[66r] A' TÖRVÉNYNEK ÚTJA.

BESSENYEI GYÖRGY által.¹

[67r] VILÁGOSITÁS.

Mikor az emberi nemzet leg-először a' földnek szinét lakni kezdette, kéttség kivűl sem uraságot, sem hatalmat azon kivűl nem ismért, ki világot teremtett. Akkor egész emberi nemzetünknek tsak a' vólt közönséges sorsa, hogy Istentűl vezéreltessék, és a' természetben szabadon lakjék. Ha egy atyának két fija vólt, mind kettő két felé ment, földet foglalt, meljet ő osztán magáénak tsak azért mondott, hogy azt meg-ülte, el-foglalta s' fájának gyümöltsét őrizte. Mond-meg, hogy két i-   Az ember szabadon származik.   ljen testvérnek mitsodás törvényei vóltak, és meljiknek engedtetett Isten, vagy természettűl arra hatalom, hogy másikán uralkodjon és azt rabjává tégye? Nem vólt kezdetben semmi iljen hatalom, ki-vévén az atyait, meljnek igazságát mind Istenben, mind természetben fel-találjuk.

De ha egy atya, kinek tiz férjfiú gyermekei már ember korban éltek, meg-hólt, kinek hagyhatta által atyai hatalmát gyermekei közzűl, hogy az által egy a' többin uralkodhasson? Engedelmeskedett vólna-é a' kilentz egynek, tsak azért hogy nékik édes attyok halála óráján az iránt engedelmességet ajánlott? Soha egy haldokló atya veszedelmeseb', haszontalanab' és szomorúb' testamentumot nem hagyhatna, mint ezt: Ti pedig fijaim, Pál, Péter, Ferentz, János, Miháljnak szolgaji légyetek, és mindenekben tsak ő tőlle fügjetek. Soha nem is vólt oljan atya e' világon, ki töb' gyermekeit egynek rabságába vethette vólna halá[68v]la³ után. Honnan ki-tetszik, hogy az atyai hatalom fijakra tsak úgy   Az atyai hatalom tsak valoságos atyáké lehet.    mehet által, ha a' fijak magoknak újj fijakat támasztanak, s' magokat az által valóságos atyákká tehetik.

A' sok testvér, attyoknak halála után, mindenik maga akart maga ura lenni; úgy szaporodott e' földön a' sok úr annyira, mig, meg-szorúlván, az uraságon el-kezdenének veszekedni. Ennek a' földje   Az uralkodásnak kezdeti.   adott oljat, meljet a' másikénak földje meg-nem termett, s' a' meljre amannak még-is nagy szűksége vólt. Ezen okbúl el-kezdenek az urak egymástúl holmit kérni; meljre ki jó, ki goromba feleletet ád, ki az adandó eszköz heljett másat kér tserébe; mi néki nem vólt, s' amannál, ki hozzá kérni ment, találtatott. Fel-kél ekkor ez a' két fejedelem ENYIM, TIÉD, s' törvény, fegyver alá húzza az Istennek ember világát.

Egy gyümöltseibűl ki-pusztúlt henye, bújdosó nemzet el-indúlt vagyont keresni, s' zsákmányt vetett a' szorgalmatos nemzetnek földeibe, melj ő nálla gazdagab', szorgalmatosab' de erőteleneb' vólt. Az akkori gazdagság pedig tsak abba határoztatott, ha télére töb' diót vagy mogyorót, egyéb' száraz gyümöltsökkel, gyűjthettél magadnak, vagy töb' vadat, mint más, hajigálhattál agyon; mert nem vólt sem nyil, sem puska, meljre nézve tsak silápolni kelletett, ha vivni akartál.   A' rabságnak kezdeti.   A' szabad urak, látván vérengezéseket s' egymás segitségére való szűkségeket, öszve gyűltek, s' azt mondották magok közt: áljunk öszve, tegyünk tilalmat, tsináljunk törvényt, külömben a' henyélésre s' tobzódásra hajlandó emberek el-fogják köztünk a' dolgozó kezeket nyomni. Igy sok népek, nemzettségek öszve tévén erejeket, országot, hazát tsináltak magokbúl. Sokan állitják, hogy az első embereket vadaktól való félelem verte tsoportra; meg-engedem; de azok apró tsoportok lehettek, és soha eleinknek vadaktúl való félelmekben nem vólt szűkség Babilont, Memfist, Rómát s' Athénásokat épiteni. Hol láttad, hogy egy Királj három-száz-ezer emberrel, s' 50 ezer ágyúval valaha medvék, farkasok, vagy oroszlányok [69r] ellen hadakozni indúlt vólna? Emberek vóltak olj fene vadak, kik ellen kő-falakat kellett emelni, ágyúkat önteni, s' országokat tsinálni, kik a' menydörgésnél retteneteseb' haragot e' természetben nem találhatván, puska port kerestek, hogy azt magok ellen lövethessék.⁴

Láthatod ezekbűl, hogy a' szabad emberek magok verték magokat társaságra.

Egy részen 30, 40, vagy töb' atyafiak, atyák öszve állottak; mindenik atya el-vitte magával szabadságát a' köz tanátsba, s' azt mondotta: itt van a' szabadságom, tsináljunk belőlle nékem, maradékimnak nyúgodalmat, mindnyájunknak pedig bátorságot. Mindenik igy tselekedett, honnan természet szerint származott osztán, hogy a' sok öszve tett szabadságbúl egy nagy és hatalmas szabadság lett. Nézd, miljen természet szerint esett-meg, hogy a' köz szabadságnak fel-állitásával az edjes rabság fel-áljon. Az egybe gyűlt társaság törvényeket tészen, meljeknek ki ki önnön szabad akaratja szerint alája veti magát, úgy gondolván, hogy a' rabság nem lehet, mit ő önként magára vészen. Ekkor a' tsinált törvényt uralkodásnak, hatalomnak nevezik, és szentnek-is tészik még azon okbúl, hogy az a' törvény olj igazság, melj mindenik haza-fijának szabadságát magában tartja.

Egy oljan hazában, hol iljen törvények itélnek, minden haza-fiú azt gondolja, hogy azok alatt zaboláztatván, tsak önnön maga szabadságának engedelmeskedik. E' neveztetik továbbá köz jónak, köz szabadságnak, köz igazságnak.

Végyük-fel most, hogy mitsodák azok az eszközök, meljek által a' köz jó és szabadság fen-tartathatik.⁵ Leg-nagyob' böltsessége egy ilj forma uralkodásnak abban áll, ha mind azon haza-fijai, kik ezen köz szabadságnak erőt, vagy sebet adhatnának, annak egyenlő terhét viselhetik, s' egyenlő hasznát vehetik. Nintsen ugyan a' világon oljan böltsesség, melj egy országban minden szabad haza-fijat egyen[69v]lő haszonra és teherre végyen; mert azok, kiket a' természet nemeseb' tulajdonságokkal ajjándékozott, az alatsonyoknál nagyob' hasznokra mennek. Nem akarok itt egyebet meg-állitani, tsak azt, hogy a' köz jónak fen-tartásáért szűkség minden szabad haza-fijának minden köz jónak el-nyerésére útat engedni, úgy hogy, ha ő azt el-nem érheti, ne hazája törvénye, de maga szabad akaratja, s' oljan dolgok legyenek okai, meljek tőle füghetnek; külömben fel-támad sok polgárok közt az olj kérdés, hogy ha az edjes igazságnak öszve tevésében nints-é tsalattatás? melj kérdést ő továbbá tsak úgy visgál és határoz-meg, hogy a' többeknek hasznokat, szabadságaikat nézi, itéli, és azokat a' magáéinak ellenébe tévén, fontolja. Ha ezen visgálás után igen sok haza fija találtatik, ki magát sértetettnek s' tsalatkozotnak lenni állitja, mindjárt nyavaja és szakadás esik a' köz jóban, melj magát külömböztetésével mindég táplálván, eléb', utób', bizonyoson változást szül: mert, mi köti az embert valamelj dolognak védelmére? nem egyéb', hanem az a' haszon, meljet annak védelmében találhat, vagy érezhet.

A' köz jóban való meg-külömböztetést olj el-szakadhatatlanúl követi az irigység, mint a' testet az árnyék. Az irigység, mondom, meljnek örökös, változhatatlan természeti, hogy a' hol támad, ott azonnal káromkodni, gyalázni, fojtogatni, rablani és pusztitani kezd. Olj hatalmas bűn ez emberi nemünkben, meljet még világ teremtésétűl fogva semmi nemzettség, sem semmi halandó egészlen meg-nem győzhetett, s' annak mérgében szenyvedett. Nints hát egy nemzetnek más módja a' köz java ellen gerjedő irigységet fojtogatni, hanem hogy az arra alkalmatosságot szolgáltató egyenetlenségeket el-kerűlje, s' a' köz szabadságban köz hasznot, köz terhet tsináljon.

Meg-mondottuk már, hogy az edjes szabad emberek szabadságának öszve tétele egy nagy sza[70r]badságot tsinál, oljat, meljen semmi más hatalom, Istenen kivűl nem uralkodhatik. De látod, hogy ezen nagy köz hatalomnak és szabadságnak fel-állitásáért edjes, vagy különös szabadságodat el-kellett adni; úgy hogy már te a' köz nagy szabadságnak törvényei alá estél, meljek ellen ha vétessz, meg-bűntettetel; de még-is szabadnak⁶ hiszed magadat azért, hogy magad láttatol magadat bűntetni, mivel te tetted szabaddá a' törvényt, meljnek engedelmeskedel.

Egy Polgárnak, vagy Haza-fijának meg-változhatatlan kötelessége továbbá, hogy a' köz jónak védelmére a' köz teherbűl magán annyit viseljen, mennyit tehettsége szerint,⁷ önnön alkalmatos élésének el-fogyasztása, vagy romlása nélkűl, magán viselhet. Mert, kérlek, minden embernek egyenlő szűkséges haszon s' szűkséges teher lévén ki-szabva, a' te terhedet ki fogja e' világon te érted viselni? és mitsoda törvény szerint kivánhatsz te fizetést mások verejtékezésébűl ingyen, ki, akarmitsoda társaságban élsz, tulajdon hasznaidnak és szűkségeidnek rabságába esel? mert adnod kell a' magadébúl, hogy az által magadnak vehess; s' nem bánthatsz ok nélkűl mást, azért, hogy te-is méltatlanúl ne bántassál.

Minekutánna sok egybe gyűlt nemzettség s' nép edjes igazságait s' szabadságait öszve húzta, törvényt szabott, s' magát egy országgá, egy nemzetté tette, köz hatalom s' uralkodás támadt benne, meljtűl kinek kinek függeni kell; melj hatalom azután, mint tudjuk, sok módon és sokképpen szokta magát el-osztani. Királjságnak neveztetik, melj magában mindenkor uralkodást visel. Ha vagyon olj nemzet, ki leg-felsőb' hatalmát tsak tsupán egy haza-fijának kezeibe tészi, ezen haza-fiját az által Királjá választja. Végyük-fel most, hogy egy választás szerint való Királjnak hatalma honnan származhatik. Ha egy nemzet valamelj nemes tagját Királjnak olj szabad akarattal s' közönséges meg-edjezéssel választja, hogy ő tulajdon maga értelme, józan okoskodása [70v] és szabad itéletiben, a' köz hatalommal, szabadsággal tetszése szerént bánhasson: úgy a' választott Királjnak egész nemzetén, ugyan annak szabadságából, egész határ nélkűl való igaz hatalom engedtetik, annyira, hogy az uralkodása alatt lévő nemzetnek minden parantsolatját szentségűl kell venni, s' annak engedelmeskedni. Egy iljen nemzetnek, tulajdon hasznaira nézve, már magában semmi hatalom és tehetség továb' nintsen, s' bal, vagy job' sorsa-is teljességgel tsak Királjának tetszéseiben nyúgoszik.

Ha pedig van olj nemzet, ki leg-felsőb' hatalmát Királjnak akarja által adni, de nem úgy, hogy Királja egyedűl teljes szabadsága szerint uralkodjon, hanem tsak azért kiván Királjt, hogy annak leg-felsőb' személjében az ő már egyszer önnön maga által törvényekre vonattatott köz java s' szabadsága védelmeztessen, vezéreltessen s' ki-szolgáltattasson: e' szerint egy iljen Királjnak minden leg-felsőb' és Királji hatalma tsak addig mehet, a' meddig annak határát azon nemzet ki-szabta; mert a' Királji hatalom egyetlen egy embertűl tsupán, természeti tulajdonsága szerint, soha nem szárnazhatik. Sok ember hatalmának és szabadságának kell egybe jőni, hogy azokbúl egy nagy Királji hatalom és szabadság lehessen. Innen látszik, hogy a' Királji hatalom, törvény és szabadság mindenkor annak a' népnek öröksége, meljnek öszve tett ereje azt formálja. Ha azért tetszik a' nemzetnek olj fel-tétellel Királjt választani, hogy az, Királji hivatalát tsak az ő köz javoknak és már fel-állitott törvényeknek védelmekbe határozza; tehát, teljes szabadsága lévén a' nemzetnek Királját ilj tzéllal választani, soha Királjának, sem természet, sem Isten törvényében, azon nemzetnek közönséges akaratja és tetszése ellen, annak törvényeit változtatni igazsága nem lehet, úgy hogy, [71r] nem hogy sérelmet nem szabad néki el-követni; de önnön magátúl a' törvénynek meg-bizonyitott hibáját sem igazithatja. Kérdésbe vészik itt némeljek a' Fejedelmeknek esküvéseit, meljek szerint az uralkodások alá esett nemzetektűl kénszerittetnek hiteket olj végre le-tenni, hogy jobágyainak közönséges javokat elő-mozditani, minden idő és alkalmatosság szerint igyekeznek; tehát következés jőn belőlle, hogy egy Királjnak, hiti szerint, szabadsága légyen, miheljt a' Haza törvényeiben hibát lát, változást tenni. Iljen állapotban a' változást helyes és igaz dolognak lenni meg esmérjük, melj változást a' Fejedelem olj nemzetben önnön magatúl szabadon meg-tehet, melj néki tulajdon törvényét s' hatalmát örökösön által adta; de egy olj nemzetnél, ki törvényének védelmére s' meg-tartására Királját magával edjütt kötelezte, a' Haza törvényében változás, annak tudta, tetszése ellen, igazság szerint nem lehet; hanem, ha hiba van, kötelessége a Királjnak nemzetével együtt Hazájának sorsát s' törvényét változtatni.

Szűkséges itt továbbá meg-visgálni, hogy egy egész nemzetben minden különös rész s' tag egyenlő szabadsággal élhet-é, vagy nem? és kik azok, kik a' Királji hatalmat illyen vagy oljan fel-tétellel egy embernek által adhatják? Némelj nemzetben a' föld népe a' nemesi rendel egyenlő szabadságban van; itt a' fő rend és község rendelnek a' Királji hatalommal. Másutt pedig meg-esik, hogy a' föld népe a' nemesi rendnek rabja, annak uralkodásátúl függ, s' az uralkodó hatalomhoz-is többé szava nem lehet. Itt úgy tetszik, mintha ezen meg-szakadás igazságtalanság vólna, azon okbúl, hogy a' fő rend, egyedűl, Királji hatalmat szülni s' fel-tartani elégtelen, s' még is azzal egyedűl rendel. Végyük-fel azt, hogy ez oljan nemzetben történik, hol a' föld népe s' mezőt dolgozó község tulajdon oltalmáért a' vitézi, vagy nemesi rendnek magát el-adni kéntelenittetett; vagy pedig a' vitézlő rend ellen olj bűnt, vérontást és haborút [71v] követett-el, melj miatt, attúl meg-győzettetvén, rabságba esett, s' a' Királji hatalomhoz való voksát-is maga szabadságával edjütt el-vesztette. Ez a' két út s' mód vagyon tsak, meljek szerint a' föld népe szabadságátúl meg-fosztathatik; külömben a' rajtok való hatalmat nem igazságnak, hanem tsak erő-szaknak kellene mondani. Olj hazában tehát, hol a' föld népe magát rabbá tette, a' Királji hatalom iránt való végezés tsak a' vitézi rendeknél nyugoszik.

Mitsoda törvény az, melj egy győzedelmesnek határt vetett? A' régi túdósok, mint a' maiak-is, nagyon láttatnak munkáikkal abba fáradni, hogy a' győzedelmes hatalomnak igazsággal törvényt szabjanak. A' nagyob' és tudósab' rész soha semmi hatalmasságban igazságnak lenni nem állitja, ha a' mástól tsak azért veszen, s' népeket országokat fegyverével tsak azért borit-el, hogy ereje van, meljel másokat üldözhet, pusztithat és rabságra verhet. Valamennyi Hit, vallás a' földnek szinén el-terjedett népek közt az ember világnak, vagy társaságoknak kezdetitűl fogva eddig esmértethetett, mind meg-edjezett abban, hogy a' tsupa hatalom mások vagyonainak el-foglalására igazság nem lehet.^* De [72r] a' mi a' természetnek tsupa törvényét nézi, vóltak oljan tudósok, kik meg-nem foghatták, hogy a' hatalmasab' részt a' gyengéb' részen való uralkodástól mi tilthassa-el. Ha a' természetnek törvényét egyedűl Hit és Isteni törvény nélkűl e' dologban tanátsra húzzuk, keressünk-fel egy szigetet a' világnak végső részein, melj körűl véghetetlen tengerek feküdjenek, benne pedig ember ne találtasson; e' fel-keresett szigetbe vigyünk által Europaról egy férjfit és egy asszonyt, kik az emberi társaságnak Isteni és természeti törvénye által jőttek egymáshoz az egybe kelésre; minekutánna ezeket a' szigetben hagytuk, hogy az ott esméretlen emberi nemet szigeteken fel-elevenittsék s' terjesszék, vigyünk más részrűl egy férjfiút ugyan azon szigetbe egyedűl; ez magánoson bújdosván kéttség kivűl fel-fogja találni a' már előtte lakó helyébe érkezett páros embereket. Tegyük-fel most továbbá, hogy a' magános férjfi a' házasnál sokkal keményeb', erősseb'. Ha ez az erősseb' férjfi a' gyengéb' házas férjfinak feleségébe szerelmes lész, s' természet szerint való kivánságaitúl gyötrettetni kezd, el-fogja talám magát tökélleni elősször a' házas férjfinál arra engedelmet kérni, hogy feleségével lehessen; mit ha amaz néki baráttságoson meg-nem enged, kéttség kivűl erőltetni fog akaratja ellen meg-engedni; az erősseb' férfi el-veri őtet feleségétűl, s' maga a' mellé ül. Nézd-meg, mit tsinál itt a' természet magában, ha Hit és vallás nem járúl hozzá. Az, kinek az asszony minden törvényes igazság szerint birodalmában vólt, meg-veretik egy oljan hatalmasab' által, kinek ugyan azon asszonyhoz a' természet kivánságánal és erejénél egyéb' közi nintsen. Menjünk most az aprokról nagyobbakra. Egy Fejedelem, hazáján uralkodván, szomszédját magánál gazdagabnak, de gyengébnek lenni látja; kivánsága jőn a' szomszéd Fejedelem⁸ társának országát magához venni, s' mivel hatalmasab', fegyvert fog, s' azt, kinek vagyonát magának kivánta, trónusárúl le-vervén, helyébe ül, [72v] hol ha tsak esztendeig, vagy kevésbé uralkodott-is, az alatta való újj birodalomnak továb' ellene fegyvert fogni nem lehet, külömben ő általa pártütőnek mondatván, pusztittatni s' raboltatni fog.^*

Visgáld-meg itt az Isten által ki-nyilatkoztatott Hitnek tsupa természettűl lett meg-külömböztetését. Ha a' szigetbe vitt erősseb' férjfi lelkében tökélletesen hitte, hogy fele-barátja feleségének erőszakos el-vétele őtet poklokra s' örökké való kinokra veti, bizonyos az, hogy erőszakot nem követhetett-el, és inkáb el-tökéllette magát ideig, mint örökké szenyvedni; és ez is vólt egyedűl valóságos igazság; mert mind Isten, mind természet törvényében helyeseb' dolognak találtatik, hogy ama törvényesen egybe költ két emberi állat, egymáshoz vonszó szerelmek szerint, magokkal éljenek, mint más idegen által azon éléstűl el-vonattassanak; mert mit tennénk a' világbúl, ha az a' törvény fel-álhatna, hogy a' ki hatalmasab', az igazab'-is légyen. Egy két emberrűl, kik a' földnek porában hevernek, vigyük trónusra a' hitet. Hijában hatalmas egy Fejedelem, és hijában győzedelmeskedhetne szomszédján, mert ha annak meg-győzésével az Isten tettzésének sérelmét, s' önnön lelkének veszedelmét féli, rablásra s' győzedelemre mások ellen meg-nem indúl. Ved'-el e' szerént az emberek lelkek-isméretitűl kárhozatjoknak félelmét, idvességeknek reménységét, meg-fogod látni, hogy e' földnek szinén a' melj Királj leg-hatalmasab', leg-igazab'-is marad; melj szerint az egész világnak el-foglalásához, miheljt arra elégséges hatalma vagyon, igazsága is lész. [73r] Erre vagynak oljanok sokan, kik felelik: úgy is vólt a' hé mindég a' világban, hogy a' hatalmasab' a' gyengébbet hatalma alá húzta; meljre azt lehet mondani, hogy soha sem-is vólt oljan erőszakos hatalom, melj azok által, kikből nevekedett, ismét széljel ne verettetett vól-   A' mi termeszetben igazság Hitben is az.    na. Ha egy erős férjfiú, ki attyánakörökségére, meljet örömest kezéhezkivánna venni, várakozik, de kivánságának teljesűlését el-nem érheti, igazságot követett é-el a' természetben, ha öreg atját örökségébűl ki-verte, éhségre, kóldúlásra jutatta, s' maga utánna uralkodott? Kérd-meg ez eránt a' gyermeket, ki soha még törvényt nem tanúlt, meg-mondja néked, hogy a' kegyetlen fiúnak igazsága nintsen. Honnan van az, hogy a' természetnek igazságai, ott-is, hol azok meg-esmértetnek, az erőszaknak s' bűnnek el-távoztatására nem elégségesek? Onnan kel ennek két-   A' természet meg-ismért igazságának sérelme tsupa természettűl nem bűntettetik, úgy mint hittűl, társaságtúl.   ség kivűl származni, hogy azok az ellenek el-követett bűnt bűntetni nem láttatnak. Ha a' hegyi tolvajokat, kik ölni, rabolni, pusztitani szoktak, Istennek, társaságnak szabott törvényei nem akasztanák, nyársolnák s' fogdosnák, egy hegyi tolvaj szinte úgy el-élhetne nyóltzvan esztendeig, mint a' leg-igazab' biró. Innen ki tetszik, hogy a' természet nem bűnteti azt, kit ellene hibázni mondunk; ez életben éppen nem; a' halálban pedig annyival inkáb' mivel ostorozzon? Végre ezekbűl meg-határozhatjuk azt az igazságot, hogy a' Hit természet felett vagyon, és annak törvényeinél, igazságainál, kit kit az igazságtalanságba sokkal keményebben zaboláz; melj szerint az is örök igazság marad, hogy egy Fejedelem tsak népének és koronájának védelméért fordithatja hatalmát győzedelemre; ha pedig másképpen tselekedne, tsak olj igazsága vólna néki a' győzedelembe, mint azoknak a' hegyi tolvajoknak, kik éjtszaka a' keresködőnek szekerét fel-verik, s' magát fához kötözvén halálra kinozzák.

Alkamatosság vólna itt továb' kérdésbe venni s' meg-látni, hogy hát egy választás szerint Királjá lett Királjnak minémű hatalma és igazsága lehet azon törvényeken, meljeknek meg-tartá[73v]sához ugyan azon nemzeten való Királjságának szentsége köttetett, melj nemzet őtet tsupán törvényeinek s' igazságainak meg-tartása végett magán Fejedelemmé tette? Ha Isten s' természetbűl, honnan minden igazságoknak származni kel, e' dolgot meg-tekintjük, úgy, tsak ott engedhetünk valóságos szabadságot, hol az által igazság s' ártatlanság védelmeztetik. Tehát, ha találtatik olj törvény, melj magában bűnt, igazságtalanságot foglal, annak hatalmat, szabadságot nem engedni nagy igazság; hanem kérdésben marad itt, hogy a' törvényeknek káros vagy heljes vóltokon tsupán a' Fejedelem egyedűl, Hazája nélkűl, itélhet-é? A' törvény igazságának vagy igazságatalanságának meg-esmérése világ kezdetitűl fogva, mindenkor közönséges tanátsbúl származott, melj azt szüli, hogy a' törvény csináló s' fen-tartó hatalom-is közönséges hatalom légyen: mert hogy találtathatnék oljan halandó e' világban, ki töb' halandó társai felett, azoknak ki-rekesztésével, az igazság, vagy igazságtalanságra tsak egyedűl kivánna voxolni: ez olj dolog, meljet egyedűl Isten tehet; honnan vehesse hát valaki magának azt az erőt e' földön, hogy egy nemzet törvényének egyedűl lehessen leg-igazab' itélő birája, szerzője s' védelme?

Azt gondolod talám, hogy van a' széles világon olj hatalom, melj törvény nélkűl igazság lehessen? Mit tehetsz egy nemzet előtt igazságnak? Kéttség kivűl azt, mit ő annak lenni meg-ismérhet. De mi az, kérded, a' mit az emberek s' minden féle nemzetek leg-hamaráb' igazságnak ismérnek, s' a' melj mellett leg-nagyob' állandósággal meg-maradnak? A' közönséges haszon, azt felelem néked. Jól láthatod, hogy e' földön e' két szó igazság, Köz jó⁹ edjet tésznek. Hol találtál világ teremtésétűl fogva oljan nemzetet, melj a' maga kárát igazságnak ismérte vólna? Ki akar oljan törvény alatt élni, melj néki mindég kárt tsinálván, tőlle még-is igazságnak ismértessen? Minden Fejede[74r]lem, minden nemzet önnön hasznábúl kiván törvényt tenni, és jó vólna még, ha a' mások kára nélkűl meg-eshetne; de azzal sem gondol az ember semmit, tsak maga nyerhessen. Ugy hiszed talám ezekbűl, hogy igazságok lehet hát némelj embereknek mások ellen panaszolkodni; ne hid', mert mivel e' dologra való nézve mindenik nemzet oljan, mint a' másik, edjik sem   Az embernek romlottsága   tehet a' többi felett nagy lármát. Valamennyi nemzet még a' világban győzedelmeskedhetett, mind győzött, ölt, pusztitott s' rablott. A' győzedelemnek ditsőssége, prédának kivánása minden nemzetet vérengezővé tett e' földön, kik közzűl a' meljik győzött, hogy igazság szerint ne diadalmaskodott vólna, nem hitte. Sőt mi-   Vakság.   vel minden ember önnön hitinek rendiszerint úgy hiszi, hogy ő véle van az Isten; ha veszekedik s' győz, nem-is akarja meg-ismérni, hogy ő győzött vólna, hanem Isten győzött, azt valja, ki őtet, mint igazat, védelmezte.

Innen továb' meg-lehet a' törvénynek hatalmát határozni, melj az erősseb' résznek, vagy az egész községnek közönséges hasznain kivűl sem igazságnak nem ismértethetik, sem meg-nem álhat. Mikor tehát a' te törvényed leg-hatalmasab', leg-állandób' és leg-igazab'? akkor, mikor annak tzikeljei minden haza-fijának különös hasznábúl van[nak] öszve rakva; mert igy osztán a' közönséges törvényben ki ki javát látván, azt ki ki igazságnak tartja, s' védelmezi-is, mivel annak védelmével önnön javát óltalmazza. Nem egyéb' tehát a' köz igazság mint a' köz-jó.   Az embereknek valóságos köz-javok valóságos igazság.   Végyük fel már e' szerint, ha egy Fejedelem, kinek Isten, természet, ésNemzetek törvénye szerint leg-felsőb' és leg-szenteb' kötelessége tsak népe bóldogságának elő-mozditásában áll, a' közönséges jónak felibe   A' Királj a' köz jónak és igazságnak rabja.    teheti-é úgy magát, hogy annak törvénye alatt ne légyen? Minden nemzet a' maga javára tsinálja törvényét, el-hivén azt, melj szerint Istene soha tőlle olj igazságot nem kiván, hol ő kárhozzon, vesszen és púsztúljon, mert, nékem, úgy mond, az én Istenem atyám és nem tirannusom; ha bűntet-is néha, nem úgy mint ellenségét, hanem mint fiját bűntet; meg-határozza azért, hogy a' törvény, [74v] meljet ő önnön maga elő-menetelire tsinált, igazság: mert nem vólna az Isten a' mi jó Istenünk, ha fijainak valóságos elő-menetelivel ellenkezne. Honnan származik, hogy egy nemzet a' maga hasznát mind Istenes, mind elő-meneteles dolognak   Minden ember hiszi, hogy Istenét igazan isméri.   tartván, törvényét-is, meljet annak fel-tartására tsinál, szentnek lenni isméri. Ha már valaki, ki az ő javának elő-mozditását kötelességének tartja, törvénnye alatt lenni nem akar, tehát meg-kérdik tűlle: miért nem akarsz a' köz jóban s' kötelességben maradni? azért, felelhetné amaz, hogy törvényetek nem tzélozván a' köz-jobra, azokat helyben nem hagyhatom, és magam akarok néktek olj törvényeket adni, hol azon hasznaitok fel-találtassanak, meljeket ti magatok nem ismértek, s' ellene dolgoztok. Igaz, vóltak oljan emberek, kik egyedűl által látták hazájoknak hasznát, meljrűl töb' hazafijak semmit sem tudtak; de az iljen állapotban   A' ki Hazájárúl jót tud, szóljék, s' eleget tett kötelességének.   minden részrűl kötelesség, hogy a' még nem ismért, s' egy Haza tagjátúl fel-talált nagyob' jó ki-nyilatkoztasson: mert nem lehet fel-tenni, hogy ha egy Nemzet valoságos javát látja, halja, meg-ne ismérhesse; mert igaz az, hogy nem minden férjfi tudja önnön hasznát leg-job' móddal fel-találni; de ellenben nintsen oljan ostoba ember e' világon, a' ki egyszer fel-talált s' néki engedett hasznát ne érezhetné, vagy annak édessége néki is jól ne esne.

Meg-eshetik még-is, hogy egy ember egy egész Hazának kárát, hasznát fel-fedezi, s' még-is mind azokkal edjütt el-nyomattatik. Ha ez az ember Királj, jó néki ilj alkalmatosságban olj hatalom, melj által a' fel-talált hasznot egyedűl meg-állithatja s' a' kárt el-hárithatja. Ha vólna oljan ember e' földön, ki tsupa hatalommal uralkodhatna, és leg-böltseb', leg-igazab', leg-tsalhatatlanab' itéleteket tehetne, s' még azokkal edjütt halhatatlan-is lehetne: úgy a' nemzetek e' földön magokat minden vagyonaikkal s' igazságaikkal edjütt az oljan embernek örökösön   Okok a' Fejedelmeknek, hogy Despotok lenni nem kivánnak.   által-adnák. De hidje-é azt egy Fejedelem magárúl, hogy néki világ végéig mindenkor igazab', [75r] böltseb' és tsalhatatlanab' maradéki légyenek egy egész országnál? Ha bölts és jó Fejedelem van valahol, adjon népének bölts tanátsokat, mutasson-meg nékik kárt, hasznot, és kénszerittse őket olj törvényeknek tsinálására,¹⁰ meljekben nem károk, hanem valóságos hasznok légyen. Minekutánna pedig ez meg-lett, ne sajnálja a' Fejedelem ezen törvénynek hatalma alá adni magát: mert mitsoda egyéb' kivánsága lehet egy Királjnak az Ország bóldogságának elő mozditásán s' fen-tartásán kivűl? Ha szereti egy uralkodó a' ditsősséget,   A' valóságos ditsősség tsak igazságbúl származhatik.   tudja-meg, hogy a' soha közönségesjón s' igazságon kivűl, semmi egyéb' dologbúl nem származhatik. Azok pedig, kik abba keresték ditsősségeket, hogy ki ölhet, erőszakoskodhatik vagy pusztithat köztök többet, tolvajok vóltak. Miért szeretik, tsudálják a' földnek népei az Istent? azért, hogy jó és igaz. Ved'-el valakitűl e' két tulajdonságot, és visgáld-meg továb', ha lész é benne szeretetre való érdem. A' kiben szeretetre való érdem nintsen, annak hatalma is kegyetlenség, tolvajság, erő-szak, és igy tsak oda dűl okoskodásunk, hogy a' köz-jónak s' törvénynek minden hatalom felett való hatalommá kell e' földön lenni.

Ha Ország, Királj közönséges akarat szerint hazájoknak törvényeit meg-határozták, annak ki-szolgáltatását s' rendes folyását birák alá eresztik, kiknek teljes lehetetlenség egyebet tsinálni, azon kivűl, mit hazájok törvénye már tsinált.   A' törvény ki-szabó hatalom tsak nemzetnél s' Királjnál lehet.    A' Törvény szabásnak hatalma az emberek viselt dolgaik között leg-nagyob' és leg-szenteb' dolog, melj hatalom tsak tsupán országnál, Fejedelemnél lehet; úgy hogy ezeken kivűl senki e' világon törvény szabó hatalmat magának nem tulajdonithat. Mert kérlek, egy olj dolog, meljnek meg-határozásában sem Királj, sem ország meg edjezések vagy hatalmok fel-nem találtathatik, hogy légyen ország törvénye? Egy ember mindazonáltal egész országnak törvényt gondolhat; de az sem szentség, sem törvény nem lehet, mind addig, mig vagy Királj, vagy ország azt nem mondja: ezt törvénynek vettem s' tartom.   A' törvényt szerző tehettség, a törvényt ki-szabó hatalomtúl külömbözik.    Törvény szerző tehettség lehet egy közönséges polgárban-is; de a' törvény szabó hatalom nemzetnél, Királjoknál nyúgoszik, kik tsak ugyan a' nemzetek hatalmával hatalmosok. Szólon szerez[75v]hetett törvényt Athénásban; de a' nép vólt osztán, és nem ő, ki szerzett törvényét ország törvényévé tette. E' dolgot meg-világositván látni lehet, hogy egy különös hazafiú miljen messze esik a' törvényt ki-szabó hatalomtúl. És igy, ha egy biró valamelj dologban, légyen az kitsiny akár nagy dolog, olj itéletet hozna, melj hazájának meg-határozott törvényével ellenkezne, tehát akkor ő mindenkor magának tulajdonitaná a' törvény szabó hatalmat, melj szerint hazájának szentségét usurpálná és hamissan meg-lopná. A' birák oljanok egy hazának törvényében, mint az órának kerekei, meljeknek tsak úgy kel forogni, mint a' közzéjek helyheztetett   A biró nem törvényrűl, hanem törvénybűl szóljon, mikor itél.   rúgó taltúl¹¹ nyomattatnak. Innen származik, hogy a' birák mindenkortsak törvénybűl, és nem törvényrűl itélnek.

Ugy de, mondhatnád, ha egy biró lelki-esmeretiben Hazájának törvényében, melj szerint itélni kellene, hibát talál, mért nem itélhetne lelki-esmereti szerint a' rosz törvénynél jobban? Először kérdésbe végyük itt, hogy ha az ő maga lelki-isméreti Hazájának lelki-isméretinél lehet-é igazab'? mert a' leg-igazab' lelki-isméret annál vagyon, ki az Isteni és természeti igazságoknak értésében leg-böltseb'; jól meg-gondolja hát egy ember, hogy hová mégyen, mikor egy hazánál okosab' akar lenni.

De tégyük-fel, hogy egy biró, hazájának törvényit visgálván azon idő szerint, meljben ő él, azokban hibákat talál. Ezt el-hiszem; mindazonáltal a' törvényeket, hogy azokrúl itélhessünk, kik azokat szerezték, azon időkben kel meg-visgálni, meljekben szereztettek. Ha harmintz esztendős korodban egy köntösödet elődbe tészik, meljet te tiz esztendős korodban viseltél, nem jó már e' nékem, azt mondod, de meg-lehet, hogy az a' köntös néked tiz esztendős korodban sokkal jobban állott, mint a' meljet most viselsz; ha pedig azt mondod felőle, hogy soha sem vólt jó, próbádnak kel reá lenni.

Ha jó vólt-is a' köntös régen, de igaz az, hogy már nem jó, és nagyobbittani kel': hasonlóúl, ha törvényeid-is jók voltak, de most már annak nevekedése után nem jók, itélhetnek annak biráji azok ellen magokbúl. Nem lehet, mert a' kis rosszat ezerszer nagyob' rosszal váltanák-fel; minden biró Királj, ország lenne a' maga itéletire való nézve. Soha pedig nagyob' veszedelme egy hazának nem vólna, mintha törvény szabó hatalmát fijai között el-oszolni engedné, úgy mindjárt törvény nélkűl maradna; mert törvény nélkűl élni nem¹² annyit tészen, mint a' törvénynek minden isméretitűl meg-fosztatni, hanem a' törvény nélkűl [76r] való élés ott áll-fel, hol edjik a' másik törvényének engedelmességgel nem tartozik. Mindenik birónak vólna azért törvénye; de edjik sem engedne a' másiknak; honnan következne, hogy az egész haza törvény nélkűl maradna. Azonkivűl gondold-meg, hogy hány biró vólna az országban, ki rosszab' törvényt tartana, mint hazája törvényének hibája vólt. Ezen okokbúl által láthatod, hogy egy birónak hazája törvényének hibáját-is követni, s' a szerint itélni, kötelessége.

Nyóltz-száz, hatvan-kettődik esztendőben Kristus Urunk után Lothárius Frantzia Fejedelem a' Burgoniai Hertzegnek leányát Teuberget,¹³ ki felesége vólt, testvérjével esett paráznasággal vádolván, házasságábúl ki-akarta tagadni, hogy Válrad nevű szeretőjét el-vehesse. A' Királjnénak ártatlanságát bizonyitani kellett, melj bizonyság hazája törvénye   A' törvenynek idétlensége:   szerint abbúl állott, hogy vagy maga, vagy az, a' ki érte perlett, kezét egy forró fazék vizbe nyújtsa, meljnek fenekérűl az oda le-vetett áldott gyűrűt keresse-ki, de úgy, hogy keze meg-ne-égjen. A' Prókátor le-nyúlt mezitelen kézzel a' forró vizbe, ki-vette az áldott gyűrűt, s' a' keze sem égett-meg; ekkor Lothárius panaszra fakadt, hogy a' prókátor olj szerrel kente-meg kezét, melj a' viznek forróságát testét égetni nem-engedte. Ezen történetet tsak azért hozom-elő, hogy lássuk, mitsoda törvényes próbái vóltak régen a' bűnnek. A' ki tűzes vasat fogott, s' meg-nem égett a' keze, törvény szerint ártatlannak ismértetett. Ha valamelj asszony, a' vizbe vettetvén, mindjárt le-nem ment, boszorkány vólt, s' meg-égettetett. A' tudatlanság tsak nem majd minden bűnnek meg-esmérésénél tsuda-tételre kénszeritette az Istent. Fogadom, hogy ha a' leg-szentségeseb' atyák vennének tűzes vasat kezekbe, őket-is meg-égetné, szinte úgy mint a' ma született ártatlan gyermeket. Ha már azon régi időkben egy biró valamelj embert tsak azért kéntelenittetett halálra itélni, hogy a' tűzes vas kezét meg-égette, mimódon engedelmeskedhetett hazája törvényeinek, mikor látta, hogy olj próba mellett kell néki az embert halálra itélni, melj próba mellett az egész világot hohér pallossa alá itélheti? Lehetett hát itt egy birónak töb' esze, és igazab' lelki-esméreti, mint egy [76v] olj országnak, melj oljan idétlenséget s' a' szánakozásnak nevettségére méltó ostobaságot törvénynek ismért. Erre nem felelek egyebet annál, hogy akkor okos emberek vagy nem lehettek birák, vagy ha meg-esett, hogy egynehányan vóltak, azok itéltek és sirtak titkon; de még sem vétkeztek, mert nem ők, hanem a' törvények öltek.

Látjuk az iljen dolgokbúl, hogy egy hazának törvényeiben a' leg-vadab' tudatlanság-is igazság lehet; de azért azok még-is tsak egy egész   A' törvényrűl haza és Királj itélnek.   haza által rontathatnak-el. Menny vißz a a' régiségbe, nézd-meg a' föld nemzeteinek törvényeit, a' bosszúság s' szemérem nevetésre kénszerit, ha azoknak iszonyúságokat olvasod; de annak úgy kel lenni; mert a' nemzetek, kik hatalmakkal szabadok vóltak, nem láthattak más igazságot. Azt mondhatod erre: úgy de, ha akkor nem látta, lássa már most. Hid'-el, nem is fogdosnak már sohol a' bűnösök tűzes vasat, sem nem égetnek embereket ördögök képibe.

Látjuk, hogy a' törvényeknek valóságok mindenkor oljanok vóltak, mint azok, kik azokat szabadon ki szabhatták, böltsek, hatalmasok, ostobák vagy gyengék. Mondhatod itt, hogy a' törvenynek mindenütt és mindenkor igaznak kel lenni, az emberekkel edjütt. Igen is, hanem minekelőtte erre felelnék, tsinálj nékem elsőben egy oljan törvényt, meljet minden nemzet e' világon igazságnak ismérhessék, s' hatalmával annak engedelmeskedhessék; tehát én néked fogadom, hogy az egész földet egy törvény alá veszed, s' minden igazságtalanságot igazságra változtatsz.

Minekutánna az emberi társaságok magokat törvény alá húzták,mindjárt el-kezdődött a' törvényes okoskodásnak neme; edjik jobban emlékezett a' régen meg-tett rendelésekre, mint a' másik; vagy ez nemzetének közönséges hasznát egyéb' haza-fijainál jobban magyarázta. Ha valami sértetett fél igazságot, elég-tételt kivánt, a' törvenyek rendelések szerint itélni, beszélni kellett annak ügyéről. A' sok sérelem sok beszédet okozott, a' sok beszéd pedig heverő embereket kivánt, kik otthon üljenek, a' törvényt visgálják, és ha hozzájok ügyet [77r] vagy pert visznek, beszéljenek; az iljeneknek osztán, mivel közönséges dologban henyéltek, a' többi enniek, inniok hordott, s' elsőben biráknak, azután uraknak nevezték őket, mivel a' törvények hatalmával a' töb' népen uralkodtak. Nem kellett ennél töb' az embereknek, ki ki biró akart azonnal lenni, kiabált alá s' fel, hogy ő tudna leg-job' törvényeket tenni; a' halgató nép hol ehez, hol amahoz futott, és gyakran, semmit nem értvén, nem tudta magát meg-határozni, hogy a' sok lármázó törvénytúdók közzűl meljiket vegye birájának s' urának.

Eszre vették az uralkodásra vágyódó okosok, kik akkor még oljan eszű emberek vóltak, mint most paraszt biráink szoktak lenni, hogy a' nép, ha tsudát, Istent hall, meg-hajol nagy tisztelettel és imádkozik; meljre nézve erdők közt, setét barlangokban, jukakba kezdettek rejtezni, ide s' tova bujkálni, hol darab ideig lappangván, végre elő-jőttek, hogy ők az Istenek tanátsában vóltak, kik nékik meg-parantsolták, hogy nemzeteknek mitsoda törvényeket adjanak. Egy iljet a' nép Isten emberének hivén, urává választotta; ezt a' többi túdósok látván, irigylették, s'   A' pogány Isteneknek kezdetek.   hogy amazt meg-győzhessék, ők-is hegyekre mászkáltak, jukakba rejteztek, honnan bizonyos idők múlva elő-álván, mindenféle Istenek nemeirűl kiabáltak; ennek ez, másnak más nevű Istene vólt, és mindenik oljan természetet adott Istenének, a' minéműt magának alkalmatosság s' idő szerint a' nép erköltsében előmenetelesnek lenni gondolt. Lásd, igy keverték a' régi pogány Istenek magokat emberi törvények közzé, honnan származott, hogy mindennemzet isteni méltósággal kivánta törvényeit meg-állitani s' fel-szentelni. Tudod, hogy ott, hol Isten tiszteltetik, papnak-is kel lenni, ki annak akaratját, a' menyei titkok szerint, magyarázhassa. Természet szerint ki-   Az Orákulumoknak kezdetek:   tetszik osztán innen, hogy a' papoknak Istennek nevében uralkodókká s' vezérekké kellett lenniek mind azokban, valameljek belső dolgokra tzéloztak; úgy hogy a' nép fejedelmeit-is az ő [77v] szájok s' akaratjok szerint választotta, kiknek ő irántok, mint Istenek emberei iránt, engedelmességgel kellett viseltetni a' lelkiekben.

Az egész pogány világban meg-jelent törvény szerzők között   Konfutzius.   Konfutzius vólt Kinában, ki tudományát tsak tiszta erköltsi tudományokban állitotta-fel, és hogy Istennel beszélt, nem irta. Tanitásával halgatóinak a' sérelemnek el-felejtését, jó-téteményrűl való meg-emlékezést, baráttságot és alázatosságot ajánlott. „Azok pedig, kik uralkodni akarnak, vagy arra hivattak, tisztittsák-meg elméjeket, úgy mond, meljet az égtűl vettek, mint homáljos tükört; magokat-is tegyék újj emberekké, hogy jó példáikkal népeiket-is azokban meg-újjittsák.” Továbbá tanitotta, hogy az Isten a' jókat   Isteni jutalmat, bűntetést, pogányok-is hittek.   jutalmazza, s' a' gonoszokat bűnteti, melj Istent imádság, jóság igazság emberi teremtéseihez kötöznek. Láthatod, hogy törvényeivel ő-is Istent magyarázott, de leg-aláb' igen mértékletesen és józanúl. Melj tudomány azt szülte, hogy a Kinaiak keveseb', vagy majd semmi babonázást nem követtek-el a' többi nemzetekhez képest; és ha van is köztök babona, nem Konfútziustul, hanem Loákium¹⁴ nevű tanitójoktúl jőn, ki Indiábúl Fó, vagy Foé-bált¹⁵ Kinába bé-vitte, kit a' Japponok s' Tatárok menybűl le-szállott Isten képiben imádtak, és kirűl a' Kinai Bonzok, Siámi Talapojnesek és a' Tatár országi Lámások papolnak. Igy kötöztettek az emberek hamis Istenekhez. Fó, Kristus Urunk születése előtt mint egy 1000 esztendővel már imádtatni mondatik.

Az Indiaiaknak olj régtűl fogva, hová tsak emberi emlékezet vagy ismerettség¹⁶ fel-hathat, ismértetik két könyvök, Shasta első, és Védám második, hol e' világ teremtése, egyéb' Isteni dolgokkal, az ő módjok szerint, irva vagynak. Kéttség kivűl hogy a' Bráminok, kik ezen   Indiákon a' Bráminok uralkodnak.   könyveket magyarázták, [78r] törvényeket Indiákon halgatóiknak könnyen szabhattak, kiken valósággal-is, mint papi fejedelmek, uralkodtak.

Persiában hasonlóúl, tudjuk, hogy Zerdus tsinálta a' népnek   Zoroaster.   hitit, kit osztán a' Görögök Zoroásternek hivtak. Ennek törvénye a' többek közt igy szóllott: „Az igaz Istennek meg-határozott végezése az, hogy az embereket, rosz és jó tselekedetek szerint, itélje, kiknek el-követett dolgok az igazságnak mérő serpenyőjében fog meg-mérettetni; a' jók világosságban fognak osztán lakni, a' Hit meg-szabaditja őket a' gonosz lélektűl, hozzá tészi ezt-is: akármi történik veled, áldjad érte Istenedet.”

Jól tudod, hogy Mahomet, ki 576^ban17 Mekkában született, Isten papjának adván-ki-magát, Arabiát keze alá húzta, s' Istene nevében az Álkoránt, minekutánna Médinában meg-hólt, számtalan népnek törvényévé tette. Emlékezhetel arra-is, hogy Omár osztán néki nyomdokait követvén Jérusálemet meg-vette, a' Persiai birodalmot hatalma alá hajtotta.

   Az első uralkodások teocratzián állottak fel e' világba.    Mind ezen példákbúl itélheted,hogy a törvények mindenkor vallásbúl származtak, és annak tekintetivel fedeztettek. A' Görögök végre vitézeiket, törvény biráikat Istenekké tették; ha pedig törvényeket szabtak, hogy azokat nagy tekintetbe hozhassák, Orákulumhoz küldöttek tanátsért, hogy rendeléseiket Isteneiknek akaratjokkal heljbe hagyhassák,vagy el-rontsák. Likurgus-is el-küldött a' Delfisi papoktúl meg-érteni, hogy törvényeirűl Spártában az Istenek mit állitanak.

A' Rómaiak vóltak egyedűl, kik külső törvényeiket a' Hittűl igen nagyon külömböztették. Isteneiket, vallásokat templomokra, házakra rakták, magok pedig a' tanáts-házban mindég külső állapatjokhoz képest tettek törvényeket, hol papi emberek semmit nem végezhettek; Dictátorok, Consulok, Sénátorok viselték a' haza dolgait. Mindazonáltal, ha Rómának kezdetire fel-mégyünk, tsak ugyan látjuk, hogy Rómulust jobágyai az Istenektűl fel-ragadtatotnak lenni állitották.

Ha a' pogány világnak tenger népeit történeteikkel edjütt meg-tekintjük, szemlélni lehet, hogy azok az igaz [78v] Istennek keresésében mennyit fáradtak, és mennyi hitetőknek áldozták-fel gyakran életeket, nyugodalmokat. Mindenik azt állitotta, a' többi ellen, hogy az ő prófétá-   A' Revelatiót a' pogányok mind meg-esendőnek hinni láttatnak.   ja vagy törvény szerzője jőtt Istentűl tsak; és mindenik hitte ez által, hogy nem lehetetlen, sőt illendő és szűkséges dolog, hogy az Isten, akaratja eránt, tévejgő emberi teremtéseinek egébűl e' földre követet küldjön, ki néki leg-felsőb' tetszését ide alatt ki jelentse s' meg-világosittsa. A' vallás és törvény minden régi nemzetnél együtt vóltak, hol a' vallás a' törvényeknek tekintetit menyei szentséggé tette.

VÉGE.