MAS módgyokis vólt eleitöl fogván, azon kivül, az mellyet most az hetedik intésemben mondék, az ighaz Keresztyéneknek, az mely által ellensęgeket megh gyözték.
Az penigh nem más vólt, hanem az mellyet Christus Vrunk ö nékiek mutatá, mondván: Qui vult me sequi, tollat crucem suam.+,+ Az ö kereszte az többi közöt ez: Eö Martyromsághot szenvedet, azért mÿ ha méltokká tészen ö szent Felsęghe, hogy az ö neve, igÿe és sze(65)mélye mellet szenvedgyünk, örömest el szenvedgyük.
Megh gyözték Antiochus Királyt az Machabaeusok gyermekei+ szenvedésekkel, kiket midön az kegyetlen Királynak sereghi környül vettenek vólna, nem talalának elégh kinzó szerszámot; készek vóltak az Martyromok, késedelmesek az Hoherek. Némellÿknek midön paranczolnak, hogy nyelvét tolna ki, hogy el metzenék, azt mondá: Nagy örömest mert mi nem czak azokat halgattya megh az VR, az kiknek nyelvek vagyon, avagy az kik kiáltanak, mert az Mosest megh halgatta, midön egy szót sem szol valais.+ Az két esztendös gyermekek, kiket Christust keresvén meg öletet vala Herodes, annÿra meg gyözék ötet, hogy az fergek miatt hertelen halála szarmazek.+
(66) Az szent Agnes szüz, midön választást éngettenek vólna néki hogy avagy Szüzessęghében rontatnek megh, avagy öletetnék megh, az halált választá*, ezt mondván: Iol tésztek vélem, hogy haza boczátotok.
Szent Lörintz, midön az ö Papiát Sixtust az kegyetlenek halálra vinnék*, kezdé keservessen sirni, nem azért ugyan, hogy az ö Papiát megh ölnek, hanem hogy ö el maradna, de öis annak utánna meg fogatattaték, és az Christusnak igaz vallásáért halálra, kit réghen kévánt sententiáztaték, ki oly alhatatos lön mind háláligh, és oly könnyen szenvette az halált, hogy midön egy rostellyon sütnék, az Tyrannus Imperatornak örökké valo gyalázattyára ezt kiáltya vala: Fordicz immár, ám eggÿk felöl megh sült, messed, s egyel.
(67) Miért szamlalnam elö az sok Martyromoknak szenvedesek által való erössęgheket, holot mindeneknél nÿlván vagyon?
Erös lön Szent Esaias Propheta az fa füréz alá*, mellyel nagy kegyetlenül az ö Vnokaiától, ugy mint, léánya gyermeketöl Manasses Királytól megh öleteték.
Erös volt Amos Propheta az vas szeghek által, mellyekkel az ö maga tulaydon fia Ozias nevü az ö vak szömeit által veré*, és nagy keserü halállal hala meg.
Erös vólt Szent Ianos az forro oláÿa által melyben veteteték.* Szent András az ö viszsza szegezet Keresztfáia alatt*, hit mikoron Christus Vrunk módgyára fel akarnak vala fesziteni, azt kezdé kiáltani, hogy nem mélto ö arra hogy ugy füghiön az Keresztfán, mint az ö megh váltoia, hanem (68) maga választá maghának, hogy labaival fel, fövel penigh alá feszitetnék.
Békét hagyok az töb példáknak hanem térek intésemre, tenéked édes szép NYARI Ferentzem, édes kis Patronuskám tanáczul azt adom, hogy ighaz vallásod mellet, oly alhatatos légy, hogy ha ez háboru, ellenkezö idö, söt az idöben az VR ISTEN ha kévánnya, tökélletes vallását az te édes megh váltodnak męgh háláloddal-is megh peczételni, mindenkoron kész légy.
Mert az mint Idvözitönk mongya: Quid iuvat homini etiamsi tolum mundum lucratus fuerit, animae autem iacturam faciat. Mit használ, ugy mond, az ember véle ha mind ez eghesz világhot megh nyeri-is, ha azon-közben lélkében kárt vall.+
(69) Vgyan-is mit hasznala vélle Iudas Apostal Ischarioth, ki az ö Vrát el árulá, nagy gazdagsághnah alittya vala az harmintz ezüst pénzeket, és az nála le tött költsęgeczkét, /mert az Apostolok költsęgheczkéie nála szokot vólt lenni,/ azt az külsö nyeresęget sem emésztheté megh, az más világhiban-is penigh kárt vallá, mert kétsęgben való esęse által az ö lelke az élöknek könyvekböl ki törölteték, és része lön az el kárhoztákkal.+
Nem külömben iárá az Lázár gazdaghia, ki ö-is itt ez világhon nagy nyeresęghnek tartya vala az fris* öltözetet, frissen való lakozást, azon-közben az Isteni igasságh mellet semmit nem akar vala szenvedni.+
Chrysostomus Doctor in libro de reparatione lapsi*, Martyromsághra inti az embereket, midön (70) azt mondgya, hogy ha szüksęghes vólna avagy kévántatnék az Istennek Országáiért ö egy kiczin ideigh męgh az Gehennának tüzét-is el szenvedne.
Az Apostalok nagy nyeresęghnek tartották, hogy az Christusnak neveiért pirongatásokat, veszszözéseket és egyéb üldözéseket szenvettenek.
Olvassuk az Historicusoknál, mi-képpen egykor egy Tyrannus Feiedelem az Keresztyéneket üldözte, és mikor hadait egy városra réá boczátotta vólna, hogy valakik az Christust vallanák mindeneket az piatzokra az utzákra gyüitvén kéméletlenül meg ölnének, azonközben, hogy az vitézek az szerént nagy vér ontást czelekednének, egy Keresztyén Aszszony-állat, ki el reytezésęvel magát megh ótalmazhatta vólna, raghadá bölczöieböl (71) öliben gyermeket, fut erössen az öldöklö latrok felé, megh látta az Király, kérde hová futna: Felele az Aszszonyállat: Bizony én sem akarok él máradni azoktól az kik az Christusęrt szenvednek. Alhatatossága ez Aszszony-állatnak légyen minnyáiunknak példáia.