|
Nyomtatott kiadása: Cantus catholici. Kassa 1674, 511. – Cím: AZON SZ. JANOSRÒL. – Nótajelzés: Nótája, fol. 354. [ = Krisztus virágunk, szép termő águnk]. Szövege megvan a következő XVIII. századi kéziratban: Magyar Cantionale (XVIII. sz. eleje, 167, var.), Szoszna Demeter-ék. (1714–5, 409). Ének Keresztelő Szent Jánosról. Forrása ismeretlen. Szerzője keresztény értelmezéssel ismételten utal a „Szent Iván tüze” népszokásra (1., 6., 7–8. sor, vö. XXIV. Jvnii: Keresztelö Szent Janosról c. jz.). Versforma: 5–5–8 (a–a–a). Dallama a nótajelzés alapján: RMDT II., 36. sz.; lehetséges, hogy a dallamminta nyomán a harmadik sort kétszer énekelték. 3 Lelkünk raját – gyermekét, szülöttét (proles, soboles; NySz II, 1359); más jelentésben: emberek nagy csoportját (TESZ 3, 336). 6 Ugrot – utalás a „tűzugrás” népi szokására.
|