[BAdgyad sérelmétöl…]*

BAdgyad sérelmétöl Mártyrok Aszszonya.
Olvad szerelmétöl Szüzek Királynéja.
Ah! jaj, s-ha látnátok Hivek, meg-szánnátok
Szüz szent Annyátok.
Szelid galamb formán zokog édes Fián.
Hogy Kereszt Oltárán láttya végsö órán.
Ah! keserves Anya, Szüzesség Leánya.
Altal verte szived, Fiad nehéz kinnya.
Sok kinban el-merült fájdalmas JESUSom.
Szólly Szüz szent Anyádhoz, s' ne hadd én Christusom.
Ah! Keresztyén lélek, Te, te váltságodért,
Anya Szent Fiával tür, s' szenved éltedért.
Hóhér-Sidóságnál keményebb szüvünek
Mondlak, hogy-ha nem sirsz fájdalmin e' Szüznek.
Sirjunk hát minnyájan, és kövessük sirván.
Ugy lészen Pátrónánk most, és hóltunk után.

Nyomtatott kiadása:

[Szőlősy Benedek:] Cantus catholici. Nagyszombat 1675, 292–3. – Cím: MAS. – Dallamát is közli. Kiad. MIR 39, 68.

Szövege megtalálható még a következő gyűjteményekben: Kájoni János: Cantionale catholicum (Csík 1719, 123), Écsi-ék. (1700–25, 204), Vépi ék. (1725–68, 118), Maracskó Anzelm-ék. (XVIII. sz. 1. fele, 111), Kovács András-ék. (1770–97, 29b), Kulcsár Pál-melodiárium (1775–85, II, 37), Zemplényi-kézirat   (1775–85, 2b), Kovács Ferenc-ék. (1777–1801, 6b), Bozóki Mihály: Katólikus kar-béli kótás énekes könyv (Vác 1797, 167), Szentmihályi Mihály: Egyházi énekes könyv (Eger 1797–8, 154), Énekeskönyv (XIX. sz. 1. fele, 25–6; MTAK, RUI 8 r. 141).

Mária-siralom, a Languescit dolore martyrum domina kezdetű latin ének fordítása. A latin eredetit a magyar fordítással egy közelebbről nem ismert, és ma nem hozzáférhető 1747-ből való kolozsvári kézirat alapján Papp Géza azonosította (RMDT II., 525–6.1.). A fordító ismeretlen. – A kántor és a nép felelgetve adta elő.

Versforma: 12–12–12–5; a harmadik sor 6/6 osztású belső rímmel; a harmadik és negyedik sor refrén.

Dallama: RMDT II., 127/I. sz.




Hátra Kezdőlap Előre