(A száműzött Kossuth Lajost – második külföldiként az Amerikai Egyesült Államok addigi történetében – hivatalosan fogadta és nyílt ülésén szóhoz jutni engedte az amerikai kongresszus képviselőháza. Időben korlátozott beszédét a szokásoknak megfelelően a házelnökhöz intézte.)
„Uram! Az emberiség történetének figyelmet érdemlő ténye, miszerint míg a múltban a megbecsülés mindig a dicsfényt árasztónak jutott és a dicsfény mindig a sikerrel társult, addig most ennek a nagy köztársaságnak a törvényhozó testülete a legmagasabb elismerést egy üldözött számkivetettnek juttatja, aki nyilvánvalóan nélkülözi a dicsfényt, akinek nem kedvez a szerencse, de egy igaz ügy elkötelezettje. Ebben a tényben a köztársasági elvek diadala érvényesül.
Uram! A magam és a hazám nevében köszönöm az Egyesült Államok képviselőházának a szivélyes fogadtatásban kifejeződő megbecsülését.”
The Congressional Globe (Washington),
1852. január 10. 225. p.
(Sz. Gy. fordítása)