Est messor*

Nota eadem

KAszás e' földön a' Halál,
ki mindenütt rendet kaszál.
Ereit mutattya, kaszáját forgattya,
Virágokat nem szán, korókkal egybe-hány.
Jaj ódd magad szép virág-szál.
Fáradhatatlan arató,
mert Sarlója mindenható.
Kinél nincs élessebb, semmi vagy sebessebb,
Mert minden ezentül, elötte földre dül.
Halál órája folyton foly,
éretlen füvel sem gondol.
Szertelenül kaszál, kikeletben sem áll,
Söt télben-is talál, a' mit vágjon halál.
Festet színek ábrázattya,
kaszáját meg-nem álhattya.
Valahová kerül, kaszája meg-merül,
Bár friss, erös légyen, mind fottig el-mégyen.
Mennyi sok szép liliomok,
vóltak; kiknek nincsen nyomok.
Többé nem fénlenek, mert oda löttenek:
Jaj tündöklö szépség, el-vész, s' hirvad zöldség.
Hol vattok füvek tüköri,
rósák, s' virágok czimeri?
Igen meg-hirvattak, már el-is szárattak,
Kik minap friss színben, tündöklöttek éppen.
Vannak rósáknak örzöi,
csipkék hegyes tövissei.
De az éles fegyver, ezeken eröt nyer,
Erös-ellen Halál, nagyobb eröt talál.
Mint járnak hát kis Violák,
s' alacson Tamariscus-fák?
Ha magos Czédrus-fák, jó-szagú Cziprus-fák,
El-vesztik helyeket, s' érzik veszélyeket.
Narcissusnál mi Nemessebb,
s' Hiacinthusnál ékessebb?
Még-is mind ezeket, illy Nemes füveket,
Mérges Halál veszti, s' méllyen el-sillyeszti.
Ti-is Csillag-virágocskák,
szép színnel festet orczácskák:
Kik most kevélykettek, s' hánnyátok színetek,
El-mentek, el-mentek, meg-nem menekedtek.
Hét-szinü szép Violácska,
te-is Pünkösdi-Rósácska:
Bársonyos szineddel, avagy friss himeddel,
Nem használsz elötte, ha nyilát rád lötte.
Tündöklö szép Bársony-virág,
ollyan lesz csak mint aszszú-ág.
Semmit szép színeddel, nem használsz ezennel,
El-esel, mert Halál, le-vág ha rád talál.
Friss állapatú Amaranth,
kit hirvadás nem könnyen bánt:
De ah mérges szája, Halálnak kaszája,
Meg-emészt mihelt ér, véletlen földre vér.
Majoránnának illattya,
keveset ér friss harmattya.
Halálnak szaglása, mert nincs hogy meg-lássa,
Kinek mint van szaga, de szagos ö-maga.
Szekfü mely szépnek láttatik,
de árra nem találtatik:
Még Rosmarinok-is rettegnek; s' félnek-is,
Mert álnok, s' véletlen, Halál, s' kegyelmetlen.
Hideg-lelést el-oszlattya,
Centuriának illattya.
De még-is hidegét, Halálnak idegét,
Viszsza nem vetheti, s' el-nem kerülheti.
A' Semirámis kertéig,
kaszája ér mind végéig.
Hogy felhökböl csüggö, csak-nem Egböl függö,
Füvek meg-posdúlnak, s' onnan le-húllanak.
Ha egy Virág nyilt valahol,
nem marad éppen-meg sohol.
Jaj jó illatozó, Virág el-változó,
Mert Halál szertelen hirvasztya hirtelen.
El-esél hát szép Virág-szál,
Halál kaszája reád szál:
De te Napra-nézö, jövendöt intézö,
Virág, vég-órádra; vigyázz jól magadra.
Ne-fély immár ô szép Virág,
mérges foga mert meg-nem rág:
s' Többé reád nem hág, mert kedves útad tág,
Ugy jobban zöldült ág, nem bánt háboruság,
Környüled a' szép bóldogság.
A' Mennyei Virágos-kert,
jó füveknek szép helyet vert.
Ott meg-virágoztok, kik itt jól vigyáztok,
Kaszástól nem féltek, mert örökké éltek.
Szép Virágok örüllyetek.

1 CCK itt Földön 2 CCK Ki mindenek rendin 3 CCK erejét mutattya, füveket szaggattya, 5 CCK Rajtad Halál; Jaj virág szál. 7 CCK Halál, sarlója hatható, 13 CCK de télben-is talál vágni, a' mi fen áll. 16 CCK valahova fordúl éles kasza s' lódúl, 19 CCK nincs már 21 CCK igy tündöklö 24–25 CCK kik többinél szebben fénlettetek szinben, már meg-hervadtatok, el-is száradtatok. 26–28 CCK Noha rósának örzöi vadnak, hegyes tövissei: de még-is ezentül, kasza miatt le-dül: 32 CCK Cedrusok, [… ] Cyprusok, 34 CCK nincs nemesseb, 35 CCK nincs Hiáczintnál 39 CCK szép termetü tündér orczák 40 CCK hányván fris szemetek, 42–43 CCK Pünkösdi rósás szépecske, Százszor szép, czifra füvecske, 45 CCK semmit Halál elöt nem használsz, ha rád lött. 47 CCK leszesz mint 48 CCK te sem használsz hiddel; 49 CCK el száradsz ezennel, mihelt Halál jö-el. 50 CCK Fris illatú vagy 52 CCK de a' 65 CCK viheti 66–67 CCK Semiramis magas kertig, Halál emészt mindent fottig; 68 CCK félhöben 69 CCK posdúllyanak, [… ] le-húllyanak. 71 CCK Haláltúl nem marad sohol; 72 CCK minden illatozó virág 78–82 CCK Hiányzik. 87 CCK Eörömre vál igy virág szál.

Nyomtatott kiadásai:

Főszöveg: Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 720–2. – Cím és nótajelzés: Est messor. Nota eadem. – Előtte a latin eredeti (18 versszak). Megvan a második kiadásban is (1719, 612).

Cantus catholici. Kassa 1674, 225–7. – Cím: MAS. – Nótajelzés: Melynek Nótája, fol. 35. [ = Szép reggeli dicsérettel] Közönsèges mindennek a' Halál. – A latin eredeti a magyar után a 227. lapon (24 versszak). – A Farsangos napokra valo enekek csoportjában; lásd De redamando Deo c. jz.

Szövege megvan még a következő gyűjteményekben: Illyés István: Halottas énekek (Nagyszombat 1693, 134), Ács Mihály: Zengedező mennyei kar (Lőcse 1696, 222–5), Tsorik András-ék. (1750–1, 238–9). – Ma élő népzenei változatát Lajtha László közölte (1956, 169–71, 585).

Allegorikus haláltánc ének, az Est messor cognomento mors kezdetű cantio fordítása. Kiad. Dankó, Vetus hymnarium 415–9; RMKT XVII./7, 187. sz. jz. A himnológiai irodalom Dankó József közlése nyomán tartja számon (Chevalier 26194). Bäumker (IV, 694); e szerint a latin szöveg  szabad fordítása az Es ist ein Schnitter haiszt der Todt kezdetű német éneknek.

Korábbi fordítása a Czerey János-énekeskönyvben (1634–51, 121b–124a) található. Ennek számos sora egyezik a Kájoni-féle fordítás szövegével, ami korábbi kéziratos hagyományra mutat. Vö. RMKT XVII./7, 187. sz.

Versforma: 8–8–12–8 (a–a–b–c–d); a tizenkettesek 6/6 osztásúak belső rímmel; az 5. sor refrén.

Dallama: RMDT II., 164. sz. – Az ének dallamát vizsgálva Rajeczky Benjámin megállapította, hogy „…a német és a magyar változat egyaránt olasz forrásra mutat, melyet bizonyára mindkét országban a franciskánusok használtak fel hazai repertoárjuk javára” (Néprajzi Közlemények III. 1958. 1–2. sz. 26; Rajeczky Benjámin írásai. Bp. 1976, 228–31). – Bukovinából származó népi változatát közölte: Domokos 1979, 1181 és 1271.

9 vö. Czerey János-ék.: Mert minden ezentöl, elötte földre dül.

13 Czerey: De telbennis talal, Mit le vág halál.

16 Czerey: Valahova kerül, Valahova mehett.

17 Czerey: Szep, fris, ereos legien Mind fottigh el megyen.

21 Czerey: Igy tündöklö szepseg, Igy hirvat szép zöldség.

34 Czerey: Mi nemesb narciusnál.

35 Czerey: Mi szeb az hyacintusnál?

36 Czerey: Megis mind ezeket.

38 Czerey: Teis, czillag virágoczka. Vö. RMKT XVII./7, 187. sz. 71. sor jz.

50 Amaranth – lásd RMKT XVII./7, 187. sz. 86. sor jz.

58 Czerey: Szekfü mely szepnek láttatik.

59 Czerey: De arra nem találtatik.

60 Czerey: Meg romarinokis S felnek, rettegnek ökis.

61 Mert álnok veletlen S halál kegyelmetlen.

63 Centuriának illattya – helyesen: centauria; vö. RMKT XVII./7, 187. sz. 106. sor jz.

66 A' Semirámis kertéig – Semiramis (Szammu-rammat) fényűző palotájáról, függőkertjeiről híres asszír királynő, aki fia kiskorúsága idején (Kr. e. 809–806) régens volt.

70–71 Czerey: Hol mi virágzot valahol, Haláltól nem maradt sohul.


Hátra Kezdőlap Előre