1920. január 20.
Kedves Zsuzsikám,
én nagyon szeretlek téged. Ha éjszaka elmaradok, mindig lyukas a szívem, a könnyeimmel pedig alig bírok, mikor eszembe jutsz. Bocsáss meg nekem, ha nem jövök rendes időben haza.
Jobban fáj az nekem, mint néked
Gyula, kisapád