(Kossuth távollétében is hatni kívánt a képviselőház helytállására. Ezt szolgálta ez a levele, amelyben alföldi honvédtoborzó útjának páratlan eredményeiről, a nép tettrekészségéről számolt be.)
„Kérem elnök urat, adja a képviselőháznak tudtára, hogy én, miután Pest vármegyében magamnak azon meggyőződést szereztem, hogy a nép, bár lelkesedésétől sokat vártam, olly készséggel s olly tömegben kél fel hazánk ellenségeit semmivé tenni, mely legmerészebb várakozásomat is felülhaladja.”
„Kötelességemnek tartottam ennyit a Nemzet képviselőinek mély tisztelettel tudtul adni azon biztos reményben, hogy ez ujabb ösztönül szolgáland a képviselőház hazafiui határozottságának, mi szerint szegény elárult hazánk jogaiból semmi ármánynak, semmi árulásnak, semmi fenyegetésnek egy hajszálnyit se engedjen.
A magyar népet rendszeresen elszenderitették hosszu éveken át. S mert aludt, azt gondolták, hogy ereje kihalt. De ő csak aludt s a veszély által álmából felrázva ollyan, mint a pihent oroszlán, melly most is meg fogja mutatni, hogy a magyar senkit sem bánt, de őtet sem bánthatja senki büntetlenül.”
KÖM. XIII. 59–60.