130 Pázmány Péter Bethlen Gábornak

1629. április 3. Vágsellye*

Serenissime Princeps ac Domine Domine Colendissime. [Fenséges fejedelem és uram, igen tisztelt uram.]

Mivel Kéri János uram felségedhez megyen, akarám én is ez kis írásommal látogatnom felségedet, és egészségének felépülésérül tudakoznom. Nem tudom, az én egészségem is, ha a márciust érzi-e, vagy a sok pinteket, de elég sok fogyatkozással vagyon.* Reménlem, hogy az Úristen megelégedik immár az én zarándokságommal, és hamar haza szólít, kiért örökké áldott legyen az ő szent neve.

Noha pedig a keresztyénségnek nagy része hadakban ég,* de legyen áldott az úrnak neve, ide mi csendességben vagyunk, és bizonyosan írhatom felségednek, hogy semmi visszavonásra való ok innen nem adatik, csak erővel ne kételeníttessünk [!]

Tagadhatatlan, hogy a felséged részérül való indulatoknak nagy híre vagyon, kin az egész föld népe igen megindult. De nekem úgy tetszik, hogy a felséged egészsége, és ifjúságból kikölt állapotja, sőt országának és nemzetének condiciója [állapota), és a Császár [II. Ferdinánd] őfelsége tekélletes főakaratja állandó csendességet kíván felségedtül. Elegen vannak, tudom, akik nemcsak futják* felségedet, hanem ugyan nyilván is dicsekednek azzal, hogy felséged az ő kedvökért kardhoz fog nyúlni; mert ugyanis ezek szerzik a felséged indulatjárul való rumorokat [szóbeszédeket]. De megítílheti felséged, ha ezekért méltó-e, e szerelmes szép hazánkat újabb hadakban keverni, és talám utolsó veszedelemre hozni. Olvastam, hogy a tigris, mikor vadat akar fogni, ennyihány ugrást próbál, ha azokkal el nem éri, nem is űzi a vadat, mert ha ezt ép és egész erővel el nem érte, leteszi reménségét. Úgy tetszik, sokan ép és nagy erővel eleget próbáltak az elfolyt tizenkét esztendő alatt. Amit eddig végbe nem vihettek, nem engedi Isten, hogy ezután végbevigyék. De erről több írással nem fárasztom felségedet, hanem Istenemet kérem, hogy a felséged szívét fordítsa békességre, és annak megtartásával sok esztendőkig éljen. Magamat pedig, amibe érkezem, felséged szolgálatjára offerálom [ajánlom].

Sellyén, 3. Április 1629.

Felségednek örömmel szolgál:

Archi-Ep[iscopus] Stringoniensis m. p.

[esztergomi érsek s. k.]

Hanuy, 2. 17–18: Nr. 527. S. k., eredeti.




Hátra Kezdőlap Előre