Joannes Kemény Dei gratia princeps Transilvaniae, Partium regni Hungariae dominus et Siculorum comes.
Fidelibus nostris universis et singulis, generosis, egregiis et nobilibus, prudentibus item ac circumspectis statibus et ordinibus trium nationum regni Transilvaniae praesentes nostras visuris, salutem et gratiam nostram.1
Bizonyoson adaték értésünkre, hogy Kegyelmetek az jelen való hónap második napjára2 rendelte volna Kisselyken való gyülekezetit, hogy ott az hazának megmaradásáról tanácskoznék és végezne. Mely szándék csak lenne rendesen és annak módja és szokása szerint, magában nem volna kárhoztatandó, de ha az szép szóknak és jó végnek színe alatt más fekszik, és vagy azelőtti megegyezett akaratból való végezéseket egynéhányan és az első rendeknek jelenlétek és tetszéseken kívül akarja változtatni, vagy magunkat, mellettünk lévőket és azokat, kik hűségünk és magok kötelességek mellett erősségekben és egyéb helyekben kényszeríttettek magokat az ellenség előtt elvonni, személyinkben vagy egyébaránt való állapatinkban megháborgatni, és bosszúval illetni tötte fel, jól meglássa, mit cselekszik. Mi, az mint hogy ha veszik, az szegény hazának megmaradásában kötelességünk szerint, mind szabad tetszés és az országnak törvénye szerint választatott fejedelme lévén Kegyelmeteknek, mind tősgyökeres, nem utolsó tagja az hazának, örömest fáradozunk és vérünkkel is felnevelt édes hazánkhoz való szeretetünket megpecsételni készek vagyunk; úgy ellenben Isten, az ő szent angyali és az egész világ előtt teszünk tudománt, hogy, ha Kegyelmetektől méltatlan bosszúkkal illettetünk vagy magunk, vagy hozzánk tartozóknak személyek közül legkisebbikben (kik is sem közönségesen az ország törvényi és végzési ellen, sem külön senkinek is nem vétettek, inkább kötelesség szerint való hűségekben maradtak meg állhatatosan), mi is mindazokat el fogjuk magunk és híveink oltalmában követni, valamiket Isten s az természetnek törvénye is megenged. Ugyanis avagy törvény útján, avagy azon kívül kezd Kegyelmetek járni; törvény úton nem lehet, az ellenség fegyvere lévén az hazán, és annak kételenítése alatt lévén magok is, sőt az úri, tanácsi és az hazának fő tisztei közül senki szabados voxolásra oda nem merészelvén menni. Ha törvénytelenül cselekszik, csak azért, hogy Ali pasa úgy kívánja avagy parancsolja, mi jót várhat érette mind Istentől, mind emberektől? Intjük azért mégis kegyelmesen Kegyelmeteket, ítíletit ne hamarkodtassa, ne is igyekezzék oly dolgokra kifakadni, melyek által nem lecsendesíttetik, sőt inkább több és nagyobb zűrzavarokban elegyedik, és végső romlásra is juthat az megromlott szegény haza állapatja, mint azelőtt való példák is megmutatják. Alkalmaztassa is úgy magát és dolgait, jövendőben is ne kellessék csak az pogány kételenítésével színezni rendeletlen cselekedetit. Eisdem in reliquo gratiose propensi manentes. Datum ex castris nostris in districtu Kővariensi locatis die 15. novembris 1661.3
Joannes Kemény