spáczai Gáspár és Szodorai Miklós középszolnoki alispánok igazolják, Széchi Kata, mint Gyulafitól való gyermekeinek gondnoka, megigérte, hogy Keczkésfalvát visszaváltja Csata (Chijata) Imre deáktól.*U. o.

A hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták a községből a következőket. Fő birtokos: Cseh Ferencz; kisebb birtokosok: Horváth György és Pap Péter; saját telkén lakó, adómentes nemes: Romocsa Ferencz; saját telkükön lakó, adózó nemes: Bota Tódor; pap: Pap Timofi; kántor: Katona Filep.*Szv. lt.

Az 1805-ben nemesi fölkelésre összeírt adómentes nemesek névsorában Ketskésfalva községből a következők fordúlnak elő: Katona Filep gyalog; Romocsa Ferencz és Mihály alkalmatlanok; Romocsa Miklós és Mon, Andréka Vánka gyalog.*U. o. Ugyanakkor, szabadosok ezek: Moldován Andréjka, Togya Péter, Lung Máté, Greblás Simon és Szigeti Zaharia; adózó nemesek: Bota Dávid, Bálint János és Marinka Petre.*U. o. Homagialis esküt ezek tettek: Katona Filep, Romocsa Salamon, Miklós és Mihály, Bota Dávid és Bálint János.*U. o.

A gör. katholikusoknak fatemplomuk van.*Sch. 1886. 171. lap. Egy tantermű elemi iskolájok 1848-ban szerveztetett.

{622.} Kecskésfalvát a törökök, szatmári tolvajok és kuruczok 1682 előtt szintén elpusztították, más középszolnoki falvakkal együtt.*Szv. lt. 1719-ben telepűlt újra.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 339. l. 1720-ban már 2 jobbágy-, 4 zsellér-, 1 taksás-, összesen 7 háztartás fizet adót, magyar 6, oláh 1. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 63 lélek, 54 magyar és 9 oláh.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 67. l. Valószinű, hogy a magyaroknak csak a vezetéknevök magyar.

1733-ban Kecskésfalva (Szelistye) oláh családjainak a száma 8; görög-keleti és kétnejű papját Kosztinnak hívták.*Tr. 1847-ben a lakosok száma 315; valamennyi gör. katholikus.*Nagyv. Nvk. 1847. 110. l. 1890-ben lélekszáma 282; nyelvre nézve magyar 4, oláh 276, egyéb nyelvű 2; vallásra nézve gör. kath. 277, izr. 5. Házak száma 66.

A művelés alatti területből 1720-ban adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 30 köblöst, rétet 25 kaszást.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 67. l.

1895-ben gazdaságainak száma 66. Területe 686 katasztrális hold, a melyből szántóföld 298, rét 162, erdő 93, legelő 89, kert 26, szőlő (parlag) 1, terméketlen 17 hold.*Mg. St. 502.

A községnek 1900-ban 1787 K. 50 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 917 K. 16 f.

Határrészei: Bouar = Bouár (csordás), pe Sate = pë Szátyë (falvakon), Puszta, Pśană = Pojána (erdei rét).

Kedefalva. Lásd Godonyácz.