|
4 K és meg-halgatója. 7 P raytunk <my rayt> 12 K futhassanak. 13–16 K Hiányzik. 17 K Midön Xistus Pápa halálra vitetnék, 18 P A szomorkodék első k betűje utólag a sor fölé írva. 19 P Az esedeszék második s betűje utólag a sor fölé írva. K Mondván: Atyám, néked én-is társod lennék, 20 P A sziránkoszék szék szótagjának s betűje utólag a sor fölé írva. K Es Christus Hiti-ért örömest meg-halnék. 21–24 K Hiányzik. 25 K vigasztala, 26 K Ne keseregj fiam, nékie igy monda: 28 K Erös, és bátor légy a' Christus IESUS-ba. 29–32 K Hiányzik. 33 K az-után, 34 K ártatlan 35 P Hippolipus K Hyppolitus 36 K Szent Lörinczet: fogva más emberrel tarták. 37 K Ki sok sirás-miatt 38 K arra ínti 39 K Hinne a' Christusban, kénszeriti vala, 40 K meg-adatnék 41 K a' Christusban, 42 P Löricz 43–44 K Hyppolitus pedig hogy ezt látta vólna, A' Christus Hitire szerelme gyúlada. 49 K igen haraguvék, 52 P <Christus ellen ottan> Christusért K meg-sütteték. 55 P A dicsöségben szót későbbi kéz áthúzta, és fölé írta: boldogságban K dicsösségnek, 56 K Szép nyugodalmában: az örök-életnek. 58 K Légyen mind örökké Kézirata és nyomtatott kiadása: Alapszöveg: Pécsi-ék. 1674, 29b–31a. – Cím: DE SANCTO LAVRENTIO X AVGVSTI. – Nótajelzés: Nota in folio 63. [más egykorú kéz:] Eandem. Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 450–1. – Cím: SZENT LÖRINCZ NAPJARA. – Nótajelzés: Nota: Hálá-adásunkban, etc. Szövege megtalálható még: Dőri-ék. (1763–74, 336). Ének Szent Lőrinc vértanúról. Spanyol földön, Aragóniában született. A toledói zsinaton Hispániában járó II. Sixtus pápa szentelte diákonussá. Amikor Valerianus császár követelte tőlük az egyház vagyonát, Szent Lőrinc azt szétosztotta a szegényeknek. A pápa 258. augusztus 6-án, Lőrinc három nappal később szenvedett vértanúságot. Ünnepe: aug. 10. Lásd: LexChrIkon 7, 374; Bálint 1977, II, 168–171. Az ének 1–3. versszaka bevezető könyörgés, ahol a 12. sor idézi először Szent Lőrinc példáját. A 4–14. versszak históriás-epikus modorban a vértanúság történetét mondja el. Az utolsó versszak a szokásos doxológia. A névtelen szerző forrása az ismert legendagyűjteményeken kívül (Legenda Aurea) a hazai zsolozsma szövegének egy-egy részlete lehetett. A két szövegváltozat közül a Pécsi-ék.–é a régebbi. Mindkettő azonban egy korábbi kéziratos hagyományt tükröz. Kájoni ezt átjavította és a 4., 6. és 8. versszakot elhagyta. Versforma: 12–12–12–12 (a–a–a–a). Dallama a nótajelzések alapján: RMDT I., 190. sz. és I, 15/II. sz. – A Pécsi-ék. eredeti, lapszámot idéző dallamutalása nem azonosítható. Az egykorú utólagos beírás „eandem” jelzése a kézirat 26a lapján lévő, ugyanettől a kéztől származó dallamutalást idézi: Vel Cur mundus militat vel Ebredgyel fell világ. E nótajelzések összefüggéséről lásd a De Sancto Matthia XXIV februarij c. ének jegyzetét. Vö. De transfigvratione Domini 6 augusti c. dallamával. 5–8 Dávidnak szent fia…erösségnek tornia…irgalmasság attya…királyok királya – A strófa az invokáció-szerű sorvégződésekkel litánia-részletre emlékeztet. Vö. a Szent Bernát sermojából összeállított Az üdvösséges Jesus nevérül litánia a barokk imádságoskönyvekben. 14 Ez may – akinek ma van az ünnepe. 21 Mondván: Hová mégy – a zsolozsma 1. nocturnus 1. antiphonája: Quo progrederis sine filio pater? quo sacerdos sine ministro properas? 23 Ne hadgyad fiadat – a Legenda Aurea és a zsolozsma 1. nocturnus 2. antiphonája azonos szöveggel: Noli me derelinquere pater sancte: quia thesauros tuos iam expendi quos tradidisti mihi. 28 többet nalamnal – a zsolozsma 1. nocturnus 3. antiphonája: Non ego te desero fili neque derelinquos: sed maiora tibi debentur pro fide Christi certamina. 32 Ada szegényeknek – vö. 23. sor jegyz. 35–37 Hippolitus tömlöczibe… hitetlen emberrel… ki sírása miatt – Legenda Aurea: Valerianus autem cuidam prefecto nomine Hyppolito in custodiam tradidit: qui illum cum multis aliis in carcerem reclusit. Erat autem in custodia quidam gentilis nomine Lucillus: qui plorando lumen oculorum amiserat. 42 Kit meg keresztele – Legenda Aurea: aquam super eius caput effudit et ipsum in Christi nomine baptizavit: statimque qui caecus fuerat lumen accepit. 51 vas rostélra – a legenda elbeszélése szerint vasrostélyon megsütötték.
|