| Keresztyénfalva. | TARTALOM | A rosnyói fellegvár. |
Rosnyó.
A völgy legjelentékenyebb helységéhez: Rosnyóhoz közelitünk, a távolból kicsinyke vár közeledtünkkel mind nagyobb mérvet ölt, s elfedve a hátrább eső havasokat, uralogja a vidéket és az alatta fekvő várost, szeszélyes falaival, egymás fölé aggatott hegyes tornyaival a legfestőibb képek egyikét mutatva. Rosnyó fekvése különben is nagyon szép és meglepő, a térben fekvő, kertek zöld lombsátrától körülölelt város felett közvetlenül a csaknem függélyesen emelkedő fellegvárhegye magasul fel vagy 500 lábnyira a tér szinvonala fölé; büszke szikla-gula erőd koronával tetején. E várat majd később fogjuk meglátogatni, most vizsgáljuk a védszárnyai alatt épült várost.
Rosnyó (németül Rosenau, latinul Rosnovia, villa Rosarum, oláhul Rosnyeou) igen régi, a szászok idetelepülte előtt keletkezett helység; ez is a kivett egyházközségek közzé tartozott, melynek esztergami érsektől függő lelkészei honorabileseknek czímeztettek*.
Nevét a czímerül is használt rózsától nyerhette; a szivbe szurt egy tövön lévő három rózsa azt is jelöli, hogy régen Volkány, Keresztyénfalva és a Rosnyó közelében feküdt Erdenburg is Rosnyó törvényhatósága alá tartoztak*. Ezt fejezi ki régi pecsétjének majuskel betükkel irt ezen körirata is: Sigil. sedis dicte Rosenau. Hogy várossá mikor lett, arra nézve adattal nem birunk, de 1427-ben már városképen fordul elő, legalább igy látjuk felemlitve Zsigmond királynak ez év jul. 2-án itt kiadott adománylevelében*. Különben Rosnyót régen nemcsak szászok lakták, hanem a törcsvári várhoz tartozó nemesek is bebirók valának, s ottan udvarházaik voltak, amint kitetszik Zsigmond királynak ugyanezen év jul. 6-án Rosnyón kiadott rendeletéből, melyben azt mondja: Ugy értesülünk, hogy Rosnyón a mi birtokainkon lakó (törcsvári) s más nemesek (regnicolae) igen számos udvarházakat, földeket, kerteket birnak, melyekről adókat (census, taxa et dacia) fizetni nem akarnak; azért Rosnyó város (oppidum) birájának meghagyjuk, hogy ügyelettel legyen arra, hogy mindenki házai, földei után a városi szokások szerint hordozza a közterheket stb*.
Az ekkor több ideig Rosnyón mulató Zsigmond király fennebbi kedvezmények mellett Rosnyót vásárjoggal is ellátja, az engedélyezési okmány kelt 1427 jul. 5. (sab. primo p. f. visit. virg. gl.) Rosnyón, melyben csütörtökön tartandó hetivásárokat engedélyez Rosnyó városának, ugyanazon jogokkal, melyekkel a többi e tájan levő városok hetivásáraikat élvezik. Rosnyó vásárjogát Báthori Gábor 1612. apr. 9-én a hermányi táborból kiadott kiváltságlevelében nemcsak megerősiti, hanem hetivásárai mellé még két országos vásárt is engedélyez*.
E várost is sok viszontagság érte. 1237-ben és 1345-ben tatárok, 1421- és 1513-ban törökök dulták fel. 1585-ban egészen leégett, midőn fölsegélésére Báthori Zsigmond fejedelem 500 frtot adományozott.
A szászoknak Báthori Gáborral való harczaikban Rosnyó szintén szerepelt. A felingerelt fejedelem a feketehalmi, vidombaki és keresztyénfalvi kastélyok bevétele után 1612. márcz. 26-án egész seregével Rosnyó alá jött, melynek várát ez időben bevehetetlennek tartották. A vár 7 napig védte magát; de sok factiosus lévén a várban, kik a brassaiakat gyülölve, Báthorihoz szitottak, ezek a zsoldba fogadott oláhokkal a vár feladása iránt egyezkedtek; végre az ezektőli félelem, a viz és élelem hiány miatt szorittatva Düzmen Péter biró april 3-án egyezményileg feladta a várat, kikötve a város kiváltságait, szabadalmait, és azt is, hogy a várba őrizetet ne tegyen a fejedelem; de az egyezmény ez utolsó pontja nem tartatott meg, mert Báthori következő nap meglepte a várat s a szászokat kiüzve saját őrizetével rakta meg*. Egy évvel később az ingatag jellmű fejedelem a szebeni hongyülésen a hűséget tettetett szászokkal kibékülvén, jul. 17-én ugy a rosnyói mint Törcsvárát visszabocsátotta a szászoknak*.
1655-ben II-ik Rákóczi György által Oláhországban megfenyitett semények, mig a fejedelem diadalmenetét tartá Fehérvárt, váratlanul beütöttek, a Barczát és Rosnyót is feldulták*.
1658-ban a törökök ostromától pénzváltsággal szabadultak, ily valamit következtethetünk a város jegyzőkönyvében levő ezen bejegyzésről: Anno 1658, midőn Isten büntetése ránk jött, a pogányoktól való félelemben következő pénzeket adtak: Vsancus Ist. biró 15 tallért, Roth Mihály 5 t. Hannes Gergely 3 t. Juga pap 50 ft. Rádul pap 50 ft, a többi lakósok értékük szerint*. A török fegyvereitől megkimélte a váltságdij; de nem tudta megvédeni a töröknél sokkal vadabb és kegyetlenebb Bastától, mert ezen vérrel táplálkozó Caligula vad katonáival annyira feldulta e várost, s mindenéből oly mértékben kipusztitotta, hogy az egykor virágzó város romhalommá dült, s minden nélkül maradt lakói 11 ekével szántottak, de avval is csak ugy, hogy minden ekébe 8 szász fogta be magát, s a 9-ik az ekét tartotta*.
1714-ben Rosnyón nagy előkészületeket tettek a Bendertől serge romjaival Erdélyen áthuzodó XII-ik Károly svéd király fogadására. Steinville tábornok 600 lovassal, Mikes Mihály 300 székelylyel jött Rosnyóra, hogy a király díszkiséretét képezze Erdélyen át. A rosnyói papi lak, hová a királynak szállni kelle, felcziczomáztatott, falai perzsa szőnyegekkel vonattak be, Steinville 15000 frt értékű ezüst készletet küldött a király asztala számára; a kiséret és katonaság részére egy roppant konyha épült a piaczon; de az ily nagy előkészületekkel várt vendég nem érkezett, mert már korábban két tisztje kiséretében incognito Brassóban volt s 8 napi ott mulatása után elútazott; a király helyett azonban november 9–13-ig 1500 svéd katona érkezett meg Tortenson és Spar tábornokok vezetése alatt; a táborban vagy 12 pap is volt, azok közt Sterneville prépost, Aurivillius a király magán papja, s sok más kitünő egyéniség. Brassó az átvonuló svédekre 1648 frt 50 krt költött*.
1718-ban egészen leégett, következő évben pestis pusztitja lakóit.
1779. julius 29-én oly iszonyu árviz volt Rosnyón, hogy házakat és embereket vitt és egy medvét is sodort magával a havasokról. Rosnyó több régi házán még most is lehet az akkori magas vizállás jelvonalait, s arra emlékeztető feliratokat látni.
Rosnyó ma már a harczok és elemi csapások dulásait kiépülte, s egy csinos mezővárossá fejlődött ki, egyenes-széles útczákkal s modoros egyformaságban épült kőházakkal. Lakosai szászok és oláhok, az utobbiak igen sokan vannak s pásztorkodás és csempészetből élnek; a szászok tökéletesen hasonlitnak a falusi szászokhoz s földműveléssel foglalkoznak; 21000 holdnyi határa ugy a földművelés, mint a marhatenyésztésre tért nyit. A gyáripart Wächter gőzre alkalmazott posztógyára képviseli.
Rosnyónak két országos és heti vásárjoga van, de heti vásárait nem használja; van postahivatala napontai járattal Brassó és Törcsvárra. Rosnyó temploma egy háromhajós régi egyház volt, de ma már teljesen átalakult, csak törpe mellékhajóinak tartatott meg eredeti boltozata, melyeknek a késő goth kor modorában tagozott gerinczei csörlődött gyámköveken nyugosznak. A jobb oldali mellékhajó egyik zárkövén korona fölött három, alatta egy rózsa (Rosnyó czímere) egy másikon kehely van. A mellékhajók egyenesen, a szentély sokszögűleg záródik, de ablak és ajtó átalakult, s a főkapuzat egészen elmozdittatott, csak is egy csúcsán volt sajátságas idomu kereszt tartatott meg, melynek képét melléklem.
Rosnyón egy kis katholikus imaház is épült 1869-ben az itt és a szomszédos falukban szétszórva levő kevés hivek számára.
Éppen vasárnap levén, Rosnyón a templomba menő nép ünnepi öltözetét volt alkalmam szemügyre venni; és abban a többi barczasági szász viseletektől némi eltérést vettem észre, a mennyiben itt az asszonyok nem fehér fátyolt, hanem főre lapuló barátsapka szerű suta főkötőt, s ehez sürűn redőzött fekete palástot hordanak; a leányok szintén ily palástot és bársony csákót, csak a még nem confirmált növendék leányok vannak hajadonfőn, meggyszin szalaggal hátra kötött hajjal és teljesen fehér öltözetben. A férfiak templomi díszöltözete hasonlit a barczasági szászok által hordottal, melyről majd tüzetesebben fogok szólani. Ott mozognak köztük a papok, tanitók, harangozók ezüst csatos fekete togáikban, s a 30-as évekből fenmaradt kürtő kalapjaikkal, s midőn ezen őskori mezbe bujtatott, rendesen sorakozva kihuzódó népet látja a szemlélő amaz ódon templomok régi portaljei közül kibontakozni, mult századok tisztes alakjait hiszi maga előtt fölelevenedve; minden ódon, vén szinezetet ölt, még az arczok jellege is az; a fiataloknál sem láthatni egy vidor tekintetet, egy mosolyt, mindenki rideg és szótalan; a nők búsak, mint az élettől és annak örömeitől elszakitott zárdahölgyek, kikhez fekete lapos öltözetükkel különben is hasonlitanak.
Ugy látszik, hogy Rosnyónak védhelye a falu feletti fellegvár levén, temploma erőditve nem is volt; legalább annak most nyoma sem látszik.
Rosnyó belkormányzatát illetőleg útaljuk az igen tisztelt olvasót azon fennebb Prázsmár leirásánál már érintett domestica constitutióra, a mely általánosságban állitotta elénkbe a barczasági négy mezőváros helyi szervezetét, s ismerteté azoknak jogviszonyait. Azonban ezen itt hivatolt és egy Feketehalomnál tárgyalandó másik öszszabályzat mellett felmutathatunk egy oly okmányt is, a mely még kimerítőbb képét adja ezen királyaink által kegyelt mezőváros hajdani belszerkezetének. Ez egy 1789-ben felterjesztett helyhatósági alkotmány (domestica constitutio), a mely Rosnyó régi felosztásáról, belkormányzatáról, törvénykezési hatásköréről igen érdekes adatokat nyujt*, miért azt itt röviden kivonatban ismertetni fogom a mint következik.
I. Rosnyó 5 szomszédságra oszlik, melyhez az oláhok és ujparasztok elkülönitett lakcsoportja egy 6-at alkot. E szomszédságok törvényeit 1736. julius 28-án alkotta az előljáróság, ezek értelmében: a) a tüzelő helyek tisztán tartandtók, b) a sütőkemenczék tüzbiztosan épitendők és jól gondozandok, e) senki az útczára kimenő elébe üres edénnyel ne menjen*, d) az útczára piszkot senki ne hányjon, e) közmunkára gyermekeket s egyáltalában munkaképteleneket ne küldjenek, f) a ki mást bántalmaz, az a szomszédság mesterének jelentessék fel, g) gabona behordáskor házán kivül senki se pipázzon, h) senki a réteken szekérrel ne járjon, a szántóföldek körüli keritést le ne bontsa, i) a ki a szomszédság mestere engedélye nélkül temetésről elmarad, megbüntetendő, j) a padláson kémény közelében gyulékony holmit tartani nem szabad, k) tolvajok itélet nélkül is büntethetők a szomszédságmester által.
II. Rosnyóban három czéh van: a takácsczéh 70 mesterrel, a kerekes czéh 8 mesterrel és az esztergályos czéh 14 mesterrel; ezek a brassai tanácstól 1723-ban következő szabályzatot nyertek:
a) Minden év bőjtjében összejönnek, mikor a szabályzat felolvastatik, az évi számadások megvizsgáltatnak, s uj előljárók választatnak, b) a czéhbeliek egymásközt barátságosan és békésen éljenek, a czéhmester és öregebbek igazságos intéseiknek engedelmeskedjenek, c) tanonczot, ki nem becsületes születésű és ki nem szabad és nem német nemzetiségű, senki fel ne vegyen, a ki a czéh tudta nélkül vesz fel tanonczot megbüntettetik, d) ha mester fia lesz tanonczczá 1 frt 50 krt fizet fölvételekor, mikor 10 m. ftra menő tractát tartanak, mit a tanoncz és mester együtt fedeznek, az ilyennek tanideje két év, ha idegen lesz tanonczczá fizet 3 ftot és tanideje 3 év, e) a tanoncz mesterének engedelmeskedjék s el ne fusson, ha elfut először 1 ftot, másodszor 2 ftot büntetést fizet, harmadszor a mesterségtől elűzetik, f) a tanoncz- és legény év elteltével, ha mester akar lenni, remekelnie kell, miben ha hiba fedeztetik fel, büntetés alá esik, g) sikerült remeklés után ha czéhbe áll 14 ftot fizet, h) mester három évre tanonczot fel nem vehet, i) mesterfiu anyjánál dolgozhatik addig mig az özvegy, j) a szószóló és czéhmesternek tisztesség adassék, k) a nézmesterek minden évben megvizsgálják a kézműveket, l) a czéhbelieknek szabadságukban van idegen helységekből oda vitt versenyczikkeket a hatóság segélyével elkobozni, m) a rosnyói czéhek a brassaiak alatt állván, viszály esetében a brassai főczéhek intézkednek.
III. A rosnyóiak főfoglalkozása a földművelés; a marhatenyésztést inkább az oláhok üzik.
IV. A communitás vagy öregek gyülekezete 50 tagból áll, kiket a községből az esküdtek választanak, élén egy szószóló áll, kötelessége a biró és hann választása és községi számadások fölülvizsgálata.
V. A rosnyói tanács áll a biró, hann és 10 esküdtből. A biró 5 esküdttel az adót szedi fel; a hann egy esküdttel a határt gondozza, a tanácsházra ügyel és az allodialis cassát kezeli a többi esküdt egyházfi s más alkalmazásban van elhelyezve.
A mi a rosnyóiak törvénykezését illeti, az a megye szervezése óta* kisebb jogkérdésekre, kisebb adóságok felhajtására, előfogat kiállitásra, adó- és termesztményi járulék felhajtására van szoritva, evégett börtön és kevés korbácsütés gyakorlatával van felruházva.
Ilyen volt Rosnyó helyhatósági szervezete régen s hasonló ehhez körülbelől most is; meg van jelenleg is tanácsa, communitása, birája, hannja, esküdtei, s azoknak kisebb jogkérdésekben itéletmondási hatáskörük, börtön s még néha a korbács joga is. Minő lesz az új szervezés alapján, a jövő mutatandja meg.
Kimeritők már Rosnyó történelmét, felmutattuk régi és újabb jogviszonyait s mivel a városban magában semmi más fölemlitésre méltót nem találhatunk, búcsút veszünk attól, hogy oly sok tekintetben érdekes fellegvára felé intézzük lépteinket.
| Keresztyénfalva. | TARTALOM | A rosnyói fellegvár. |