Gallia.^*

Talam kérded miért öletettenek ezek meg? Czak azért hogy mind mennyen és földön czak egy Vrat ismertenek: Azért hogy az Romai Papat földi Istennek lenni nem mondhattak lelkek ismereti ellen: azért hogy balvant nem imáttak: azért hogy lelkek idvösségének otalmazásat és meg adásat czak az örök idvözitötöl vartak: azért hogy minden tehetségeckel azon voltanak hogy az Isten népe közöt ne legyen Bordely ház : azért hog azt vallottak hogy hamissan meg eskünni karhozatos vétek: azért hogy az meg holt embereknek /de ha embereke volna, dé gyakorta ökröké, (253) lovaké, malatzoké, ebeké/ czontyokat térd haytással és czokolással nem tiztelték: azért hogy lelkek idvösségek felöl nem akartak ketségesse lenni, azért hogy nem hittek hogy az Christus verével meg valtatot és az örök életre el keszitetet ember, elöször az pokolnak leg föbbik részében az purgatoriumban az ördögök kezébe mennyek halála utan: azért hogy utálatos dolognak kialtottak lenni az Papoknak hazasságh⁺ kivül valo latorságokat, az baratoknak és az Apatzaknak tiztatalanságokat: azért hogy ne[m] kedvelték amaz ördöngösségheket, mely által az füz fa birkeböl, nÿrfábol, sodorbol^*, szent Ianos füvéböl, mentabol és egyéb Istennek tizta teremptet allattyábol ördögeket kergették ki: azért hogy ném tetzet az porra löt szenteknek segitségre valo hivása. Ily okok alat öletettenek meg, itéld megh azok szegények érdemletteké az halalt: avagy az gilkosok az (254)^* örök poklot. Innen Possiacumbol által mentünk Pontoisában, kinek az város közepin igen erös kö vara vagyon, minden utzakon sok kö czatornai, kellemes Iesuitak Collegiuma sok deakockal rakua, minden felöl az szölö hegyel oly szépen keritetet be, mint Tartzalnak Tokay felöl valo része. Népe felette fekete mind ferfiu smind Aszszonyállat, annÿra hogy soha bizony közönséges kereztyenség közöt feketeb népet nem láttám, keszkenözesekis mind szinten az Czigan nök nek. Az varos két részre szakaztatik, az eggÿk nap keleti, másik nap nyugáti résznek neveztetik, mellyet egy ighen nagy folyo viz^* két hiddal copulal⁺ öszve.

Ez varosban felette nagy szorongatásban estem vala, mert az mint fellyebis mondam, az Magyar aranyat sohul el nem vették tölünk, hanem nagy darab földön két nap az ket uti tarsunk fizetet érettünk: itt az vendeg (255) fogadoban, mely ha jol emlekezem rea az Corona vala, estve faratsagunk vtan igen megh ivank az jo borban, és midön én az Német tarsommal nagy bátran alunnam mind az jo réggelig, az két Frantzuz fel veszi magat /én hiszem hogy kételkettek idegen embernek hitiben/ és jo reggel az vtnak érettenek, eszében véue az Német társom, ragada hamar fegyveret és ruháiat, el érte, kénszeritette Istenre hogy el ne menyenek, fizessenek meg érettünk, az holnapi napon, ugy mond, Paris varosában aranyakat valtunk el s-fillyérröl fillyére meg adgyuk. Nem térének megh ezek, latvan á Németis hogy nincz houa lenni, hol kérien nem tudgya meg gondolni öis velek el ment és engem vgyan ot az agyban el hagyot. En fel kelvén varom az Franciakot, de föképpen az Németet kinek hüsegében biztam, nem jö egy is, el vnuan varni az gazdaaszszonyt hivam hogy sza(256)mot vetnek vele, monda hogy az tarsommal eggyüt mas fel forintal tartozom, egy aranyat adek elö, azt viszsza vete azt monduan, hogy nem jo, mast adek, monda nagy haraggal, no boun pistol^{* +}, nem jo arany, /mert az ö Királyoktol veretet aranyat pistolnak nevezik/ annakután[n]a elö adam mind az menÿ volt hogy valaztana benne, de eggÿket sem szerete, hanem foga az vallamon az palastot, és nagy gyalazatosan le vona rolam: En Istenem mar medgyek^*? hova fordullyak? egy korczvanyba^* emberek eleiben sem mehetek. Rea vevem maghamat és menek egy közel lako paphoz, kinek midön minden allapatomat meg jelentettem volna és hova valo volnek meg beszéllettem volna, nagy hamarsággal fel kele, és jöve velem eggyüt az vendég fogadoba, fedette szörnyen az Aszszonyt mutátvan az aranyakat, hogy jok volnának, és rettentuen azzal hogy gonosz hire megyen eghész (257) nemzetségeknek, ily modnelkül valo czelekedetiért egy rosz Aszszon[n]ak, még szinten idegen Orszagokrais. Meg adata annakokaért az én veröfény szinű granat posztobol^* czinalt palastomat, és meg kérduén menÿvel tartoznám, meg ada az hituan Aszszonynak az Pap maga költségéböl. Vtánnok siettem az én hitetlen baratimnak és nagy hamar el érém öket czak közel az varoshoz, hol egy alma fa alat hevernek vala, nevetnek hat erössen, kikhez mikor semmi jo kedvemet nem mutátnam, megh gyözének hiteckel, meg esküuén rayta hogy viszontagh meg tértek volna hozzam /elis hittem penig mert voltam mar az két Franczuznak többel három forintnal ados/ czak probáltak mit czelekeszem közöttök mint hogy nyelveken nem tuttam. Megh békéllém vélek és jöttünkbe menénk fel egy magos hegyre melyröl az hires neves Paris varosat kit régen kivántam látni, és mind az (258) körülötte léuö sok falukat, varosokat Clastromokat, sok templomokat, draga nagy kö kertéket nem kiczin örömmel nezleltük. Az hegyröl ala menvén az szép Argentera varosba mindenüt az gyönyörüséges szép szölök közöt mentünk. It az szölök nem hegyen hanem czak szinten sik mezön vadnak és gyakor helyen az szanto földeckel elegyesek.

ARGENTERA szep keritet varos minden varosi ekességel, kö padimo[n]tommal, tornyockal, haranghockal, czorgo czatornackal, piatzál ekesitet, az hazaknak oldalan nem külömben mint Hollandiaban az szölö tövek fel boczátattanak. Mellette foly az Sequana ket aghal el, az hol hid nincz hanem hidason^* horgyak által az embereket, de nem oly Istentelen fizetésért mint Normandiaban, innen két ora mulva bé jutank ez világhnak leg nagyob czudaiában Paris varosaban. Legyen itt egy Nota bene.⁺ Nor(259)mandiarol: Az szegénség benne csak fábul czinalt saruba jar^* , ahonnan történik hogy gyakorta az Vnoka nagy Attyának saruiat viseli, szekérrel horgyak az piatzra s’ugy arullyak á számtalan fa sarut kit tizenket, tizenhárom kit tizen öt pénzen adnak benne, tiz esztendeigis el viselnek egy part.

PARIS Varosárol az regiek nem sokat irtanak, az melyböl meg tetzik hogy nem volt réghen oly Kiraly fényes allapatban mint mostan vagyo[n]. Emlekeznek az Paris nemzetségrül, de hogy azoknak valami oly nagy varosok volt volna semmit nem hoznak elö. Hÿak Lutetianak a luto⁺, mert felette igen sáros föképpen az Sequana szigetében valo varosa. Eredetit némellyek az Troiai Priamus fiatul Paristul hozzak, némellyek penig czak Iulius Czaszártul, de hihetöb az elsö opinio⁺, mert Iulius Czászar ideiénel⁺ (260) sockal regib, mint ezt az benne lévö Antiquitasok meg mutáttyak. öregbedet egy néhánszor mert belölis egy nehany keritesekre talal ember meddig az elöt volt. Vagyon benne ött szaz derek utza, minden féle éledelnek annÿ böséghe, szombat napon ha látnad, itélned hog az egész országnak minden ökreit, juhait, madarit, kenyerit és minden gyümölczet oda hordottak fel. Ez varos nem czak Francianak hanem egész Gallianak, nem csak birodalmára de nagyságára képestis feie, az Sequana folyo viz mellet szép ter mezön epitetet. Harom részre valaztatik az folyo viz miat^*, az eggÿk neveztetik Proprie dicta Lutetia⁺ , masodik mely az Sequana szigetében vagyon az Academiarol hivatatik, de la vniversite⁺, harmadikat Proprie sic dicti Parisÿ⁺. Ez harom varost draga szép hidak fogláltak egybe, némellÿk hidon nem külömben, mint szinten Londinumban. egész varosok vadnak, (261) de az czuda dolog hogy czak fa hid némellÿk, megis oly nagy utzak vadnak raytok, ember lehetetle[n] dolognak itélne lenni hogy czak ket holnapigis oly nagy terhet meg tartana, ki mindazonáltál hatvan hetven esztendeigis megh ál. Draga szép templomok benne, mellyek közzül az varosban nevezetes az parochiale^* és az sz[ent] Joachime, az varoson kivül az sz[ent] Dienese mellyet mindenek inter septem Europae miracula⁺ szamlálnak. Az Iohannes Castella^* parricidanak⁺ az ki az Királynak Henricus quartusnak⁺ az ajakába ütötte volt. meg akarvan ölni, az kést, annak az Attyának háza czak közel az La Palle avagy az Parlamentum^* palotaiához, igen szép helyen epitetet volt, melynek helyen mostan egy szép ki folyo Czatorna két szüz képével latatik. Az Parlamentum haza szertelen nagy epület, egy egész utzanak itélne ember, ez elöt harom holnapal nagyob része eghész az pádi(262)montomig le éget volt, kiben, mivel hogy rendszerint eleitöl foghva minden Franciai Kiralyoknak statuaia benne volt, az padlasoknak le romlása miat, czak belöl töb kár löt hetven ezer forintnal. Onnan igyenesen az la rue de betesi utzan fel⁺ menvén, jut ember az kapura, mellyet ök la porta^* de Pari neveznek. Ez kapu közöt vagyon egy rut rostélyos hazaczka^*, melybe bé szoktak vetni azokat az testeket. kik éyel avagy nappal az vtzakon meg öletettenek, huszon négy oraig ot tártyak, az utan minden varakozasnelkül, ha ez világhon annal jamborab ember nem volt volna-is, az tanacz haz elöt labbal felakaztyak. mindén személynek penigh vy vy ákazto fat kel az városnak czinaltatni, soha egy akáztofára sem egyszersmind sem successive⁺ az városban többet egynel nem akáztonak. Egy nap rayta tartyak az testet, mas nap tiztessegesen el temetik. (263)

Ez vtan jöhetni az két hidra^*, mellyeknek eggiken mind ötvösök, másikian Kalmárok és egyéb vévö, ado emberek laknak, hÿak ezt madaras utzanak, mert mindenik hazat madarul neveztek el. Legh nagyob vér ontas ez két hidon történt vala az ighaz hitért 1572. mivel hogy az Mester emberek és Kalmárok idegen Országokban budosvan Istentöl meg vilagositattanak volt, és hazaiokban is vallasokat meg tartottak, és halalig otalmaztak. Ez ket utzabeli vér ontas miat az éghész Sequana folyo viz vérrel folyt. Igyenesen ez hidrul délre fel menöknek találtatik eleikben, Caemiterium^* puerorum in[n]ocentium⁺ , kinek aytáia elöt ütötte az kést az barat az torkában az jambor Henricus Királynak. Ez hely az eghész varosnak leg föb temetö helye, szép Epitaphiumos Columnak⁺ benne, de mind Franciai irással: Vagy hiszed, jo Olvaso, vagy nem hiszed, czuda dol(264)got mondok/ ha el hiszed valahoua viszed okat, de ez bizony dolog: Ez temetöben huszon négy ora alat az el temetetet test ugy el rothad, hogy annakutánna az czontyat mindgyart ki szedik és heazat ala rakiak, melynek sokságha tavulrolis iszonittya az embert. Hogy igaz voltat ez do1ognák megh probalhatnam, Vasarnap oda mentem és láttam hogy az testet el temették, hetfön oda mentem, láttam hogy az sir be sillyet, Kedden reggel ra néztem hogy az Vasarnap estve öt ora tayban e1 temetetet testnek csontait az sirbol ki szettek, és mást temettek helyében. Meny fel innen, egy magas kereztre^* talalsz az Kiraly lako helye felé, ez kerezt alat szoktak megh büntetni az igen nagy Vrakat kik arultatasban avagy egyeb vétekben talaltatnak. Innen balra teröknek latatik egy nagy utza melyben tizenkettöd napig az Phoenix madarban jo szallasunk volt. Oda czak közel az (265) Sequana folyo viznek leg iob köhida, hÿak. Ponte de nov.^* Ezen az hidon vagyon egy mesterséghes Fonteney^* avagy ki folyo czatorna kut, ket statua Velenczei részböl epitetet rayta, eggik aszony képére mel’ a vizet⁺ kezébe[n] léuö edényböl ki önti, másik ferfiu képére, ki á vizet mas vederbe be fogia, de á viz azuta[n] töbe ne[m] lattatik, mert titkos csöuökön viszont be megyen á Sequanaba[n]: Az epület tetein vagon egy ora, ki szép énekléssel minden fertaly orat megh ekesit. Nagy hid czak kilentz kez ÿra avagy Fornixra^*, az tulso végin egy kis haz epitetet, kin az Henricus Királynak statuaia^{* +} /mint Varadon mondgyak lenni Laszlo Kiralynak^*/ egy igen nalgy rez lovon felette szépen al, süvegetlen⁺ , fegyverben, kezében a Kiraly paltza, merön mindenüt meg aranyazva. Itt mingyart ket utzat mind egy formára epitették el annÿra hogy egy tenyérni külömbséghet minden hazain nem találnal. Vgy beszélletek hogy egy ighen gaz(266)dagh ember^* magtalan lévén epitette, bérbe adasával még ugyan életében az ö pénzet kit rea kötöt ki vette belöle, és annak-utánna aiandekon az Tanacznak atta és az Királynak maga emlekezetire. Viszsza mentem viszontagh ez hidon és az Kiraly vdvárat^* szemleltem, helyheztetue vagyon szinten az varosnak legh also szélin az hol az Sequananak két szarva viszont öszve szakad. Mindazon faragot köböl epitetet ez az Kiraly vduar, és vagyon annÿ helyen mint Cassa be keritet varosanak fele, sok szép statuai, lapta hazai, teke jatzo helyei, mostan viszo[n]tag hoszszasagában harmintz ölnivel öregbitetik Az váron tul fel me[n]te[m] á varos töltesére, keritesére, csak egy kö keritése vagyon, á se[m] magasab más fel kopianal, az töltése elég temerdek de az se[m] ér á Dantzkaival szinten azon formára. Arokia mindenüt szaraz és csekély. Az kapuk szertelen mágossak mind azon faraghot köuekböl, azok (267) közzül nem talaltam szebre^*, mint az mellyet 1614 esztendöben, ez mostani tizen harmadik Ludovicus Kiraly^{* +} az Délre valo akazto fa fele, szép feÿr faragot kövekböl az Orszag Czimerének /mely harom liliom/, mégh czak az leg kisseb punctyais mestersegesen ki metzue rayta, egy felöl mind fegyverbe tartya az Attya Henricus 4 statuaia: mas felöl az Annya, alátta illyen iras nagy arany bötückel: Hic belli pacisq[ue] decus,⁺ ez alat viszontagh egy aranyas tábla de Franciai irással: Czak közel ez kapuhoz vagyon egy ighen nagy Clastrom melynel eghész Parisban nagyob és reghib ninczen, az mint értettem Augustinianus barátok lákiak, nem kisseb, nem alab valo epület egy igen nagy várnal, felette magos keritése, bastyáia tizenöt, szép által jaro folyosockal, szép gyümölczös kerti: Mellette az város töltéssen sok szél malom hol egy nehany szaz szamártis meglathatni, kik ez⁺ malomban gabonat hordonak. Eleb (268) menvén innen talal ember egy Fortezzahoz^*, mely egészlen mind faragot köböl valo, szörnyü dolog magassága, mondgyak hogy az varosnak eggÿk kincz tarto helye ez, de nem tudom. Mellette az varos kapuia, kin az orszag és az varos czimere. Az orszag czimere alat ez az iras:

Henricus Tertius Franciae & Poloniae Rex^* 1585⁺

felöl penig az kapun.

Vng. Diev. Vne Foy Vng Roy vne Loy.

Vnus Deus, vna Fides, vnus Rex, vna Lex.⁺

Az Sequana vize az hol be jö az varosban, vagyon az Fegyver tartohaz^* illyen irással:

Mindenüt az keritését algyuknak, fegyver derekaknak, sisakoknak, tüzés laptaknak képével ekesitettek, be foglal czak az egy Armamentarium⁺ annÿ helt, mint az egész Szathmar vara minden keritesével, bal kez felöl ki(269)vül dragalatos szép setálo és vad kertei az Királynak^*, sok külömb külömb fele termö és termésnelkül valo fackal tellyes. Iob kezre penig az kösségh jaczo kerte harom piatzal mellet 440 harsfa és Platanus ekesitet megh, oly hoszszan hogy ember ugyan megh farad szabasu^* mig által megyen, az nép benne ki teket, ki kotzkat, ki czürköt^*, ki követ &c. jatztzik.

Ezeknek utánna kezdettem ohservalni Parisnak masodik varosat az Sequanan tul, mellyet la vniversitetnek, hinak, és mindeneknek elötte igyekeztem azon hogy amaz hires neves nagy elmejü baráttal ki az egész Cursus Philosophicust⁺ nagy mesterségel tablákra hozta, megismerkedhetnem, megh kérdezem azért az Minoritak Clastromat^*, azhova engem el vin egy deak, én Istenem el csudalkoztam rayta, czak az egy helybe volt töb hat szaz barátnal, kiknek mindeniknek könyuek kezében lévén, czak vartak (270) az orat, nagy örömmel külömb külömb fele letzkére külömb auditoriumokba^* mentenek, midön kerdezném az Martinus Meurisset^* , kettenis fel futának megh jelenteni hogy idegen ember ákar vele szembe lenni: én azt itiltem hogy illyen tudos ember, kinek elmeiét és mesterséget ez vilagh czudállya, valami fényes és tündöklö ruhában jöne elömben, de el jöue egy ighen alazatos szürke ruhaban, kinek testét nem külömben mint az többinek ket istrangh szoritotta által, fekete szinű ember, de mind anny tanulasábanis piros szint tart, ideiének huszon nyoltzadik esztendeiében, kinek mikoron kivanságomat meg jelentettem volna, hogy tudni illik czak személyet akarnam latni, monda, ö magat földre meg alazvan. Ego Dei & dominationis tuae servus, non sum dignus qui a tam longe venientibus interroger ac intuear,⁺ illyen szockal felele meg ez bölcz ember beszédemre, kinek mikoron hi(271)zelkedés nelkül meg mondottam volna mely nagy böcsületben legyen neve mindenüt az hova irása el érkezet: magat földre megh haytuan Istennek halat adot rayta: kézen fogua bé vin engem az Clastromnak belsö udvarara, ahol az kapu felet illyen irast olvastam, kinek felette az Szüz Maria képe nagy veres palastban:

It én velem mindenik tablaia felöl sokat beszélgetet, kik felöl azt mondotta hogy az Sculptor⁺ nagy fogyatkozásockal exsculpata⁺, és semmiképpen elmeiét mesterségével ki nem jegyezhette, oktatot ezen felet enghem rendiben, folyasában, kinek bizony most sem kiczin hásznat érzem, töb beszedi közöt monda aztis hogy mindeniket három három tabláckal akarta viszont öreghbiteni, de mint hogy immar az Theologianak Professorava rendeltetet mind azokat el had(272)gya. En ez dolog felöl vele mint egy kis dissertatiot⁺ inditek, sok beszédim közöt hozam elö az talentomos szolgakat^*, ackor szemem köziben tekinte. s’nagy fohazkodua monda: Ihon, mint hogy idegen nemzettöl hallom ez peldat feiemre magyarazni, az nekem engetetet kénczet nem temem^* el, hanem az én Vramnak Istenemnek tiztességére kereskedem vele, el végezet akaratomat, kit felbe hattam vala vilagoskodni boczátom: Fel vin hazában, kinek felette ez: Fr[ater] Mart[inus] Meurisse. Szép kis Camorában lakik, kit képeckel megh ekesitet, ket rend könyv minden ezköze, az ayton bé menvén monda: Haec est officina, & haec sunt instrumenta tabularum mearum.⁺ Ott le üluén, kezde panaszolkodni az embereknek hitetlenségére és fölvénségére, az kik latvan kedves voltat tabláinak az nyereségh kedueiért mas helyen sok vétkeckel ki nyomtáttak, ezt szégyenli felette igén hogy irása ol’ (273) vétkesen idegen országokban hordoztatik: Elö hozza az Logicanak, Metaphysicanak, és az moralis Philosophianak /kit czak az elöt hogy ot voltam egy nehany nappal boczátot ki/ tabláiat, nevét ez vtolsora igy ira fel:

Frater Martinus Meurisse minor, Author dabat Domino Martino Czombor Vngaro in Musaeo proprio Parisiis 1618.⁺

Onnan ki jöttünk, és vit engem az Sorbonába⁺, éz az föbbik Academia, ackor az Professor benne Theologiat olvas vala de quaestione: An pro omnibus Sacrificium sit offerendum?⁺ Czak ez egy Professornak auditora vólt töb négy száznal. Innen mentem az Claromontana Academiaba, hol halgattam az Iesuita Patereknek letzkeieket, az Prima Classisba Historiat olvasnak vala, az Secundaban Horatiust, Tertiaba Cicerot. Az Physicaban de motu coeli⁺ vala az kérdés. Az Theologiaban, de Vnione duarum (274) naturarum in Christo.⁺ Az Mathematicaban, de arte mensurandi profurtditates⁺ ekképpen minden arsokon minden facultasokon⁺ valamenÿ ora az napban vagyon, minden orában tanitas vagyon, nem czuda hogy oly disputátorok⁺ és tudosok valnak közzülök. Az Sorbonaban mindennap sok disputatiok vadnak, ackor egy iffiu legény Hieronymus Bachelier Parisinus Socius Sorbonicus pro minori Ordinaria^*+, ez kérdésröl: Quis divisit mare rubrum in septem divisiones?⁺ disputait, ellene tizenket Baccalaureusok opponáltak⁺, én életembe[n] soha job elmét sem láttam sem hallottam, nyoltz orátul fogua harom óraig dél utan az sok rea kialto disputatorok közöt nyelve meg nem botrankozot, egy argumentum⁺ nem volt kire meg nem felelt, mely dolgot az egész nép és az deaksághis külön kezének nagy öszve czattogtatasával, nag örvendezéssel nagy vigassagal appro(275)balt.⁺ Söt még az Magnif[icus] Rectoris kit veres poszto ruhában harom aranyas sceptrummal^* hoztanak vala bé, kezét, ez dolgot latuan, öszue verte. Igazan á Sorbonában neveltetet volt ez iffiu, mert eleitöl fogua hallottam és olvastam hogy az vallásban az Biblia authoritása⁺ kivül senkiet bé nem veszi, nem nagyra böcsülli az sok Supposititius⁺ könyveket, az minemü az szent Iakab Liturgiaja^*, az Nicodemus Evangelioma &c. Ezis midön az barátok szent Thamasbol, Lombardus s’az többiböl bizonitanának ellene, mingyart azt kialtotta: Non juravi in verba Magistri^*, rationibus, rationibus, non authoritate, Philosophus sum. Hoc loco suspectum habeo S[anctum] Thomam, non recipio, non approbo nisi rationem dederit, Thomas, Lombardus potuit mecum errare.⁺ Mely szokat midön gyakorta iteralna, az egész ott levö baratoc föképen az kik nem Sorbonistak voltak ugyan foghokat czikorgottak, zaygottak, az vtan az prae(276)ses⁺ igy szólitotta meg: Subtilissime juvenis soboie loquere, nam melius est cum Angelico Doctore errare quam contra –um falsi aliquid statuere.⁺ Ez disputatioban opponens⁺ volt az Fr[ater] Martinus Meurisseis, /kivel ötöd napig baratságosan éltem/ hol minemü elmeie legyen kivaltképpen eszembe vettem. Igy az egész nap disputatioban el telvén más nap nagy pompaval az Baccalaureusok közöt jöve be. Ez Academiaba tanitot régen Szent Thamas^* , Scotus, Lombardus. De Bacóne, Ocham. Alexander de Ales. Caietanus, Gandensis &c. Patronaia az Academianak sz[ent] Orsola Aszszony. Nagy veszekedése volt 1611 eszt[endőben] ez Academianak az Iesuitak Academiaiával, mely meg tetzik ackori Magnif[icus] Rectornak Hardiviler Peternek^* az Parisbeli tanacz elöt löt hoszszu és bölczen irt Prokator⁺ leveléböl, hol minden origoiokat⁺, minden erkölczöket, minden igyekezeteket⁺ keves szoval de (277) hoszszu értelemmel le iria. Mostan-is oly szörnyü egyenetlenségek vagyon, azok kik az Sorbonába laknak el me[n]nek Claromontanába az ablakok alat halgattyak az Iesuitaknak letzkeieket, ezek meg amazoknak, és ha valamit kaphatnak egy’ mas szaiabol egymas gyalazattyára mingyart ki nyomtáttyak. Szamtalan sok Scholak^* vadnak ez városban mind az Academiak alat, mint azon kivül. Nevezetesbek ezek: Schola Regia Navarra⁺, Schola Regio de Burgo seu Burgundia⁺, Schola de praelo Vacca⁺, ebben tanitot az bölcz Petrus Ramus^* kinek 1572 észtend[őben] az töb keresztyéneckel, vallásat ott kelletek vérivel megh peczetelni. Mátthaeus Scaricaeus in vita Stephani Szegedini^*+ iria hogy ö ideiében midön neha neha ez Scholak viragiokban voltanak, megh szamlaltatot harmintzket ezer deak: mostanis az mint hihetö beszédi altal Meurisse Marton nekem jelentette többen vadnak hu(278)szon négy ezernel. Az varosnak penig népe az ö házok népe szerint /noha neha töb s-neha kevesseb/ szamláltatnak negyed fel szaz ezeren^*, ideghen ember az ki latasért, kalmarkodásért, buczu jarasért, az Kiraly vduarában valo szolgalatért, ot találtatik, vagyon viszontag negyuen ezer. Gondold meg, édes Olvasom, ha kenyer, s’bor, s’huss nem kellé azoknak, ne czudáld hat ha az ö Országok drága, ne czudald hogy egy ludat ket forinton, egy tyukot hatvan pénzen vettünk benne. Meg térek még egyszer az templomoknak neminemü le irasára. Szamláltatnak harom szazan s’egy nehányan, Az Nostrae Damae^{* +} auagy az szüz Maria temploma külsöképpen meg hallatta minden benne léuö templomokat szépségevel, mert hogy egyébröl ne szollyak, vadnak hallatlan szép kö czatornai külömb külömb vadaknak formaiára, az derek ayto felet harmintz nyoltz (279) Királynak ekesen czináltatot⁺ statuaia, alattok penigh az tizenket Apostol. Püspöki residentia benne, mellyet Pünkösdnél; vigiliaian nagy meltoságal énekles orgonalas & Mise mondas közöt pastori bottya kezében lévén az templomban láttam. Az Sequana felöl valo oldalon sokat csudalkozvan rayta ily irásra találtam. 1257 mense Februario Idus secundo hoc templum fuit inceptum⁺. Ez templom mellet vagyon egy Hospitale^*+, kin arannyal illyén irast olvastam:

Henricus IIII Franciae & Navarrae Rex Christianissimus, bono Reipub[licae] natus, pace domi forisq[ue] parta, ad ornatum Vrbis conversus, inter caetera animo invicto digna opera, propter quae Vrbis restitutor non minus quam pater patriae dici meruit, hoc quoq[ue] Ptochotrophium vetustate collapsum pro sua erga Deum opt[imum] max[imum] pietate, erga afflictos liberalitate, erga omnes clemenetia restituendum curavit.⁺(280)

Az Pallenak^*+ kinek authorat⁺ hozzak az Historiak Iulianus Apostatat⁺, sok imide amoda jaro, nilo, botos hazai vadnak, mellyekben, azon kivül kikben az tanacz nagy dolgokrol szokot végezni, mind arura valo marha vagyon. Az vduaran ily szép dolgot lattam, az Franciai Kiraly draga szép liliomos ruhában fel öltöztetuén balvanképpen ál^*. Iobia felöl az Fortitudo⁺ statuaia hona alat tart egy kis ládat, mely az Királynak és az Országnak erös voltat jegyzi. Mellette az Iustitia mely egy éles törrel egy vogot⁺ tart. Intven hogy az igassághnélkül az Kiraly nem Kiraly hanem Tyrannus: Bal keze felöl az Prudentia⁺ egy tükörbe nézuén, mert az Kiralynak nem czak az elötte levöket hanem az tavul valokat és jövendökétis megh kel latni, Azon tul vagyon az Temperantia⁺ egy orával és harangal intuén az Kiralt arra hogy étellel itallal magat ne terhelye, hogy ideiet o⁺(281)raiat aluvásban⁺ ne tölcse, mert az alom és az étel ital sok Országhoknak volt el rontoia. Az Kiraly statuaia alat illyen iras vagyon:

Az Praetorium^* hallatlan nagy és naponként öregbedik szép feÿr faragot köböl, az közepsö kapu felet kivül vadnak szép kö statuak, közebbe⁺ penig vagyon egy szüz formaiára czinaltatot, kinek kezében egy nagy ki széllet vitorlaval egy terhes haio, mel’ város czimere: alatta arannyal illyen iras: Lutetia Parisiorum. Ki nem kivankoznek illyen szép dolgokat látni? Valahoua el tekint ember mindenüt az elmének czudait lathattya, valahoua el tekint, utzakrol⁺ utzakra, mindenüt láthat egy auagy két deakot földig valo ruhában. Bizony az egész ez ideig valo budosásomat és annak terhet, ez egy város el feleytette uala vele[m], (282) oly igen hogy mind szinten szerelmes hazámbol kelletet viszontág innen ki jönöm. Ily országoknak és varosoknak latasara, én czudállom hogy az mi Nemzetségünk közzül valo iffiak, kiknek mas ember segétségek által értekek volna rea, nem igyekeznek.

Két esztendeig sok pénzet némely el költi, nem mondom haszonnélkül, de czak az ket esztendö alat, és á mint most szoktak esztendö alat valo deakságért, tanulasért idegen országra me[n]ni merö ostobasag, mert ot az mit keres szinten azont megh talállya ithon. Vagyon ugyan itt Parisban az nagy kö hid elöt, egy⁺ szép epület egy nagy kerek Toronnyal melyben az Kiraly Henricus 4 Margaretat az ö feleséget⁺ meddöségeért be zarlotta^*, és az Papa indulgentiaiabol⁺ , ezt az ki mostanis él vette volt el. Holta vtan teste ugyan ot temetetet Margaretanak. Parisnak (283) epületi azon kivül az mellyeket merö faragoth köuekböl epitetettek, mind czak fábol kövel elegyesen czináltatot hazai vadnak, ne[m] külömben mint Angliaban Londinumnak. Népe vig, valahol megyen mint⁺ czak süuölt avagy dudol. Bora olczo, pintit meg véhetni négy garason. Czak közel kivül á varoson nagy sok kö banyak, mindenik felet egy egy kerek mellyen ki vonszak az köueket. Parisban 6 Iunÿ szép érret[!] szölöt láttam, kit czak ackor szakaztottak le az tökeiéröl, az hidon mellyet Nostra Damenak hinak arultak, egy gerezdet 36 stiveren attak. De senki ne itéllye hogy az Paris hegyen ackor erneiek[!] az szölö, hanem az gazdanak mestersége alat botban plantáltatot^*, ért és le szakaztatot.

Pünkösd napiára^* virradovan ot letemben ighen szörnyö álmot láttam^* volt, mely engem, mind az eghész innep napokon, mivel hogy tuttam, hogy egyedül kellene utnak indulno[m], az két társom utat Hispaniaban igazgatuan, igen szomoritot: az penig ekképpen volt: Tetzet mint ha én egy varos mellet mennék el egyedül, jutottam egy helyre ahon az nap egy bünösnek feiet vették, kinek az vére az földböl harom kopianera fel buzgot, mely dolgon midön igén czudalkoznam, ime egy erös szél az vért hertelen ream czapa, ennékem egészlen feÿr öltözetem léuén igen bankottam rayta, hogy meg rutult, futottam az Anyamhoz és Néneimhez, mostak karomrol és feiemröl az vért de oly tiztan az mint kelletet volna soha le nem mos(285) hattak. Ez rut alomtul meg iszonyodvan fel ebrettem és jövendö jo szérencsem felöl igen ketséges voltam, mind azonáltal Istenre hattam magamot és segítségemet mindenekben szent felségétöl vartam. Masod napian^* az szent Dienes Templomaban^* ki mentünk, mellyet az mint fellyebis megh mondottam, Europának het czudai közibe szamlálnak, okat nem tudom miért, mert ha külsö faraghot voltat tekinti ember, bizony megh haladgya ugyan az Parisbeli Nostre Damenak temploma. Ha belöl valo szépséghet nézzük kétszerte meg hallatta az Cantuariumbeli templom, az benne lévö Királyok koporsoia sem haladgya meg az Angliai Királyoknak koporsoit kik az Westmonostorban vadnak. De el hitem hogy nem az Templom hanem az templom kéncze az Miraculum⁺ benne, én azt nem láttam, láttam az nagy Oltar szelin az Vnicornis^* szarvat, mely felöl az Cosmogra(286)phusok⁺ oly gyakor helyen emlekeznek. Innen mentünk szent Germanba^* hol az Királynak szép udvarháza, itt láttam hogy az Kiraly az Golyvasokat Pünkösd 2 napian gyogittotta, szamszerint kilentz szazat és tizen ötöt, mely dolog felöl igy ércz: Az Franciai Királynak oly tulaydonsag adatot /Istentöl vagy honnán tegy itéletet/ nemzetségrül nemzetségre avagy inkab successorrul successorra⁺, hogy amaz embernek torkan tamadot golyvakat kezének czak illetésével megh gyogittya, minden orvossaghnelkül: az mi nagyob, amaz vndok várakat, kiknel ember soha rutabbakat nem láthatot, kik azoknak torkokon szokot kelni kik Romában szent Peter és Pal Basilicaiához, Loretumba Szüz Maria balvanyahoz, Compostellába sz[ent] Iacobhoz bucsu járni szoktak menni^*. Efféle buczu jarokat nagy szamba talal az ember minden idöben itt Parisban, az kik alkolmas idöt varnak az (287) Kiralyhoz valo menetélre hogy meg gyogitattássonak.

Az miképpen hogy Pragaban az Meszarszekben soha legy nem láttatik, igy ez varosban régen eger nem volt, de most immar nehol nehol lakia^*.

Ki jöttem Parisbol, és az utnak szertelen saros volta miat ighen nagy faratságal jöttem Meldi, orum, [!] nevü varosban. Caesar az ö Commentariusiban nevezi Meldunumnak^* , áz Gallusok hÿak Meauxnak. Szép varos kiben sok Clastromok és nyoltz Templom. Io hidgya vagyon egy nagy folyo vizen által^*, it midön az utat nem tudnam, egy szegény falabu kodus, az ki értet valami kiczint deakul de rea felelni nem tudot, vin engem egy Német gazdahoz az kis világban /az volt neve az haznak/ az hol ettem, ittam, és az ember e1 igazgatuan, onnan e1 indultam, mentemben. La Forte nevü városka felé talál(288)tam egy igen nagy kö kertre mely az ö kerekségében két egész ot valo mély földet be foglalt, az mint egy parazt ember értesemre adhatta, régen az Királynak legh föbbik Vad kerte volt, mostis tellyességel el nem hagyatatot hanem mint egy ötödik része erös kerites alat vagyon. El mulvan mellette La Forteba érkezénk, mely egy nag völgybe epitetet kis varos, nagy viz mellette: Eörömest bizony az nap ez helyben megh marattam volna, mert az nagy sár felette el faraztot vala, de az tarsom az parazt ember levelet vit még azontul egy mélyföldön, nem maradek el töle hanem vele eggyüt mentem mind estueigh Lyuzanza nevü faluba, a hol tölem el valek és mene mas faluban: én az vendégh fogadoban bé menek, mutatanak mindgyart egy tiztességes hazat remélvén azt az vendégh fogado hogy tölem, kit Németnek itélt, nagy nyereseghet kaphatna, ighen hordotta fel az szép (289) madar hust, tehen hust, saytot és retkeket, de én, gondolvan azt hogy az holnapi napon igen böven meg kellene fizetnem, faratsag miat betegnek mondottam maghamat, intettem az Aszszont hogy az nap nem ennem, ki foguan mindeneket nagy tiztésségesen ala horda, de én futuan az farkas elöt Medue körmei köziben estem, mert raytam réggel két képpen megh vevék mindennek az árat, négy garas ára borért nyoltz garast vett, az ágyért falusi szokas szerint kellet volna két garast adnom, azért negyet vött, és igy megh fizettem az vaczoráért, mert egyebet nem teliettem benne, ne[m] volt biram kinek panaszolhattam volna felöle, az mint sokszor, ugy eckoris eszemben juta az Seneca imez mondása: Feras non culpes quod vitare non potes⁺. Az vendégh fogado haz neveztetik vala sz[ent] Miklosnak. Ekképen ott által jövek az Matrona, Le Marne nagy fólyo vizen, és sok jövésem v(290)tan egy völgyben el vesztuén az utat, egy egész mélyföldön hatra hagytam⁺ , ezt penig czelekette egy igen nagy essö, melybe én menten mentem, embert penig kitöl megkérdettem uolna nem találtam. Talalek egy kis faluban egy haz elöt egy Istenfelö öreg aszszont, ki egy nagy hegyre mutata fel utamat, esküszik szörnyen hogy valamit hátra hadtam utámban, ha azon az hegyen által megyek mind azt helyre allatom. Szavat fogaduan nagy hamár el juték Scharli nevö varosba, deakul hiak Capliacumnak, mely varos az egész Francianak kellö közepette vagyon epitetve^*, jambor Istenfelö és emberséges népe, minden haza és keritése merö faragot kövekböl czinálva. It egy Canonic paptul az utat midön kérdezném, foga kezemet be vin hazába[n], étellel itallal jol tarta: Neve:. Magister Isaacus Canonicus Vinealis^*. Szép szölö hegyek vettek az eghész varost környül, ninczen borbol, buzábol, (291) halbol semmi fogyatkozasa. Innen el valvan jöttem Romany, Sesi és egyéb effele falukban, az hol czudalkoztam az szölo hegyeknek nagy és szép voltokon, négy egész mélyföldet ember el mehet mind azon szölök közöt nagy gyönyörüségesen. Iutottam Schattigeri nevö varosban, drága szép kö hida, szép két Clastroma, szép forrasi vadnak, hegy oldalban vagyon epitetue az város. Lattam it két szeker fa sarut hogy arultak. Az mezöben egy papot találtam vala, ki mas faluba megyen vala temetésre, egy innas egy nagy keresztet viszen vala elötte, kitöl midön hol mi dolghokrol akarnek értekezni, mint az Czigany gyermek az ki czak egy Itával⁺ felel vala az deakul hozza szolloknak, ugy ez czak ezt mondgya vala sic, sic⁺, és semmi kertesemre ez rut vad meg nem tuda felelni, én hiszszem hogy czak Apacza nyelven^* tanult volt szollani. Ez varosban az Clastromnak templomában^* (292) illyen irast olvastam^* , melyböl, hogy meg tessek, mely nagy abususba⁺ volt az Istennek igeie az Papasagban, im ide irom: Hogy az lopot marhára rea talallyonak ezeckel az igeckel szoktak volt ördöngösködni:

Ex authoritate Dei omnipotentis Patris & Filÿ & S[piritus] S[ancti] & S[anctae] Mariae Virginis Matris Domini nostri Iesu Christi, & sanetorum Angelorum & Archangelorum, & S[ancti] Michaelis & S[ancti] Ioannis Baptistae, & ex vice Beati Petri Apostoli, & aliorum Apostolorum, & S[ancti] Stephani, & omnium Martyrum, S[ancti] Sylvestri & S[ancti] Adalberti & omnium Confessoru[m] & sanctae Adelgundis & sanctar[um] Virginum, & omnium sanctorum qui sunt in caelo & in terra, quibus data est potestas ligandi & solvendi, excommunicamus, damnamus, maledicimus vinculo Anathematis, & a liminibus S[anctae] Matris Ecclesiae segregamus illos fures, sacrilegos, raptores, consiliarios, adiutores, adjutrices, qui hoc furtum sive hoc malum perpetrarunt, siue sibi inde aliquid vsurpaverunt sit pars eorum cu[m] Chore, Datha[n] & Abiron quos terra propter eorum peccata deglutivit, sit etiam pars illorum cum Iuda traditore qui Dominum pretio vendidit. Amen, & cum Pon(293)tio Pilato, & cum ÿs qui Domino dixerunt: Recede a nobis scientiam nolumus tuam, fiant filÿ eorum orphani, sint maledicti in civitate, maledicti in agro, in campo, maledicti in silva; in domibus, maledicti in horreis in lectulis; in cubiculis, maledicti in curia, in via, in villa, maledicti in castro, maledicti in flumine, maledicti in Ecclesia, in Coemiterio, in tribunalibus judicÿ[s], maledictus in foro, in bello, maledictus morando, loquendo, tacendo, manducando, vigilando, dormiendo, bibendo, palpando, sedendo, iacendo, stando, maledictus in otio. maledictus omni tempore, maledictus in toto corpore, in tota anima, & in quinq[ue] sensibus corporis, maledictus fructus ventris eorum, maledictus frunct[us] terrae eorum maledicta sint omnia eorum. Maledictum caput^* eroum, ora nares, nasus, labia, fauces, dentes, oculi, pupillae, cerebrum, palatum, linguae, guttura, pectora, corda, venter, iecur: viscera omnia maledictus stomachus, splen, vmbilicus, vesica, maledicta sint crura, tibia, pedes & pedicae eorum, maledicta colla, scapulae, dorsa brachia cubitus, maledicta manus &c. digit[us], maledicti vngues in manibus & in pedibus, maledicta costa genitura, genua, caro, ossa, maledictus sanguis eorum, maledictae pelles, (294) maledicta sit medulla in ossibus eorum, quicquid interest eorum maledicantur. Et maledicantur in sancta cruce & in Christi passione & cum quinq[ue] vulneribus Christi, & cum effusione sanguinis Christi, & cum lacte virginis Mariae. Adiuro te Lucifer cum omnib[us] satellitibus tuis, item cum Patre & cum Filio & cum S[piritu] S[ancto] & cum humanitate & nativitate Christi, & cum virtute omnium sanctorum ut nullam habeas quietem diebus ac noctib[us] donec perduxeris eos ad interitum. sive in fluminibus mergantur sive suspendantur vel devorentur a bestÿs, siue comburantur siue interficiantur ab inimicis, odio habeantur ab omnibus viventib[us] vel solum manes eorum. Et sicut Dominus Beato Petro & eius successoribus, quorum vices tenem[us], & nobis qua[m]vis indignis potestatem contulit ut quodcunque ligaverimus in terris ligaretur & in coelis & quodcunq[ue] solverimus in terris solveretur & in coelo; sic illis coelum claudimus. & terram ad sepeliendum negamus sed sepeliantur in pascuis asinorum. Insuper sit terra maledicta in qua sit sepultura eorum, pereant in futuro iudicio conversationem cum Christianis non habeant. neq[ue] corpus Domini cum in mortis articulo sint, suscipiant, fiant tanquam puluis ante faciem venti, & sicut Lucifer (295) deiectus est de coelo, & sicut Adam & Eva de Paradiso ejecti sunt, sic expellantur de quotidiana luce, item consociati sint cum illir quibus Dominus dicet in die Iudicÿ: Ite maledicti in ignem aeternum qui paratus est Diabolo & Angelis eius, vbi vermis non morietur nec ignis extinguetur. Et sicut candela haec de manibus meis eiecta extinguitur: sic opera eorum & animae eorum in faetore barathi extinguantur nisi reddant quod furati sunt intra certum terminum. Dicant omnes Amen. Postea cantabitur. Media vita in morte. &c.⁺

Ecképpen vala az iras. Mellyel nem czak az el lopot marhának meg adasára: hanem minden féle dolgoknak meg teritesére Istentelenül éltek és élnek. Föképpen penigh bennünket /kiket eretnekeknek tartnak/ ez atokkal gyakorta atkoznak, gyakorta reank gyertyakat otnak. De az mint az masodik Psalmusban^* mondgya az sz[ent] David: Az Vr Isten czak neveti dolgokat ezeknek, és szent szekiben ülvén czufollya őket: Mi nem ezt parancsolta vala az Idvözitö^* az ö Tanitvanÿ(296)nak és minekünkis mindnyáian: hanem azt mondotta: Benedicite omnibus^* inimicis vestris, benefacite ÿs, qui vos persequuntur &c.^{* +} El hagyvan az várost Dormany fele jöttem, az mely vtamban igen meleg idö lévén felette igen szomiuhoztam, kelletet fel mennem nagy hegyre mely annal inkab öregbitette kinomat, de Isten ugy ada ahol tellyeségesen hihetetlen dolognak itéltem volna az vizet lenni, az nagy szaraz és kopasz hegynek teteién szép forrásra talalék, és utamra, szomiuságomat meg oltuan, batorságosban indulék. Le jöttem ez hegyröl bé mentem Dorman nevö varosban, az hol leg elöször két kodulo baratra találtam, kiket midön kérdeznek cuius nationis essent⁺, felelenek, sumus Galli.⁺ En mondék rea, benest. Galli, fortassis gallinas quaeritis⁺, ök sokat nevetuén rayta és más dologra magyarázvan emberségel valanak el tölem instructiot⁺ aduan jövendö v(297)tamra. Ertem azért estvere égy en nálam nevetlen faluban, az szent Marton képébe szallottam, az hol az ghazda nagy vén ember az felesęge iffiu Aszszony minden emberségel voltak hozzam, ugy hogy az eghész vaczoráért többet el nem vettek öt garasnal. Etzaka szertelen nagy essö volt, kin ighen bankottam, mert az Czizmámnak az sarka mind el szakadot vala.. Mindazonáltal hol eggyel hol mással biztatvan magamot reggel mint egy nyoltz ora tayban nagy resten fél verém magamot az agybol és az tündöklö Remus varosa fele indulék. Ez vendég fogadotul harom mélyföldön utamban találtam Eperne nevö várost, kiben mikor volnek igy ohaytottam, mondvan: Ah Vr Isten bar volnek nem Eperneben hanem Epperiesben, igen olczo hely, szép kö keritéseis vagyon, az Matrona folyo vizen jo kö hida, mely városbol mikor ki jönek egy házbol kezde utánnam kialtani (298) egy Bolonia^*: a quo Senior a quo?⁺ mely beszedére oda tervén, honnan valo volnek kérdeze, mondek, Magyar Orszagbol, kérde hat miképpen öltöztél oly Bolon[n]iara formára, bizony az eghész Galliaban minden Bolonianak^* itélne lenni, én felelek rea: igy tetzet ennekem. Egy ital bort tiztelöt aduan, utamra instructiot ira és tiztességesen el boczata. Nagy tavolyrol innen megh tetzik az Remus varosa^* kirül czak ezt hallyad: Ez varosban tartyak az egéz Galliá Országnak Coronaiat, az ö Czimereckel egyetemben, mely az harom liliom, az mint ök beszélnek felöle, nekik az eghböl adatátot és nyerseséghet mindenkor meg tartya. Itt vagyon az kenöis az mellyel az Galliai Királyok fel szoktak kenétetni, eztis minden hozza tételnelkül él fogyhatatlannak mondgyak lenni: Az egész varos keritése amaz ighazan valo feÿr Cretaból epitetet, czuda mely ékes midön (299) ember meszsze földröl lattya. Altal mentem Beaumont és Crumelay nevö helyeken; és jutottam az hires neves és Magyar véronto Cataloniaba.

CATALONIA az ö nyelveken Schallon szép varos minden kö keritése amaz szegeletes köuekböl rakatot, vagyon nagy arokia; az also kapunak szinten alatta foly el az nagy Matrona folyo viz. Vagyon tizen egy szép temploma, kik közzül ekességével tündöklöb az Parochiale^*, mellyen sok Czaszárok és Kiralyok képe részböl ki öntettetuén fel czináltattak az heazattyanak oldalan. Sok iarasomnak miatta az labambeli ackori sarga czisma felette ige[n] megszakadozot volt, mentem azért egy vargahoz ki nagy lelke idvösségeért mint effele budoso legénnek harmintz öt stiveren, garason, egy közönséges két talpu czipelöst ada, /itis meg ért volna 25 pénzt ot midön mulatnék egy nevezetes fö ember ot valo Pharmacopaeus⁺ Nico(300)laus Talaeus^* jöve hozam és nagy ismeretséghet vete velem, emlekezetire Albumomba szép versekétis ira. Szörnyü mezöségen vagyon ez varosnak situsa, mellyen réghen az Atyllával eggyüt az Scithiabol ki jöt Magyarságnak szine el veszet volt^*, mutattyak mostis az halmoknak helyet az hova az testeket hordottak volt, de mint hogy nem uytottak, tavulrul meg nem ismertetik. Czak közel az varoson kivül vagyon egy Vad olay fas és nyar fas setálo hely, hol faratsághom utan mint egy mas fel oraigh czendesen aluttam. Alig hiszem hogy valaha arrul az földröl Atylla haza sietet volna ha magaeva tehette volna, mely kedves és gyönyörüséges föld az Francia és Picardia felé. Itzeiek czak kiczin mint nalunk az Cassai meszszel, de az bor nem draga. Haltam Argentina felöl válo külsö varosban az szel malom nevü vendég fogadoban, ahol igen kedues és czendes szallásom volt (301) czak szinten az gazda Aszszony hon léuén. Midön penig az vaczorához ültem volna ^* , igen keserves kobzolast hallék, mely enghem nem tudom ha meg vigaztala vagy inkab meg keserite. Nem hallottam volt Dantzkatul foguan minden utaimban kobzot ez hely kivül; kérdém azért az gazda Aszszont ha fizetésünkre ez kobzos el jöneé szallasunkra? Az Aszszony szolghaiat boczátuan az hegedüsöckel egyetemben az kobzost el hivata, én midön ez szokatlan Musican czudalkoznam, az kobzos kérde ha láttam volnae valaha oly vighaztalo szerszamot, kinek én felelvén mondék: Nem az koboznak czudalom formaiat és hanghiat hanem azon czudalkozom hogy noha immár sok Országokon és tartomanyokon által jöttem, mindazonáltal sohul ez varoson kivül ily Musicat nem lathattam, hazamban penig még czak az gyermekekis azt pengetik. Eö erröl discurralvan miért (302) hogy Gallianakis czak szinten ez egy varosában vagyon ususa? Illyen okat adta, hogy midön amáz fene ellenség az Atylla kiröl az Historicusok irnak, éz varosnak mezeién /kinek mostis vitezinek testéböl rakot halominak helyet mutogattyak/ megh veretetet volna, sok szamtala[n] kobzosokat /mert taborában böségesen voltak/ öszue allatot és nagy keseruessen siratatta meg az meg holtaknak keserues allapattyokat. Nagy vighan mulattam Cataloniaba mindenképen, czak hog az agy nem tetzet mert én nem tudom miczoda . füuekkel, mellyek ö nálok keduesek, raktak volt megh elegyesen az parnakat. Ki jöuén az varosbol egy jo reggel elöször ily szerenczetlenségh eset raytam hogy egy hetuen ött pénzes keztyümet el vesztettem. Masodszor, minden instructionelkül egyedül gyalog indultam az szeles Cataloniai mezöséghre, melynek mi voltat nem tuduan, azt itéltem hogy falukat (303) találok mint egyebüt, de hat eghész mélyföldön sohul falu nem volt, nem volt sohul vendég fogado, sohul nem volt viz, egy mák szemny ételem italom magammal sem volt. En Istenem ki ackor velem jelen voltal te tudod mit szenvettem! Vasarnap nap volt igen szörnyü höségben, eheztem szörnyen de szomiuhoztam bizony tizszerte inkab. Menten mentem, gyakorta erötlen léuén viszont le dültem, sok menésem utan mint egy tiz ora taiban egy szamar nyomban talaltam egy keues vizet, de az bizony száraz torkomban ingyen sem^* kordulais, fellyeb igen bus szivel menuén egy szeker vagásban czak az tegnapi essöböl löt vizet annÿt találek hogy masnakis adhattam volna, én bizony annÿt ivam benne hogy miatta fel fualkoduan sok ideig sohua nem mehettem, hanem czak ot hevertem hasamnak erezuén nagy faydalmat. Talaltam az utan egy vastagh buczu jaro embert, ki az (304) Hispaniaban léuö Compostellai sz[ent] Iakabtul jö vala, be tekerte eghészlen az derekat az sok Pater noster avagy olvasoual, volt barat szinü szürke ruhában, az oldalan egy palatzk teli jo Campaniai borral, kit midön kérnek mégis hogy az mezöben mutatna valahol valami folyo auagy kut vizet, foga az palatzkot, és kezemben ada, itata erössen belöle, én nem mondam de gondolam, vagy hasznalt vagy nem az buczu jarásod Compostellaba, ezt bizonnyal tudom hogy ez velem valo jo czelekedetednek Istentöl jutálmat veszed. Ezen felet biztatast tön hogy ket ora mulua az mezöségen talalsz, ugy mond, egy Rumayson⁺ neuö vendég fogadot^* és ha nem mulatz talalsz benne két Argentinabol jöuö Németeket, kik minden utaidra Instructiot adhatnak. El értem Rumaysonba mely czak szinten egy vendég fogado haz, ninczen sóhul körülötte semmi falu semmi varos, de (305) mégis az io gazdalkodásért az gazdának és gazda aszszonnak emberséges voltokért igen hires sok Országokban. Az Argentinai Németeket az mint megh mondotta vala az buczu jaro ot találam, kik mikor igen sietnének Paris fele, én penig az ö hazáiok felé, minek elötte el indulnának az gazda Aszszonnyal az én ebedem felöl meg alkuanak, az hol hat garasra tiztességes böséges ételem és italom lön hideghen bé sozot husbol, és borbol. Mentemben notaltam⁺ Campaniat /de ne ércz az Olasz Orszagi Campaniat/ de bezzeg nem ér Franciával mert ighen száraz és héaban valo sik mezei vadnak, szölö hegyeÿs⁺ czak szintem Francia felöl valo hatariban talaltatnak, innen ninczen sohul, buzáia jo vagyon, vize keves. Altal jöttem ez falukon. Vadivere, Nathancker. Nathankerbe láttam az falubeli iffiaknak és leanyoknak csudálatos tántzat az leanyok nagy sokan kerek formára (306) egy mas kezet foguan, négy iffiat középre rekeztenek, az leanyok nagy fennyen énekelnek, kiket bizonyos szora avagy rythmusra az legenyek rendel czokolnak: ez tantzot egy keves ideig nézuen szinte elöttök megh nyugottam. Innen fel keluén czak két mélyföldnire léuö Lymo neuö varoskában, az szent Claudius^* képében tiztes vendég fogadoban nagy batorságal haltam. Io reggel paripat bérelvén ada egy ember maghat hozzam uti tarsul, ki egy kiczint Németül-is tudot, kedves volt nalam tarsaságha, de az essö miat mely ackor nap estigh mint eset, Barleducban marada.

BARLEDUC Lotharingianak Campania felöl elsö szép varosa, fele egy magas hegyen epitetet, fele penig az hegy alat, de mind kettöt kö kerites foglállya bé: söt még az hustatoknakis oly kö keritése vagyon hogy tiztességes varosis⁺ meg érné véle. It kezdet megh oczodni az kenyer mind egész (307) Pragaigh, mert az minemü kenyeret Franciaban négy garason vöt ember^*, itt négy pénzen meg vehette, olczob volt viszontagh Német Országhban, annalis olczob Cheh Országban &c. Borais olczo Barle ducnak, mert pinti czak tizenket pénzen, vagyon penig egy pint nalunk valo harom itzenÿ, folyo viz nagy és sebes^* szinten az oldalat mossa, Ighen szép szölö hegye, de buza termö mezeie az hegyek miat nem nagy. Az utan jutottam ezekre az helyekre: Longe ville, Le piti Nansoe, Gran Nansoe, ebbe az masik varosbol masfel mélyföldön egy igen nagy leany volt uti társom, mely noha én semmit nem értettem benne, oly nagy beszéddel tartot mint ha egy nehányon mentünk volna, én czak hogy inkab meg ne szakadna beszéde czak ezt mondottam, Vuy⁺, mely annÿt teszen Németöl mint Ia⁺, magyarol mint az Vgy.

SZENTOBE. Egy kis szaraz va(308)rosoczka kinek mezeién midön igen szomiuhoznam, vizet nem találtam.

MENILAHORN Kö keritésű város, mely felöl nagy dolgot mondhatok. Gyermek koromban az raboktul kik az Török fogságábol ki szabaduluan^* gyakorta sokakat szoktak hazudni, hallottam hogy az reghi Ierusalem helyén mostan mas Ierusalem vagyon, és az hazak igen alaczonak egybe raghaztattanak, ugy hogy ha ideghen ember bé jü az kapun, az eb fel ughrik az elsö haznak heara és az egész utzanak heazattyan mind á mas kapuig ugatua követi az embert, ezt hallottam tülök, de nem tudom ha ighazé auagy nem Ierusalem felöl, ez Menilahorn varos felöl bizony igen igaz, mert oly formara epitetet hogy az egész két utzanak /töb utzai sinczenek/ heazattya czak kettö, azis penig szinten olyan lapos mint az padlas szokot lenni, de igen erös teglabol epitetet, igy az eghész varos mint ha czak⁺ (309) ket haz volna czak az aytok distingvallyak⁺ az szomszedságot. Bé mentem az borra eggyüt^* , hol az gazda aszszontul midön ennem kérnék, hallal sült bélest hoza elömben oly forma[n] mint nalunk szölóuel mákkal auagy turoual szokot lenni, jol láktam harom garas aráual, de im most poenitentiat⁺ tartok felöle, Isten boczássa vétkemet, az aszszony öregh ember léuén mivel hogy latnam hogy az pénzt mind mastul kérdezne ha joe, én midön senki mellette nem volna, mind az halas bélesért mind penig az borért egy cseppig rosz garasockal fizettem megh.

VOE nagy varos melybe bé menuén az szertelen nagy kialtáson el czudálkoztam, nem tuttam mi dolog tehat az egész varos népe feléségestül, gyermekestöl nagy vendégeskedésben vagyon, e1 annÿra hogy az helynek öröcke valo dicsiretire azt mondhatom felöle, hogy rayta által mentemben én bizony sohul egy ioszan (310) embert sem láttam, az mely noha akartam, oka volt, hogy ot nem haltam, hanem egy Fu neuü faluban, ugy tetzik az sz[ent] Miklosban szinte az kapunal felette emberséges ghazda aszszonnal haltam. Lotharingia felöl eztis ércz meg olvaso: En mas Országokban amaz retze kötést^* és feÿr varrast hazamon kivül söt megh az selyem varrastis^* nem igen láttam, de bezzeg ebbe az tartomanyba oly böséghes mind kettönek ususa, hogy akar mi szegény vendég fogadoban be mennÿs szép varrot retzes és selymes parnakbol ekesitétet agyakat latz. Masodszor. Felétte szép kies, erdös hegyes forrasos földe vagyon, borral és buzával böues. Io vizei szép és sok kaszalo retei, egy szoual minden jonak Camoraia.

TVLLIVM^* Az Historicusoknak sok rayta történt és viselt dolgaért hires neves hely, kiés völgyben vagyon situsa, egy felöl szép szölö he(311)gyei, mas felöl szép rétei és buza termö földe. Magas kö keritése, olvasta[m] nyoltz ki tetzö templomat^* , vadnak szép Clastromi, bö utzai, gyönyörü hazai, kutai. Az varoson kivöl az felsö kapunal á temetö kertbe vagyon szép statuaia az Christus feszületinek és két tolvaynak, elöttök harom Mariaknak^*, utánnok penigh Iosephnek Ianosnak és Nicodemusnak. Ighen szép dolog volt latni.

CONTRA VILLE Egy szörnyü var, az hol embernek nagy sokat kel varakozni tarsasághért, mivel hogy onnan mingyart egy nagy erdöben, mely három mély földet tart, lepik be az ember, kiben sok tolvajok allyak mindenha az utakat. En ebben semmit nem tuttam hanem nagy esztelenül mind menten mentem, de Isten ugy ada, az erdö szélin talalek egy Németet az ki utamöt emberségesen megh igazita, assecuralvan⁺ hogy ezentül embereket találok, kik uti társokat var(312)nak, szinten ugy lön, mert nagy hamar kettöre, az vtan töbre találék kikkel batorságosan az nagy erdön által mének, és az hires neves Nancy városban jutek.

NANCY^*. Mayd az eghész Lotharingiaban leg föb és gyönyörüségesb hely, kiért az Lotharingus Hertzegis^* /bar ugyan hogy Lator ingös^* mert felette igen dühösködik az Isten népére, leg kivalyképpen valo lakohelyének valaztotta, erös széles és temerdek bastyai, szertelen nagy töltése, az én itéletem szerént erövel megh vehetetlen, ighen nagy örizet alat vagyon, és soha idéghen ember kérdésnelkül be nem mehet, mi vallasunkra valokat esztendönként nagy sokakat sikkaztnak el benne, enghemis az tul valo varosokban sokan kértenek hog bele ne mennyek ha magamot közöttök el nem akarom veszteni, kiknek én czak az Silius Poetanak imez versével, lib[er] 4. feleltem:

 

(313)

Iuvat ire periclis

Ad decus, atq[ue]via memora[n]du[m] condere nome[n]⁺

 

Nagy szerenczére vetuén azért feiemet bé mentem, alkolmatossághit megh szemleltem. Az kapu felet arannyal ez irva: Vrbes munit aequitas⁺. Vadnak szép templomi, mesterségesen formalt utzai; bö bora; bö kenyere, szép termetü népe, immar it sokan tudnak Németülis. Az felsö kapunal epittették mostan egy ighen nagy templomot^*, mellyen az szüz Maria statuaia czudalatos szépen ki faragua, allatta illyen iras arannyal: De grace nostre Dame, az az, az mi Aszszonnyunknak kegyelméböl. Ez varosban egy keueset nyugoduan, éuén, és iuan utámnak érettem, mely utámban kodusoknak nagy sokasághat láttam, kik az ut felen az szörnyü höséghben nem külömben mint az sok juhok hevertenek, kik az idegen embert czak nem vonszak le az elemosináért; eleiben futnak az kodus gyermekek ru(314) haiára kapnak, labok eleiben esnek, kin én felette igen czudalkoztam. Erkeztem innen szent Miklos Portuma nevö varosra, mely öis szép v aros, és minden vendégh fogadoban az gazdak Németül jol tudnak, mely ennekem nagy örömemre volt, rosz keritése vagyon^*, mondgyak hogy hires sokadolmok esnek benne. Midön által mennek egy szegény fogoly Német iffiu kezde utannam kialtani^* , hozza menék az tömlötzhöz, és midön ki vette volna belölem hogy Heydelbergara mennek ala, kénszeritet minden Istenekre hogy Spiraba az Attyanak jelenteném meg hagy ot fogsághban eset volna, hanem sietne fel ki szabaditasára, én fel vallaltam és midön Spirában bé mentem mindem dolgaim elötis azt végheztem el; ment volté az utan el vagy nem, én nem tudom. Midön Nicolai portu fellyeb fellyeb jönek Német orszag fele, utol erre egy fö ember egy paripan, ki nemzetsége(315)met kérduén, mondák hogy Magyar vagyok, ighen örült rayta, kezdé tülem ez Orszagh allapattyat sokat kérdezni, miczodas erös varosi, varai, népének böséghe mennÿ, kinek, midön hasonlituan az ö Országhoknak varosihoz ez mi varosinkat, népének böséghéhez az mi népünket, midön mindent ighazan megh mondottam volna neki, el csudalkozot rayta hogy hogy alhat ily heves nép á pogányok ellen ily sok ideigh, holot az Papanak nagy ereie az Hispaniai Királynak nagy sok Orszaga féli és rettegi az törököket, és nekik semmit nem tehet. Diczirte felette igen az Tokay bort és az ö értelme szerint oly itéletet töt felöle hogy egh alat soha iob bor nem terem annal, magha ö soha egyszernel töbször életében sem iut volt Tokay bort, aztis az Lotharingiai Hertzegnek asztalanal, hogy tülem elvalék kért felette igen hogy az elöttünk valo varosban meg keresném, de mint hogy (316) késö estuere lön bé menetelem én többször nem lattam, haltam az Saskeselyöbe egy igen embertelen gazdanal^* , ki, midön asztalahoz bizonyos nyavalyam miat nem mehetnek, felette igen haragut ream, és szinte ugy meg véue az tizen öt garast raytam mint ha ott öttem ittam volna velek: Az varos szép tiztes hely, szép kö keritése, szép feÿr hazai. Czimerek harom fél hold, az honnan nevezetÿs jöt, mert hÿak Lune ville az az Holdvarosának. Osztan meg hallattam egy nehany falukat jöttem Blaumo nevuö varosban, Németül hÿak Blanckenburghnak, egy nagy völgyben szépen epitetet az derek varosa, minden epületi⁺ igen erös, hogy be menek é városban kezde kérdezkedni tölem egy süveghes honnan jönek: kinek felelek, Parisbol, kérde aztis houa mennék, kinek hogy batorságosan dolgomat és allapatomat meg jelentettem volna, kére hogy hazában bé mennék. mint hogy penig (317) farat ember az nyugovastul nem retteg, engedek szavanak, tehat az ö felesége Becz orszagi leany, kit öis midön meg értette volna hogy Magyar Orszagi volnek, az nyakamra czuggedet és nagy keservesen sirt örömében, monduan hogy kilentz esztendötül fogua sem hazaia sem Magyar országbeli /kit ö ugy tart mint hazáiat/ embert nem látot, engem jol tartanak szalonnas pareyual^*, enis⁺ mint hogy az bor olczö[!] volt egy pint bort hozatek melleie, és igy midön ettem, ittam volna keséruen mint kettötül de tiztességesen valtam el.

CZERBRIK. Ighen szép erös varos, kilentz vendeg fogado benne, kiknek nyoltza mind négy labu allatoknák névére vagyon, az kilentzedik az Czerfa, ebbe szallast nem adának nekünk mint hogy sokan voltak benne az vendégek, hanem mentünk az ökörbe, holot ighen emberséghes gazdank volt, borral és étellel keves (318) pénzünkre jol tartot, mert egy egy személ’töl csak nyoltz stivért s’egy pénzt adtunk az egész vaczoratul. Ezen felet kért az gazda szörnyen hogy az holnapi napon kéuetkezendö processiot⁺ megh variuk, az mely mint hogy VR napia^* volt, nagy pompaual löt megh, de mivel hogy nekünk nagyob gondunk volt hamareb utunkat végezhessük, hogy sem mint processiot jarjunk, jo regghel fel keluén, jöttünk Falczburgba, mely jo varos, de nincz semmi keritése, vagyon erös⁺ vára^*, szép tanacz haza bö kerekded piatza. Ez piatz közepén kezdet volt az varos kutat asatni, melyre sok pénzt költöt, de vizet sohul nem talalt,, mind azonáltal annÿ költséghek hogy hiaban⁺ tülök el ne veszne, kivül az varos ekességeért igen szépen meg ekesitették, vagyon vederis rayta, mely kut nagy sok szegény idegeneket még trefal, az kik nagy szomiuhozuan oda mennek és nagy lélkek szakadua az (319)⁺ szörnyü mélységü kutba az vedret bé boczátyak és viszontag szárazon vonszak ki belöle. Vr napian voltunk ben[n]e mely nap az egész varost zöld füveckel és agackal meg ekesittek volt, az gyermekek az utzakon tüzeket raktak és azokat vgrandoztak^* nem külömben mint nalunk sz[ent] Ianos napian^*, némely falukban szokot lenni. Ebéllettünk^* az Rosaba. Innen azon napon egy erdöt által menuén, jutottunk egy kietlen kösziklahoz^*, kinek Alsatia felöl valo oldalabol egy kis forras jö ki. Ez kösziklarul nagy meszsze el lat ember minden felé Alsatianak, Helvetianak mezeiére, hegyeire, az Rhenus folyo viznek mellyekére &c. Az oldalaban vagyon egy kis templomoczka ki felöl azt mondgyak á közel valo varosban lakozok hogy az az templo[m] á pogany Isteneknek tiztességére Christus Vrunk születése elöt harom szaz esztendövel epitetet.