|
|
1 K te vagy 2 K es Szenteknek nagy 5 K Hogy menyégben fel-mehess, Isten Fiának Annya lehess, 6 K úgy 8 K ki meg-tartsa szép szüzességed; 9 K Cherubim és Seraphim felett 10 K áldott, Mert méhed meg-virágzott, 11 K büntöl Isten meg-óltalmazott, 12 K Mert szerelmes szent Fia 13 K Szüzeknek 15 K kútnak 18 K Meg-váltót csak te szülnél, Kézirata és nyomtatott kiadása: Alapszöveg: Csíkcsobotfalvi kézirat. 1675 k., 13–4. – Nótajelzés: Nota: À keresztyénsegben. Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 19. – Cím: MAS. – Nótajelzés: Nota: A' keresztyénségben, etc. – Megvan a második kiadásban is (1719, 19). XVIII. századi kéziratos másolata: Magyar Cantionale (XVIII. sz. eleje, 5), Vépi ék. (1725–68, 7). Az Üdvözlégy (Ave Maria) verses parafrázisa (vö. [AVe MARIA, bóldog Isten Annya…] c. vers jegyzete.) kiegészítve a Mária-költészet több hagyományos jelzőjével, hasonlatával és a Mária-litániák invokációival. Szerzője ismeretlen. Az éneknek egy másik változata Sötétség világa, Szent Szűz, tenger csillaga kezdettel a kassai Cantus catholiciben (1674, 16–7) az adventi énekek között található. ([Sötétség világa, Szent Szüz…] c.) A szövegegyezések alapján Kájoni két változata és a kassai változat közös kéziratos hagyományra vezethető vissza. Kájoni már a kéziratban, de a nyomtatott kiadásában a feltételezett mintáján sokat csiszolt, javított. Versforma: 13–16–14 (a–a–a); a sorok osztása 6/7–7/9–7/7, belső rímmel. Dallama: RMDT I., 2/II. sz.; vö. RMDT II., 37. sz. jz. – A dallammintára és a versformának Kájoninál való alakulására lásd [Siralmunknak oka lön mennyajunknak Eva…] c. jz. 2 Jessenek szép virága – Szűz Mária, Jessének, Dávid király atyjának családjából származott. Utalás Izaiás jövendölésére (Iz 11,1). Vö. RMKT XVII./7., 23. sz. 8. sor jz. Lásd még e kötetben: [DRága Szüz egy szép Fiat szült…] c. 19. sor, [Jesus édes, neve kedves…] I-II. c. 7. sor, [OH Egek gyönyörüsége…] c. 10. sor, [MInden bün nélkü, hozzánk jövendö…] c. 5. sor, [EÖrök Atya Isten…] c. 12. sor, Mas regi enek Kis-asszony napjára c. 5. sor. 6 Paradicsom kapuja – Szűz Mária dicsőítő jelzője, attributuma, a tiszteletére szerkesztett litániák gyakori invokációja. Jelentése kettős: 1. Szűz Mária gyermekét szűzen szülte: porta clausa numinis (Ez 11, 1 és 44, 1–2); 2. Szűz Mária a kegyelem közvetítője: ianua caeli, porta paradisi, porta caeli (1 Móz 28, 17), porta sanctorum (Iz 26, 2). Vö. LexChrIkon 2, 284–5. Kopcsányi Márton magyarázata: RMKT XVII./7., 39. sz. jz. – Lásd még e kötetben: [IDvez légy szép szüz MARIA…] c. vers jegyzete. (Cavate-litánia), [MARIA, Magyarok Királyné Asszonya…] c. 4. sor, [MEnyországnak Királynéja…] c. 4. sor, [EÖrök Atya Isten, hálát adunk néked…] c. 29. és 31. sor, [EÖrülly IESUS-nak Szent Annya…] c. 3. sor, Concerto immaculata beatae Virginis Mariae c. 17., 24., 35. és 59. sor. 15 bé pecsétlett kuttyat Davidnak – fons signatus; utalás az Énekek énekére (4, 12). A Mária-litániák gyakori invokációja, Szűz Mária attributuma a középkorban. Vö. RMKT XVII./7., 207. sz. jz. 18 Váltót – Megváltót.
|