Üdvözletünket a Szentlélek áldásával az Atyaistentől az Úr Jézus által.
Nem kevésbé volt kedves, mint gyönyörűséges nékünk, tisztelendő és tudós férfiú, a Tekegyelmed üdvözlete, melyet a jeles Taubmann uramhoz írt levelében üzent Kegyelmed. Bár (ahogy igen helyesen mondta Athénaiosz) τηου φιλοι ναιοντεζ ουκεισιν φιλοι [az egymástól messze lakó barátok nem barátok], mert a különféle gyűlölséges alkalmatlanságok a nagy távolság miatt nem teszik lehetővé a baráti találkozást; mégis, mikor Tekegyelmed, kiváló és igen tudós férfiú, nem tartott bennünket méltatlannak arra, hogy mi, akár messzebbre vetődött, akár egyébként ismeretlen földijei Kegyelmed üdvözletének édességét élvezzük, ily módon kedves dolgot cselekszik velünk Kegyelmed, sőt kimutatja nem mindennapi szerelmét hazánk és miirántunk. Mert ezt bizonnyal nemcsak Kegyelmed értelme és bölcsessége, hanem ragyogó embersége, kiváltképpenvaló jóakarata és istenfélelme meg tiszta becsületessége nyilvánvaló jeleként értékelhetjük. Annakokáért Kegyelmednek emez irántunk való kegyes és kedves szeretete és becsületessége miatt lelkünk minden készségességét, hajlandóságát és mindig kész szolgálatát tanúsítjuk és ajánljuk. Tehát a jeles Taubmann uramhoz írt leveléből megtudtuk, hogy Kegyelmed szeretne valamit megtudni hazánk állapotáról és úgyszintén arról a Viennába [Bécsbe] küldött nyolc példányról. A lehető legrövidebben így áll a dolog:
Jóllehet ebben a pillanatban a mi fölöttébb nyomorult hazánk állapota különben meglehetősen elviselhető lenne, mégis a béke reménye még a jövőre nézve is bizonytalan és kétséges. Mert a pozsonyi országgyűlésen semmit sem határoztak el pontosan, hanem számunkra ismeretlen okok miatt egészen Szent Márton ünnepéig [november 11-ig] elhalasztották a leendő országgyűlés időpontját; és hogy mi történik akkor, majd az idő és a dolgok kimenetele mutatja meg. Attól fél hazánk, hogy a pápa [V. Pál] a császár őfelségénél [II. Rudolfnál] azon lesz, hogy ne kössön békét népünkkel, csak ha a jezsuitákat újra befogadjuk királyságunkba. Ha pedig erre törekszik a pápa, úgy véljük, alighanem csak fegyverekkel lehet eldönteni az ügyet. Mert a mi hazánk nem fogja visszafogadni a jezsuitákat. Ezért félünk, hogy ha betolakodnak hazánkba, mely egyébként igen sóvárog és törekszik a békére, ezért sóhajtozik a jelen pillanatban, és minden erejével ezt törekszik elérni; akkor újból kitör a háború, és föltámadnak a nyomorúságok förgeteges viharai.*
Ami a másik dolgot illeti, arról a nyolc példányról semmit nem tudunk, az azonban bizonyos, hogy már igen sok példány bekerült Magyarországra Kegyelmed művéből, a Dictionarium Latino-Ungaricumból [Latin-magyar szótárból], melyeket Németországból küldtek oda. Bizony, megvalljuk, hazánknak igen nagy haszna származik belőlük. Ezért kérjük Istent, hogy Kegyelmed munkáját, amely különösen a tudományban szorgalmatoskodók számára igen hasznos, Kegyelmeddel együtt, tudós és tisztelendő férfiú, közös hazánknak gyümölcsöző fáradozásával jól megérdemelten sokáig tartsa meg épségben, és adja, hogy még hasznosabban verejtékezzék Kegyelmed, és annak a műnek befejezéséhez is, amelyen épp most dolgozik Kegyelmed,* nyújtsa az Úr Kegyelmednek bőségesen a Szentlélek segítségét.
Kérjük Kegyelmedet, hogy küldjön egy példányt, ha majd teljesen befejezve kész lesz. Isten Kegyelmeddel, tisztelendő és tudós férfiú, és írjon Kegyelmed minél gyakrabban.
Kelt Wittenbergában, az 1607. évben, szeptember 9. napján.
A wittenbergai magyar coetus gyülekezetének nevében a téged szerető
Váradi F. Gergely szenior*
Déri Tibor fordítása latinból
Sz. M. A. 584–586. Nr. 14.