Lenni vagy nem lenni, az itt a' kérdés |
Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri |
Jobboldal minden fegyelmét, avagy |
Hahogy kiszáll a tengertöbbség ellen |
S úgy tesz, mintha voln' hozzá esze is? |
Kilépni – általcsapni, – semmi több; |
S egy fordulattal elvégezni mind |
A szív keservét, az agy eredendő |
Oly cél, minőt óhajthat is a jámbor. |
Átlépni, – elenyészni, – és alunni! |
De tán szavazni: – ez a bökkenő. |
Mert hogy ott is csak színt kell vallani, |
Ha a jobbot végleg leráztuk, ez, |
Ez visszadöbbent. E meggondolás az, |
Mi a kételyt oly hosszan tengeti: |
Mert ki viselné e kínzó vonaglást, |
E lebegést baloldal s jobb között, |
A népszerűséggel való könnyelmű |
Játékot, előfizetőkre vágyást, |
Remények üresen maradt zacskóját |
Kinek vón kedve még cepelni – ha – |
Ha biztonságba küldhetné magát |
Egy fordulattal? – ki hordaná e terheket |
Izzadva, nyögve, honatyailag, |
Ha rettegésünk fordultunk utáni |
Elvektől – e nem ismert tartománytól |
Ott a baloldalon, – le nem |
Lohasztja viszketegünket: inkább tűrni |
A jelen jobbot, mint nem ismert balabb |
Felé sietni? – Ekép az elvtelenség |
Belőlünk mind gyávát csinál |
S az elszántság természetes színét |
Bekrétázza a lelkiismeret. |
Ily kétkedés által sok – sok – sok víz |
Kiárad sekély medribül, az agyból, |
És – és Tisza medrébe csap. |
|
|
|