[O Szentségnek leg-föbb ága…]*

Nota: Infinitae bonitatis, etc.

O Szentségnek leg-föbb ága,
Szüzességnek szép Virága,
Ki-által jött Nap világa.
Tégedet kérünk, légy segitségünk,
Semmit ne ártson, ennyi sok harczon,
A' Pokol-béli Sátán mi-ellenünk.
O kegyelemnek bárkája,
Tisztaságnak termö-fája,
Szenteknek bé-plántálója.
A' te szolgádot, ha bátorítod,
Erted bajt víni, kész-is meg-halni,
Te Aszszonyságod örökké áldani.
O kegyelem szép hajléka,
Nyugodalom zöld árnyéka,
Szentek édes maradéka.
Kedves illatod, kivel meg-rontod,
A' kigyó mérgét, éppen seregét,
Meg-könnyebíted Evának inségét.
Dicsirtessél nagy Aszszonyság,
Utaidban nagy igasság,
Testben öltözött Angyalság;
Te-benned szeplö, nem vólt bün gyeplö,
Az-ért szolgállak, s' örökké áldlak,
Es mindenkoron Szüz Anyának hílak.

Nyomtatott kiadása:

Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 367–8. – Cím: MAS. – Nótajelzés: Nota: Infinitae bonitatis, etc. – Megvan a második kiadásban is (1719, 296).

Szövege megvan még: Vépi ék. (1725–68, 273).

Szűz Mária közbenjárását kérő ének. Forrása ismeretlen. A három első versszak O-kezdése emlékeztet a latin középkori Mária-költészetből ismert O-psalteriumokra; hasonló a Cantus catholici első kiadásában (1651, 117) az O Maria, virgo pia kezdetű cantio (vö. RMKT XVII/7, 206. sz. jz.).

Versforma: 8–8–8–10–10–11 (a–a–a–b–c–c); a tízesek 5/5 osztásúak belső rímmel.

Dallama: RMDT II., 200/I. sz.

17 A' kigyó mérgét – lásd [IDvez-légy lelkünk fejér Gyöngy-virága…] c. 16. sor jz.

18 Evának inségét – nyomorúságát.

20 Utaidban nagy igasság – mindig igaz voltál.

22 bün gyeplő – a bűn köteléke.



Hátra Kezdőlap Előre