|
Nyomtatott kiadása: Cantus catholici. Kassa 1674, 522. – Cím: XXIV. AVG. Sz. BERTALANRÓL. – Nótajelzés: Nótája, fol. 10. [ = Immáron bé-tölt]. A XVIII. századi gyűjtemények közül szövege megtalálható még a következőkben: Zirci-ék. (1751–66, 32b), Vöcsey János-ék. (1752, 196). Ének Szent Bertalan apostolról. Forrása, szerzője ismeretlen. Vö. a Szent Bertalan apostolrol c. ének jegyzetével. Versforma: 5–5–6–5–6 (a–b–c–b–c); közlésünkben két sorban. Dallama a nótajelzés alapján az O gloriosa, o speciosa, stella luminosa kezdetű kanció egy változata (lásd: RMDT I., 130. sz. dallamára vonatkozó jegyzetet). 5 merön meg-nyùzák – vö. Szent Bertalan apostolrol c. 18. sor jz. 7 minkis nyúzhattyuk – utalás önként vállalt szenvedésre, önmegtagadásra.
|