Nyomtatott kiadásai:
Paduai Szent Antal Solosmaja. Nagyszombat
1675, 23–4.; ismétlődik a 29–30.,
34–35., és a 3–4. versszak híjján
a 44–45. lapokon. – Cím: SZENT BONAVENTURA HYMNUSA.
Padvai Szent Antal Solosmaja. Kassa
1684, 20–21.; ismétlődik a 25., 29. és
a 3–4. versszak híjján a 36. lapokon.
– Cím: Szent Bonaventura HYMNUSA.
Dicséret Páduai Szent Antalról, a XIV. századi
ferences eredetű Jesu, lux vera mentium
(Chevalier 9561, 38436) kezdetű breviariumi
laudes-himnusz fordítása. A szerzőség kérdése,
így a címben idézett Szent Bonaventuráé
is bizonytalan. (Vö: Szövérffy
II, 216, 73. jz.) A latin eredeti szövege az
Analecta Hymnica (4, 91) nyomán a következő:
De sancto Antonio.
Ad Laudes.
Signo purgat, dum jacitur |
Fragilitas nec frangitur. |
|
|
Signorum languet clericus, |
Post votum surgens gloriae |
Sancti fit testis publicus. |
|
|
Per hunc nos, pater luminum, |
Signes et, lux de lumine, |
|
|
A fordítás, amely az eredetit híven követi,
a kisofficiumban a laudes-ra („az az a dicséretre”), a
primára („azaz első orára”), tertiara („A
harmad horara”) és a nonára („a' kilenced orára”)
megismétlődik. A sextara („a' hatod orara”) nincs
külön jelölve, de ez nyilván csak tévedésből
maradhatott ki.
Versforma: 8–8–8–8 (a–a–b–b).
– Dallama ismeretlen.
12 Gyenge üveg – utalás talán
valamely csodás cselekedetére.
13 Meg-csufolá à Pap ötet –
utalás valamely kevésbé ismert életrajzi epizódra.