PYthagoras az ö halgatoinak avagy tánitvanÿnak, az mint Petrarcha lib[er] 3. Laertius lib[er] 8. iria, oly törvént irt vólt az többi közöt eggyet, hogy valaki ö tüle akarna tanulni tehát ött egész esztendeigh czak halhatna, közönsęges helyen se disputálna+, sem bátorsággal semmit ne beszéllene.*
Követte ezt az Socrates, ki szép törvényeket irt az halgatásról, de tellyessęggel az szóllástol nem fogta megh az embereket, hanem czak hogy minden okossággal szólhatna, felette ighen megh kévánta az okos halghatást.* Syrach. 22. Dicziretes dolognak tartotta az módgyával való nyelvnek meg tartoztatását, azért mondgya vala: Quis (10) dabit ori meo signaculum? Vallyons kiczoda ád az én száiamra rekeszszet?+ Salomon Proverb. 21. Qui custodit os suum, custodit animam suam, qui autem iconsideratus est ad loquendum, sentiet mala. Az ki, ugymond, megh örizi száiát, életét örizi az megh, az ki penigh magha gondolatlan szóll, nem kerüli el az veszedelmet.+ Mi ezek nem kárhoztattak á természetnek szép áiándékát az szólást, midön ily igen tiltottak az szollástól az embereket, hanem czak az szóllásnak tanusághát aiánlottak, mert az szóllás-is mestersęgh, azért tanulás által iuthatni hozzáia, tanulása penigh az halgatás. Az miképen azért az ki vitezzé akar lenni, naponként fegyverében és lova hátán gyakorollya magát, az ki tengeri habokban igyekezik öregh haiokat igazgatni elöszször, czekély vizeczkékben szoktattya az kormányhoz ke(11)zeit, az ki éneklést akar tanulni elöszször dudolva egyengeti szavát: igy szinten az ki okosan akar szollani, szüksęgh, hogy az mi az szóllásban az természete az ellen ne tusakodgyék, az mi penigh az okossághé abban gyakorollya maghát, mert minden dolog az maga gyakorlása által öreghbül: Halgatás által tanula szóllani Paulus Simplex*, ki mikoron egykor sok fö embereknek gyülekezetiben hertelensęghéböl ezt találta vólna kérdeni: Vallyons az Christus elébbié az Prophétáknál? az ielen valók ez illetlen kérdésęre ötet megh neveték, annak-utánna nyelvét ez gyalázattyáért három esztendeigh való halgatással bünteté megh*, az mint Marullus lib[er] 4: cap[ut] 6. szépen fel iegyzette. Aghato három egész esztendeigh száiában követ viselt, s-ugy szoktatta maghát az halgatáshoz, Volaterranus iria lib[er] 21. (12) Az halgatás által, midön az Istennek ighÿe hirdettetik, az Isten tiszteltetik, az halgatás által az mi gondviselöinknek, Attyainknak, Anyainknak személyek megh böczültetik, az halgatásból sok ió származik, mert az mint Simonides Catoval* eggyüt mondgyák vala: Soha az nem ártot megh, hogy halgattam, de hogy szóllottam gyakorta megh ártot. Zeno igy szóllot ez dologh felöl: Satius est labi pedibus, quam lingva. Iob ha labával, hogy sem mint nyelvével botlik megh ember.* Az pogányok közöt Angerona vólt az halgatásnak Isten Aszszonya, kit oly formaban irtanak le, hogy eggyik kezével bé lepte az száiát, mellyel ielentették, hogy ninczen szeb+ dologh az szaynak és az nyelvnek örizetinél.* Alexander ab Alexandro lib[er] 4. cap[ut] 26.
Mikor az Lacedaemonbéliek (13) vendéghsęghben mentenek*, az vendéghek közzül. az ki öreghbik vólt, ha az házban mind bé ment az vendégh, fel állot, s-az többinek az aytot mutatta, ezt mondván: Ez ayton senki az szót ki ne vigye. Hogy keveset szóllanánk, az természet-is azért adot egy száiat, hogy sokat hallanánk azért aiándékozot megh bennünket két füllel.* Ez azért fö tiszti az nagyra menendö iffiunak, hogy okos halgató légyen. De mondom okos halgató. Mert bolond halgató az, az ki minden ok-nélkül, minden helyen, mindenkor némává tészi magát, az minémü vólt amaz Theon nevü ember, az ki, az mint Marull[us] lib[er] 4. iria felöle, harmintz eghész esztendeigh halgatot vólt.* Philostratus egy Apollonius Thyaneus felöl iria, hogy ött eghész esztendeigh egy szót sem szóllot vólt.* Bolond halgatók ez mostani Char(14)tusianus barátok, kik ök-is arra az hiteckel kötelezik magokat, hogy soha életekben senkivel nem szóllanak, hanem czak levél által.
Ezek sok képpen vétkeznek: 1. Mert az szép okos állatokból oktalanokká lésznek. 2. Mert az természet mint kegyes Annyokat szömben gyalázzák, ki száiat és nyelvet adot nékiek, ök penigh czelekedeteckel azt mutattyák, hogy ö nékiek szüksęghek nem vólt réá.+ Mert felebaráttyok általok nem éppülhet. 3