Hogy az Christust kövessük*

Nótája, Oh szentséges kereszt-fája; Gyakorta mongyuk, örökké; Jaj én szegény gyarló féreg

AZ ki Jesus szavát hallya,
Nyomdok is kövesse;
Ki hívének mgát vallya,
Igáját el-ne vesse.
Ember szent Kereszt fájával,
Menyországba siessen;
Edgyütt az Egek Urával,
Hogy örökké élhessen.
Szent Kereszt Christus szépsége,
Es hívek dicsössége:
Noha Világ bölcsessége,
Mást mond; de lészen vége.
Ah ki nehéz ezt követni,
Embernek friss életben,
Nehezb lesz, ha kínra vetni,
Kezd Christus itíletben.
Kellett Christusnak szenvedni,
Ugy menyországba menni:
Jaj mint fogja meg-itílni,
Kik könnyen szoktak élni.
Ha nagy kínok löttek zöld fán,
Mi lészen aszszú ágon?
Ezt kínokban Christus mondván,
Utánna ne járj tágon.
Emlekezet! emlekezet!
oh bóldog emlekezet!
A'ki elménkbe adgya itt,
Christusnak szenvedésit.

Nyomtatott kiadása:

Cantus catholici. Kassa 1674, 302. – Cím: HOGY AZ CHRISTUST KÖVESSÜK. – Nótajelzés: Nótája, fol. 294. [= Oh szentséges kereszt-fája; [OH szentséges kereszt-fája…] c.] et 230. [= Gyakorta mondgyuk, örökké; Az örökké-valóságról sz.] 245 [= Jaj én szegény gyarló féreg; A' Haláltól való rettegésben… c.].

Szövege megtalálható még: Magyar Cantionale (XVIII. sz. eleje, 83).

Tanító ének a keresztről és Jézus követéséről. Forrása, szerzője ismeretlen. Vö. A' szent keresztnek fel-vetelere, és a' Christus követésére való intés c. 2. sor jz.

Versforma: 8–7–8–7 (a–b–a–b).

Dallama: RMDT II., 60. sz.; a nótajelzésben ajánlott két másik dallam: uo. 55. sz. és 62a/I. sz.




Hátra Kezdőlap Előre