Szentséges Atyám!
Szentséged levelét és kitüntető iratát a szent ajándékokkal együtt fiúhoz illő tisztelettel és alázattal fogadtam. Nekem és egész családomnak fölbecsülhetetlen kincsek lesznek ezek. Nemcsak azért, mert a pápa, hanem mert egyúttal valóban a legjobb főpap küldte, akinek kivételes jósága és tündöklő erényei a mi világrészünkben már régóta annyira ismeretesek, hogy még maguk a római pápák esküdt ellenségei is kénytelenek voltak meghajolni a nyilvánvaló igazság előtt és minden kereszténynek legnagyobb öröme, hogy a mostani válságos időben, amikor a barbárok és a hitetlenek megrabolni és fölprédálni igyekszenek Krisztus örökségét, ilyen atyát és főpapot kaptak, akinek legfőbb törekvése és buzgósága, hogy a királyok és fejedelmek erejét és akaratát egyesítse, reményt nyújt a kereszténység közös ellenségének a legyőzésére. Ennek az ellenségnek ellenében törekedtem én is ifjúságom kezdete óta megtenni, ami – bár, megvallom, nagyon csekély – tehetségemtől tellett. Szentséged atyai kegyelmével és jóságával még további ösztönzéseket adott nekem arra, hogy a kereszténységnek szolgáljak és az anyaszentegyház javára és fölmagasztaltatására véremnek utolsó cseppjét is kész legyek kiontani.
Egyébként ha merészelhetek alázatosan közölni valamit fegyvereink állapotáról: már huszadik napja, hogy körülzártam és ostomlom ezt a Kanizsa várát, amely bizony nem annyira bevehetetlen, hogy ne lehetne elfoglalni, de olyan híjával vagyunk katonának és minden más szükséges dolognak, hogy aligha lehet sikeres eredményt várni.* Mégis remélem, hogy Isten különös segítségével pótolja minden hadi fölszerelés hiányát. Erről annál jobban meg vagyok győződve, mert a szomszéd tartományokból már megígérték nekem ez említett hadiszereket. Őrizze meg Szentségedet az Isten a keresztény világ javára minél tovább.
Szentséged alázatos szolgája és fia.
A kanizsai táborból, 1664,. május 21.
C[omes] Nicolaus a Zrin
[Gróf Zrínyi Miklós]
Csapodi Csaba fordítása latinból
Csapodi–Klaniczay, 357–358 Nr. 303. S. k., eredeti.